Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-512

Az országgyűlés képviselőházának 512. ülése 1931. évi május hó 28-án, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Gróf Apponyi Albert 85-ik születésnapja alkalmából a nagy államférfi érdemeinek méltatása s az azzal kapcsolatos elnöki javaslat. — Az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról szóló törvényjavaslat 11. §-ának a Felsőház által módosított és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett szövege. Felszólalt : Mayer János földmívelésügyi miniszter. — A Wienben 1931. évi január hó 26. napján kelt magyar— osztrák barátsági, békóltetőeljárási ós választottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Lakatos Gyula előadó, Östör József, gróf Károlyi Gyula külügyminiszter. — A Felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsága, továbbá a Képviselőház közgazdasági ós közlekedésügyi, pénzügyi, valamint földmívelésügyi bizottsága benyújtják együttes jelentésüket a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről ós szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszain a Felsőház által eszközölt és alkotmányos hozzájárulás céljából áttett, a Képviselőház által azonban el nem fogadott módosítások tárgyában. — A betegségi és baleseti biztosításról szóló 1927 : XXI. te. és az Öregség, rokkantság, özvegység ós árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Homonnay Tivadar előadó, Propper Sándor, Brődi-Harrach Tihamér, Fábián Béla. — Elnöki előterjesztések. — A miniszterelnök benyújtja a magyar királyi kormány 1929. évi működéséről ós az ország közállapotairól szóló jelentést ós a Statisztikai Évkönyvet. — A kereskedelemügyi miniszter benyújtja az ipartestületekről ~ ós az Ipartestületek Országos Központjáról szóló törvényjavaslatot. — A legközelobbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gróf Bethlen István, gróf Károlyi Gyula, Mayer János, Wekerle Sándor, Bad János, Zsitvay Tibor, Ernszt Sándor. (Az ülés kezdődik 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Urbanics Kálmán jegyző úr, az ellene felszólalókat pedig Szabó Zoltán jegyző úr. T. Képviselőház! Itt, a magyar országgyűlés Képviselőházaiban, ahol egyik napról a másikra különböző világnézetek ütköznek össze. ahol a pártok ellentétes meggyőződésekkel állanak egymással szemben, lahol az eszmék és gondolatok és ellentétes törekvések folyton megújuló állandó harcban állanak, — ma, a béke, iszeretet és megemlékezés ünnepét üljük, amely harmonikus érzelmeknek forrása és indító oka az az egész nemzet lelkét és gondolkodását eltöltő tiszta öröm, hogy gróf Apponyi Albert, (Általános éljenzés.) a nagy magyar államférfiú, életének 85-ik évét a mai napon töltötte be. (Éljenzés a Ház minden oldalán.) Mégpedig betöltötte, halasa Mindenható Úristen gondviselésszerű jóságának, testi és lelki KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXVII. jó egészségben, vas szervezetének és szellemi nagyságának teljes érintetlenségében. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Gróf Apponyi Albertnek az anyagiasságtól ment tiszta lelke, fényes tehetsége mindig az ideálokért küzdött, — az ideálok között első helyen állott hazájának önzetlen szeretete, tiszta erkölcsös vallásos érzése — a tudományok és művészetek munkálása, s ebben a szakadatlan munkásságban úgy belföldön, Imint külföldön megbecsülést, elismerést és rokonszenvet szerzett nemzetének. Ismerik iőt, a nagy magyar láüamférfiút a világ minden kultúrállamában és hatalmas alakja harmóniában van szellemi nagyságával. Megjelenése a világ vezető államférfiai között is megbecsülő feltűnést, . felszólalása közfigyelmet, általános érdeklődést és szónoklatának csodás varázsa, megnyerő hangjának zengzetessége a hallgatóságnak lelki élvezetet okoz. A szép gondolatoknak termékeny sokasága, a szó bőségének gazdagságos tára és az a csodálatos képessége, hogy a kultúrnyelvek bármelyikét épp annyira uralja, mint anyanyelvét, idegen nemzetek fiai előtt is az elismerés és csodálat adóját váltja ki. S ezek a szellemi gazdagságok mindig csak hazájának jogos közérdekét szolgálták, keserves, igazságtalan és égbekiáltó megcsonkítás folytán egy harmadrészre olvadt nemzetünk szomorú sorsának megjavítását, s mintha magas kora egy új, fiatal, duzzadó testi és lelki erővé változott volna, fáradtságot nem ismerve, éjjel és nappal, bel5