Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-511

Az országgyűlés képviselőházának ben most a sízőlőmívelés is kéri és kívánja, hogy ő is közvetlen állami támogatásban részesüljön. A magam részéről borbolettát nem kívánok. Teljesen osztozom Gaal Gaston t. képviselőtársamnak abban a véleményében, hogy minden ilyen közvetlen beavatkozás a termelési rendbe káros és egyáltalában nem lesz jótékony hatással. (Kun Béla: Helyes!) De kívánom a kormánytól, hogy könnyítse meg a bor elhelyezését, (Helyeslés bálfelöl.) tehát szerezzen neki piacot. Kétféle piac van: van külföldi piac és van belföldi piac. Külföldi piacról borházak és egyéb játékszerek formájában igyekeztek gondoskodni eredmény nélkül. Kernelem, hogy a kereskedelmi szerződések nagyobb eredményt fognak felmutatni. A belföldi piacot azonban mesterségesen nehezíti meg a borfogyasztási adó. (Ügy van! Ügy van! bal felől.) Ha már abszurdumnak látszott esztendőkkel ezelőtt a borfogyasztási adó, akkor, amikor ez a.z adó a bor literenkénti árának csak egy hányadát képezte, fokozottabban abszurdum az ma, amikor a borfogyasztási adó 19 fillére láll szemben a bornak 12—13 filléres árával. Nem akarom ismételni azt a sok összehasonlítást, amellyel képviselőtársaim. az unalomig bombázták a Képviselőházat a bor és a sör forgalmi ára és fogyasztási adója, a sör és a pálinka növekvő forgalma és a bor csökkenő forgalma között. Mindezeket kimutatták a bortermelők. Rámutatok azonban arra, hogy teljesen egészségtelen állapot az, hogy amikor a vidéken megvett bor rezsiköltség nélkül a fővárosi vendéglősnek r egyszerűen pincéjébe kerül, annak ára már háromszorosa annak, amit a termelő kap érte. Ez Önmagában teljesen egészségtelen állapot. Magam az állam részéről nyújtható segélyek közül a_ legtermészetesebbnek és r annak, amely legkevésibbé nyúl bele a gazdasági élet természetes vérkeringésébe, a boradó eltörlését, vagy legalább is annak nagy mértékű csökkentését tekintem. (Helyeslés a baloldalon.) Tudom, a kormánynak az az álláspontja, hogy a borfogyasztási adóra a városok és a községek háztartásának — vagy az áj törvénytervezet szerint «bizonyos célok fedezetére rendeltetett központi háztartási alapnak» — szüksége van. Szép címmel ellátott dodonai rendeltetésű alap.. Felhívom azonban^ az egységespárt és a távollevő miniszter úr figyelmét arra, hogy ha nem tudunk hamarosan a nehéz válsággal küzködő sok százezer szőlősgazdának és 'szőlőmunkásnak segítségére nlenni, akkor sok százezer ember ház nélkül, sok százezer családtag pedig tartás nélkül marad. Ha ezt az adót eltöröljük, meg fogtálán rendülni egyik-másik községnek háztartása, de viszont sok százezer adófizetőnek háztartása nem bírja el többé ezt a megterheltetést.. Amikor ez a szorgalmas és becsületes társadalmi réteg egy kis segítségért fordul a kormányhoz, hogy valahogyan meg tudjon élni, hogy a világszerte dühöngő gazdasági válságon át tudjon jutni, akkor az államnak, a városoknak és a_ községeknek szerényebbeknek kell lenniök igényeikben, le kell szállítaniuk költségeiket, hogy ennek az adónak eltörlését vagy enyhítését lehetővé tegyék. Nem akarok azonban makacs lenni. Nem ragaszkodom okvetlenül a borfogyasztási adó eltörléséhez. Ha jobbat tud a kormány, örömmel fogom fogadni. En nem tudok ennél természetesebb és íjobb módot ajánlani, ha a kormány tud, akkor csinálja meg, követelem azonKÍIPVISFAÖHÁZT KAPLÓ. XSXVÍI. . ülése 1931 május 27-én,- szerdán. Í5

1 ban, hogy elsősorban legyen valami segítsége a szőlőmíveléssel foglalkozó népességnek, másodsorban pedig követelem, hogy olyan mérvű legyen az a segítség, hogy a szőlőmívelő társadalom azt omeg is érezze, ne tessék-lássék intézkedés • legyen, hanem 'alapos segítség. Annál is inkább bátor vagyok ezt a kérést itt előadni, mert tavaly, a költségvetési vita alkalmával, nagyon sok képviselőtársam foglalkozott ezzel & kérdéssel és ez a napirendről azzal került le, hogy a kormány részéről ígéretek hangzottak el, hogy a községi és városi háztartást rendező törvényben erről a kérdésről is megfelelő intézkedés fog történni. A törvénytervezetben azonban erről semmiféle intézkedés nincs, azonkívül egyáltalában kétséges, hogy mikor és milyen országgyűlés fog ezzel a törvényjavaslattal foglalkozni. Véleményem •szerint pedig a lehető legsürgősebben kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez, a lehető legsürgősebben kell segítséget adni, mert a'Z ezzel a termeléssel foglalkozó rétegek a végválság szélén állnak. (Éljenzés balfelől) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyügyminiszter úrnak. Sorrend szerint következik °rráf Hunyady Ferenc képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz Vaszkó Pál endrődi albíró ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat tárgyában bejegyzett interpellációja. A jegyző úr felolvassa az interpelláció szövegét. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «Interpelláció a magy. kir. belügyminiszter úrhoz. Hajlandó-e a belügyminiszter úr elrendelni, hogy dr. Pálka Pál gyomai főszolgabíró úr által Vaszkó Pál endrődi kisgazda, albíró ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat haladéktalanul tárgyaltassék le, hajlandó-e a tényállás kivizsgálására és megfelelő lépések megtevésére? Gr. Hunyady Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Eddigi szokásom szerint sohasem foglalkoztam interpelláció formájában olyan ügyekkel, amelyek egy másik képviselőtársamnak kerületében történtek. Hogy most ettől mégis eltérek, r teszem azt elsősorban azért, mert velem személyes jó; barátságban levő és abban a kerületben lakó úriemberek erre megkértek, másodszor azért, mert az illető kerület képviselője közvetlenül bele van keverve ebbe az ügybe

% tehát nem^ érdektelen fél, aki választói kívánságát előadhatja, hanem maga is részese ennek az ügynek, harmadsorban pedig ennek az interpellációnak elmondásában engem közérdek^ vezet, mint ahogy azt az interpelláció végén okadatolni fogom. • A tényállás — úgy, ahogy azt velem^ közölték és amelynek éppen kivizsgálását kérem a belügyminiszter úrtól — a következő: Folyó év március 14-én a délutáni órákban az endrődi községházán napszámfizetés volt. Körülbelül 240—250 földmunkás volt ott együtt a napszám átvétele céljából. Arra járt a kerület országgyűlési képviselője, Zeőke Antal, aki látva a csoportosulást, bejelentés nélkül odament és beszédet tartott ezekhez a munkásokhoz. Ezért a ténykedéséért a^ választópolgárok részéről feljelentés történt képviselőtársammal szemben, erre nézve azonban semmiféle intézkedés sem a főszolgabírói hivatalból, sem más hivatalból nem történt. Az igen t. képviselőtársam beszéde során állítólag a következőket mondotta ezeknek az ott összegyűlt munkásoknak: «Most már megnyugodhatnak a munka4