Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-501
74 Az országgyűlés képviselőházának , miniszter urat, hogy az exporthitel visszafizetésének határidejét akkorra állapítsa meg, amikor az a kisgazda tud is fizetni, — mert ha nem (hosszabbítjuk meg a határidőt, mit érünk el v.ele? Ha mi követeljük a május 31-iki fizetést, azt érjük el vele, hogy majd lesz ezer és ezer végrehajtás az országban, az exisztenciáákat tönkretesszük, a vagyonokat elkótyavetyéljük és a pénzt még sem tudjuk visszakapni. Én a legnagyobb tisztelettel, de erélyesen kérem a miniszter urat, szíveskeídjék intézkedni, hogy ez a határidő nieg'hiosszabbittassék, mert azt mondja az öreg szekeres, hogy »Ahjol nincs, ott ne keress!« mert hiába keresnek pénzt a kisgazdánál, május 31-én nines annak pénze. Legyen szabadi még szóvátennem a munkások (szerződtetésének, alkalmaztatásának kérdését. Nem általánosítok, de igenis tudok, eseteket, — die nem nevezem meg, mert szórványosak és nem akarok személyeskedni, — hogy egyes munkaadók, egyes birtokosok a munkabér megadásánál, — hogy nagyon enyhén szóljak, kormánypárti műnyelven, — szűkkeblűek. Talán ellenzéki ember azt mondaná, amit én szeretnék mondani, hogy kiuzsorázzák azt a munkásemjbert. Igenis, a miniszter úrnak módja van ezt megakadályozni. Vannak, akik kiuzsorázzák őket és hogy ne uzsorázzák ki, azért emelek itt szót. Én 15 éve vagyok képviselő és még olyat nem állítottam, amit rám cáfoltak volna, még nem blamálltam magam, mert csak ahhoz szólok hozzá, amihez értek és amikor én, mint a gazdafront egyik vezetőembere, azt látom 1 , az országból befutott jelentésekből azt tapasztalom, hogy a munkások bérét igyekeznek igazságtalanul redukálni, akkor, engedje, meg a t. Ház, hogy a földmívestestvéreim érjdlekében szót emeljek. A munkabér egyeztető bizottság útján módjában van az igen t. miniszter úrnak odahatni, hcfey ez a kérdés méltányosan rendeztessék és én,nagyon kóremi, méltóztassék élénk és éber figyelemmel kísérni ezt az egész mozgalmat és törekvést, mert akkor, amikor mindenki bajban van, megértem, Ihogy az a nagyobb birtokos is szívesebben fizet kevesebbet, mert nehéz az ő sora is, de itt is kell egy határnak lenni mind a két részről, a munkás sem követelhet annyit, mint a nagyon jó időkben, viszont a birtokosemberííiek, a földbirtokosnak is belátással kell lennie. (Helyeslés jobbfelől.) T. Ház! Egy másik kérdés, amellyel foglalkozni óhajtok, a vadászati törvény módosítása. A miniszter úrnál voltunk már deputációban és ő teljes belátással fogadta kérésünket. Arról van szó, hogy különösen Pest környékén, de a vidéken is az elszaporodott kisvadak, nyulak stb. tönkreteszik a gyümölcsfákat és főzelékféléket. A pestkörnyéki emberek, akik különösen a korai parajból, szamócából és gyümölcsből élnek, sokat panaszkodnak. Érsiekcsanád községéből kezeim közt van egy kérvény, amelyet igen sokan írtak alá, pedig az nem is Pestkörnyék, mert lenn van Baja mellett. Arról panaszkodnak, hogy a nyulak az idén is tönkretették gyümölcsfáikat. Különben erről a kérdésről Udvardy János pestkörnyéki képviselőtársam is érdekes adatokat tud felisorolni. Hiszen van egy javaslata is, amelyben kéri a vadászati törvény módosítását. De szóváteszek még egy másik kérdést is. Nagyon nehéz időket él az ország. Az emberek — legyünk őszinték, nem kell tagadni — naprólnapra nehezebben bírnak megélni, kapkodnak mindenhez, hogy egy kis pénzt szerezzenek a konyhára. Olyan emberek foglalkoznak most ?