Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

Az országgyűlés képviselőházának 501. igen sietnek elárverezni a birtokokat és sorra elkótyavetyélni azokat. Meskó Zoltán t. képviselőtársam azt mondja, hogy a földtehermentesítő bizottság még nem működik. A földtehermentesítő bizottság megkezdte működését és tegnap este, amikor ülését tartotta, egy szerencsétlen dunántúli kisgazda ott várt

; hogy vájjon lehet-e rajta segíteni, mert az általa a közelmúltban 40.000 pengőért vásárolt kisbirtokot nem tudta már eladni, azért mert le volt romolva és azt most a múlt héten elárverezték 17.000 pengőért. Amenynyiben a földművelésügyi miniszter úrnak módjában áll az elővásárlási jogot gyakorolni, — ha a költségvetésben mégis marad egy bizonyos összeg — az legalább erre lenne fordítható. (Helyeslés jobbfelöl.) Igaz, hogy a földtehermentesítő akeió arra való, hogy raegmentse a kisgazdákat, amennyire az lehetséges, akiknél azonban már a dolog előrehaladt és akiknek birtokát már kirántották a talpuk alól, azokat a földtehermentesítő bizottságnak nem áll már módjában szanálni, mert a földte'hermentesítési törvény erre nem ad nekik jogot. Amikor látjuk, hogy ezek az emberek olyan óriási bajban vannak, mitől várhatjuk hazánk sorsának javulását? Ha itt a földmívesosztály pusztul, magával ránt minden osztályt, az iparost és kereskedőt egyaránt. Én arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogyha még van rá mód, valami pénzt szerezzen mindenáron, — talán a pénzügyminiszter úrtól kölcsön formájában vagy valahonnan akárhogyan — ezeknek az embereknek megmentésére, akik eddig adóalanyok voltak, de most már megszűntek adóalanyok lenni. Hiszen ezek az emberek egy életet éltek le és kora reggeltől késő estig dolgoznak, csakhogy eleget tegyenek a szerencsétlen hazának, nemzetnek. Ezek az emberek meg akarták fizetni adójukat és bizonyos körülmények között mégis olyan helyzetbe kerültek, hogy teljesen vagyontalanokká, földönfutókká lesznek és a munkanélküliek számát szaporítják. A földbirtokrendező bíróság útján kiosztott földekkel kapcsolatban is már szóvá tették itt t. képviselőtársaim, hogy a földhöz juttatott emberek nem bírják fizetni azokat az árakat, amelyeket a bíróság megszabott. Nem tudom, melyik képviselőtársam mondotta, megszabta^ búzaalapon.^ Mindegy akár búzában, akár pénzben szabták meg azoknak a földeknek értékét, ma már azok az emberek törlesztésekben sokkal többet fizetnek a forgalmi értéknél. De én nem okolom ezért sem a földbirtokrendezö bíróságot, sem azokat a bírókat, akik ezeket az ítéleteket meghozták, mert hiszen amidőn ezeket az ítéleteket meghozták, akkor még azok az árak, amelyeket megállapítottak, mind a gabonaárakhoz, mind az állatárakhoz számítva, reálisak voltak. Akkor még megbírták volna ezeket az árakat. Csak azt a késedelmiét okolhatom, amely ennyire elhúzta a dolgot, hogy végeredményben majdnem mindenki megunttá ennek a dolognak lebonyolítását. De továbbmegyek. Igen jól mondotta egyik képviselőtársam, hogy most már a mai nehéz gazdasági viszonyok közt a falusi kisgazda zsebéből nem mondom, hogy egy pengőt, nem megyek le ilyen kicsire, de nagyon sokszor az ötven holdas gazda zsebéből tíz pengőt sem lehetne kipréselni, mert nincs benne, sokszor napokon keresetül teljesen pénz nélkül áll a háztartás. Es mosit vannak egyes községek, amelyek ezeknek a kisembereknek földjeit a szó szoros értelmében elárverez- ' ülése 1931 május 9-én, szombaton. 87 tetik, mert nem tudtak fizetési kötelezettségeiknek rendesen eleget itenni. A falvakban a legnagyobb zúgolódás van azért, hogy ezek a kisemberek elestek a földjüktől. Hiszen a jobb jövő reményében óhajtanak fizetni, óhajtanak minden kötelezettségüknek eleget tenni, de most elvenni a földet, most nem várni semmit, ezt nem tartom lehetőnek és ezt a legmesszebbmenőleg elítélem annyival is inkább, mert most nem tudhat fizetni az a kiseimiber, nincs meg a munkásnak a kereseti lehetősége, a munkás pedig csak a keresetéből fizethetne, mert hiszen, amit az a kis föld a múlt évben termett neki, azt a kis termést a télen megette, mert nem volt kereseti lehetősége. Szóval saját házi szükségletére használta fel, mert természetesen, ha előrelátó volt, nem mehetett neki annak, hogy télvíz idején koldulni menjen, vagy éhen pusztuljon a családja. Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyminiszter úr már eltávozott, mert kérni szeretném tőle, hogy csinálja vissza ezeket a dolgokat és akiknek már elárverezték kis földecskéjüket, azoknak a kisembereknek adnák vissza, juttatnák vissza, hiszen ősszel bevetették, sokat áldoztak rá és talán még azt a kis magot is, amit ősszel bevetettek, saját családjuktól, saját étkezésüktől vonták meg. Arra számítva, hogy a jövőben eleget tudjanak 'tenni kötelezettségüknek, még bemunkálták kis földjüket és ma elestek tőle. Nem akarom tovább igénybevenni a Ház nagybecsű türelmét, annak ellenére, hogy magam is igen szűkreszabottnak látom

1 a földmívelésügyi miniszter úr költségvetését, a

# részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni! Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőházi (Halljuk! Halljuk!) A mai súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel r az állami költségvetés Összeállításánál a kormány a takarékossági elv legkomolyabb figyelembevételével járt el. Ha összehasonlítjuk az előttünk fekvő költségvetésit a földmívelésügyi tárca folyó évi költségvetésével, akkor jelentős megtakarítások mutatkoznak. Ezeket a megtakarításokat a legnagyobb r körültekintéssel eszközöltük, úgyhogy sem a tárca adminisztrációjában, sem annak fontos, a termelés érdekét szolgáló tevékenységében semmiféle akadályt, vagy zavart ne keltsenek. A vita során általában kifogás tárgyává tétetett, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetése szűk keretek közé van szorítva. Teljesen igazat adok t. képviselőtársaimnak, mert hiszen, mint ahogy ki is fejtették, ma a földmívelésügyi kormányzatra a mezőgazdasági termelés terén olyan fontos feladatok várnak, amelyeknek egy szélesebb keretekre kiterjedő költségvetésre is nehezen tudnánk megfelelni. Meg kell azonban jegyeznem, t. Ház, hogy a költségvetés nem mutatja mindazt a fedezetet, amely a tárca rendelkezésére áll, mert hiszen a hasznos beruházási összegekből a termelés fejlesztésére, a termények értékesítésének előmozdítására, tenyészállatok beszerzésére, a tejtermelés fokozására, a vetőmag kicserélésére, a búzaakcióra, az öntözőkísérletekre a költségvetés összegét kétszeresen meghaladó összeg áll a tárca rendelkezésére. Nemcsak azokkal az összegekkel áll tehát módomban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatában tevékenykedni, amelyek itt a költségvetésben kifejezésre jutnak, hanem eze12*