Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-515
94 Az országgyűlés képviselőházának Nagyon helyes az Oti.-járulék megvédése, ez így nagyszerű, csak példaként említem ezt fel, egyébként pedig egyetértek a miniszter úrral én is ab'ban, hogy az építtetővel védi meg az Oti.-járulékot, csupán azt mondom, hogy nemcsak az Oti.-járuiékot, hanem a mnkabért is meg kell védeni. Itt egy lépéssel a miniszter úr tovább mehetett volna a szociálpolitikai gondoskodásban. Igaz, hogy az építőipar meglehetősen pang, sőt nagyon pang, de nap-nap után fordulnak elő esetek, amikor a munkás nem kapja meg a jól kiérdemelt munkabérét és az építtető nem felelős azért a bérért. Az építőmester, az alvállalkozó megszökik vele és a pereskedés nem sokat jelent ebben az esetben, mert mire az illetőt fülön kapják, elfogják, kiderül, hogy nincs semmije és sokszáz, sokezer munkabér megy így veszendőbe. Arra kérem a miniszter urat, hogy ennek az egy paragrafusnak kapcsán méltóztassék adandó alkalommal törvényhozási úton gondoskodni arról, hogy ugyanúgy, ahogy itt az építtető felelős a vállalkozót terhelő járulékokért, legyen az építtető felelős azokért a munkaberekért is, amelyeket abba az épületbe beépítettek. A szociálpolitikában egy kis progressziót kérek. A miniszter urat erre kötelezi múltja is, hiszen éppen eleget verekedett velünk szemben, éppen eleget bizonyította a miniszter úr fiatalkorában velünk szemben, hogy a kereszténypárt a szociálpolitikában mennyire fölötte áll a szociáldemokráciának. Eddigi 10 éves szereplésük, 10 éves működésük nem nagyon bizonyította be, hogy szociálpolitikai téren többet tudnának, mint mi. (Esztergályos János: Pedig a Programm 80%-a már teljesült! — Ozettler Jenő: Kérem, a Jegyintézetre is gondol a képviselő úr? — Zaj. — Elnök csenget.) Röviden még csak a miniszter úrnak arra a közbeszólására kívánok felelni, hogy mi van a német szociálpolitikával. Ezt nem a német centrum csinálta, hanem a német szociáldemokráciának hatalmas előretörő ereje kényszerítette Bismarckot arra, hogy adjon valamit az indulatok lecsapolására. Bismarck volt olyan államférfiú és belátta, hogy bár ő a Hohenzollernek uralmának megerősítésére kivételes törvényeket hoz a szociáldemokrácia ellen, a «kivételes törvény egymagában mégsem biztosítja egy állam fennmaradását, nem biztosítja az államrendet, hanem adni is kell valamit, és így jött azután létre az a német szociálpolitika, amely német szociálpolitikát a centrum Windhorst vezetése alatt hosszú ideig ellenezte és kritizálta... (Ozettler Jenő: Ilyet ne mondjon!) ...de a végén elfogadta, A német szociáldemokrácia ellen szavazott, ebben igaza van a miniszter úrnak, de a végén elfogadta, mert a centrumnak is volt belátása, hogy a szociálpolitikában nagyszerű ütőkártyát kap. (Bogya János: Bismarck lehengerelte a szociáldemokráciát!) Arra kérem, legyen szíves a memóriáját kissé megerősíteni. (Bogya János: Ezek történelmi tények! Bismarck lehengerelte a szociáldemokráciát! — Esztergályos János: Nagyon meglátszik Németországon! — Györki Imre: Nincs is ott már szociáldemokrácia, annyira lelhengerelte Bismarck! A német császárt eltávolították, hogy enyhén fejezzem ki magamat. (Zaj.) Képviselő úr, (Bogya felé) Ön szokott diplomáciai iratokat olvasni, vegye elő azokat az iratokat, amelyek a múlt század 90-es éveinek { >olitikai eseményeiről szólnak. Meg fogja átni, hogy az akkor fiatalúrnak nevezett né515. ülése 1931 június 3-án, szerdán. met császár miért volt kénytelen Bismarckot eltávolítani. Ajánlom a képviselő úrnak egyébként, méltóztassék Bismarck emlékiratait elővenni, ott önvallomásaiban ő maga bevallja, (Esztergályos János: Hogy kár volt a benzinért!) .... hogy a kivételes törvényt kár volt megcsinálni, mert igaz ugyan,^ hogy megerősítette a Hohenzollernek uralmát, megerősítette az új-burzsoá Németországot, lehetővé tette 1871-től egész a világháború kitöréséig azt f a példátlan fellendülést, amelyben Németországnak része volt, — és ez kétségtelenül Bismarck érdeme — de ami a szociáldemokrácia lehengerlését illeti, a képviselő úr erről mondjon le. A szociáldemokráciát ideig-óráig furfanggal és erőszakkal el lehet nyomni, ideig-óráig rágalommal és egyéb eszközökkel el lehet némítani, de letörni és kiirtani nem lehet a szociáldemokráciát addig, míg történelmi hivatását úem teljesítette, amíg a kizsákmányolás és az emberi jogok tiprása ellen való tiltakozása hajtj [l il tömegeket a szociáldemokrácia felé. Es ami nem sikerült egy Bismarcknak, ami nem sikerült azóta a fiók-Bismarckoknak, Waldemaras-nak és másoknak ami nem sikerült a véreskezű Mussolininak, legyenek az urak meggyőződve róla, az Bethlen grófnak sem fog sikerülni, sem furfanggal, sem erőszakkal. Mert amíg a szociáldemokrácia történelmi hivatását be nem tölti, addig itt lesz, bármily kellemes vagy kellemetlen az az uraknak. Visszatérve a törvénytervezetre, a törvénytervezet azt a célt, amelyet a miniszter úr maga elé tűzött, nem fogja szolgálni. A pénztárt nem fogják tudni rendbehozni. Ideig-óráig ezzel a foltozgatással talán a mai állar/otnak, a mai rendszernek életét valamivel meg fogják hoszszabbítani, de rövidebb vagy hosszabb — de azt hiszem, inkább rövidebb — idő múlva a miniszter úr és a miniszter úr pártja rá fog jönni arra, hogy a magyar munkásbiztosítás életképessé tételének, rendbehozatalának egyetlenegy feltétele van: a maradéktalan autonómiának visszaállítása és leépítése mindannak a keresztényszocialista gátnak és akadálynak, amelyeket ott a fejlődés elé állítottak. T. Képviselőház! En nem bízom sem a miniszter úrban, sem a^ miniszter úr pártjában. Ismerem azokat az ígéreteket, amelyeket fiatal, lobogó hajú korukban tettek, amelyeket most nem teljesítettek. Éppen ennél a bizalmatlanságomnál fogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy a törvénytervezetet elfogadjam. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Reisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: A házszabályok értelmében intézkedni fogok a Házban tartózkodó képviselő urak megjelenése iránt és ha 5 perc múlva sem lesznek a képviselő urak tanáoskozóképes számban jelen, akkor az ülést fel fogom függeszteni. Addig azonban a képviselő úr beszédét megkezdheti. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Előttem szólott Malasits Géza képviselőtársam hivatkozott arra, hogy az előttünk fekvő javaslat 2. §-ának második bekezdése felelőssé teszi az építtetőt az elmaradt járulékokért. Ez a szákasz nem öleli fel mindazokat a kérdéseket, amelyeket fel kellene ölelnie. En megragadom az alkalmat, hogy a miniszter úrnak közbeszólás alakjában tett ígéretével kapcsolatban fel-