Ö1. ülésé 19$ 1 május 9-en, szombaton. baromfikeréskedéssel és egyéb ügynökösködéssel, akik ezt a foglalkozást lenézettnek tartották volna a múltban. Az én kerületemből, Kiskőrösről százával jönnek fel asszonyok és férfiak egyaránt és hozzák fel a baromfit vagy levágott formában, vagy kosarakba rakva az élő állatokat. Ha egy utazó kimegy vidékre, nem nézi a kalauz, hogy három mnstra-koffert rak-e fel a hálóba. Es mi történik? Nálam volt panaszkodni egy választóm, aki két kosárban baromfit hozott fel. (Lázár Miklós: Ajándékba?) Ajándékot nem szoktam elfogadni, ez viccnek is rossz, de megtanulja a képviselő úr, ha öregebb lesz, hogy humort nem lehet tanulni, arra születni kell. (Derültség.) Mondom, felhozta a baromfit a vásárcsarnokba eladásra, mert abból él. A kalauzok kifogásolták, hogy a csomagok sok helyet foglalnak el, megbüntették s ennek ajazegény embernek, aki ma volt fenn Kiskőrösről nálam, 20 pengőt kellett fizetnie. Amikor vásárok vannak, mennek a vásáros kereskedők és nagy koffereket visznek. Azt mondja ez az ember, hogy most helyet sem kapunk, de belátjuk, hogy mentől kevesebb költséggel szállítják le a portékát, annál olcsóbban tudják adni, de minket se molesztáljanak. Kérem az igen t. miniszter urat, kegyeskedjék odahatni, hogyha } szabályok vannak is, ezek a mai nehéz idők előírják, hogy úgy fejezzem ki magamat: megkövetelik, hogy ne nagyon két szemüvegen nézzük a szabályokat, a holt betűket, hanem legyünk tekintettel az emberek megélhetésére, legyünk tekintettel arra, hogy .minél keyesebb költséggel hozzák fel a baromfit és egyéb élelmiszereket, mert annál olcsóbban fogják a fogyasztók annak idején Budapesten megvásárolhatni. T. Képviselőház! A mezőgazdasági hitei kérdéséről is szólok. Itt van ez az ötös-, most már tizenkettes bizottság, idejönnek a kérvények százával és ezrével. Ez egyike azoknak a legüdvösebb törvényeknek, amelyeket meghoztunk azóta, amióta én képviselő vagyok. Agrár szempontból ez a legteljesebb elismerést érdemli és mégis az első időkben visszahatást látok. Mert mi történt? Amikor megtudta az a vidéki bank, vagy hitelező, hogy X. Y. kisgazda, vagy törpebirtokos, nagyobb gazda, vagy nem tudom ki, beadta a kérvényét az ötösbizottsághoz, abban a percben kisürgette a végrehajtást a bíróságnál könyörtelenül. Nem azt akartuk ezzel elérni, hogy azt a pár heti intervallumot, spáciumot kihasználják lelketlen emberek. Az ember nem győz eleget interveniálni ebben a kérdésben, mert könyörtelenül hajtják végre az embereket. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Az egész javaslatnak és a törvénynek az volt a célja, hogy az embereket megmentsük attól,, hogy kihúzzák a lepedőt alóluk és az ellenkezőjét érjük el, ha sürgősen meg nem kezdi működését az a bizottság. A legsürgősebben kell intézkedni, nem kell költséget sajnálni és expressz levélben vagy sürgönyileg kell intézkedni, hogy meggátolják azt, hogy tisztességes embereknek a tanyáját elárverezzék — mondjuk — egy Singer-varrógépért. Tudok eseteket, hogy bagatell kis összegekért földet, tanyát, ingatlant, — bár ezt újabban nem annyira, miután ezt megszorították — de szőlőbirtokosoknál például Nemesnádudvaron azok hordókészletét, a présház felszerelését árverezték el. A másik dolog a mezőgazdasági hitel kérdése. Szeretnék minden faluban egy Okh. szövetkezeti fiókot látni. (Helyeslés jobbfelől.) Tűrhetetlen állapot, — tessék elhinni, magam győződtem meg róla a múlt hónapban, — hogy az egyik takarékpénztár az országban még
