Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-509

Az országgyűlés képviselőházának 509. jutva oldja meg a kérdést! Hiszen évente 23 millió pengővel lehetett volna rendezni a hadi­tköScsönök 5%-os kamatfiizetését, úgyhogy ez a kérdés gyökeresen megoldható lett volna- Ám tegyie meg a képviselőválasztások előtt, hasz­nálja fel kortesfogásul, nekem mindegy, csak tegye meg, pártját teheti ezáltal erősebbé és a nép által* elszívleLhető'bbé, iha a hadikölcsön­valorizációt megoldja. Ez nem baj, én csak a célt nézem, -hogy a szegény nyomorgó kisembe­reken segítsünk. Ezzel szemben a kartellek, a nagytőke, a .nagybankok uralkodnak az ország­ban, — monda Czettler Jenő t. alelnök úr és kép­viselőtársam — aki azt is mondta: elismerem a tulajdon szentségét, azt azonban nem ismerhe­tem el, hogy valaki a magántulajdon alapján uzsoráskodhassak egyeseken és a tömeg korlát­lan kihasználásával élvezhesse a maga vagyo­nát. r Rá kell mutatni arra, hogy mindaz a ki­növés, amely a kapitalizmusban van, mind tisztára pogány és szöges ellentétben van a ke­resztény egyház elméletével. A mai kormány ezeket a kinövéseket engedte elburjánozni és a kisemberek kiuzsorázását 10 esztendő alatt en­gedte elhatalmasodni. Itt van például, említette a pénzügyminisz­ter úr, hogy a söradó bevételét kénytelen le­szállítani 7*4 millió pengőről 5 millió pengőre. Nemcsak a miatt kevesbedik a jövedelem, mert a borfogyasztás nagyobb, hanem a miatt is, mert a sör drága. Es miért drágái Egy iríter­pellációmíban már rámutattam arra, hogy a sörkartell hihetetlen garázdálkodást folytat nemcsak a fogyasztóközönséggel, hanem a ven­déglősökkel és az iparmérőkkel szemben is. Miért nem Ihozza ide a t. pénzügyminiszter úr a sörkartell megrendszabályozásának kérdését! Mindjárt több volna a jövedelem és nagyobb volna a sörfogyasztás. Itt van a cementkartell, amely megakadá­lyozta a magán építkezések folytatását. Itt volt a r Gyümölcsszeszforgalmi Részvénytársaság. Még ma sem tudjuk, hogy mikor a t. pénzügy­miniszter úr a kisüst rovására éveken keresz­tül működött Gyümölcsszeszforgalmi Részvény­társaságot kénytelen volt megszüntetni, mennyi deficittel zárult ennek működése, amely defi­citért kell a jótállást és a fizetési kötelezettsé­get az államnak vállalnia. Egy millión meny­nyivel van alul vagy mennyivel van felül UZ MZ l Összeg! Es itt van a szérumkartellnek, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) az állatoltóanyagok kartelljének az ügye. Interpellációt intéztem én is, interpellált Sigray Antal gróf mélyen t. képviselőtársam is hónapokkal ezelőtt a t. földmívelésügyi miniszter úrhoz, engedje meg egy kartellen kívül működő oltóanyagtermelő intézet felállítását. A miniszter úr tett is ígé­retet. Hetek és hónapok múltak el és mint tu­dom, egy héttel ezelőtt az állategészségügyi tanácshoz véleményezésre sem jutott még el az ügy, noha egy gazdaszindikátus, amelynek rokonszenves, szintén e kartellen kívül álló állatoltóanyag intézet felállítása mellett van és erkölcsi bonitást is vállalt érte az anyagi garancián kívül. Azt követeli a t. előadó vagy . az osztály a földmívelésügyi minisztériumban, hogy először legyen kész a telep, azután ígér­jék meg ennek az intézetnek tulajdonosai és azok, akik mögötte állnak, hogy mindenkor 30—50%-kai olcsóbban fogják adni az állat­oltóanyagokat, mint a kartell adja. Hát ez lehetetlen. (Forster Elek: Adjanak jót leg­alább!) Jelenleg egy liter sertéspestis-szérumért 10—12 hektoliter bort vagy hét métermázsa bú­ülése 1931 május 22-én, pénteken. 427 zát, egy darab egyéves tinót vagy két darab felnőtt sertést kell adni a gazdának. Ausztriá­ban az úgynevezett szérumunió részére, amely az egész világon legkitűnőbb magyar sertés­pestis-szérumot szállítja és közvetíti, 33 pen­gőért adja a magyar szerumlkartell a sertés­pestis-szérumot, amelyet literenként 120 pen­gőért ad itt el. Vagyis Ausztriában 83 pengőért bocsátják tovább, ennek a kivitelnek az ár­különbségét tehát mind a magyar fogyasztó ­közönségnek kell megfizetnie úgy, hogy éve­ken keresztül — méltóztassék utánanézni — 100 millió pengőre mehet az a veszteség, amely ennek révén érte a magyar gazdaközönséget. De tovább is van. Ugy tudom, hogy az el­számolás körül nincs minden rendben és a pénzügyi közegek részéről vizsgálat is folyik ilyen irányban. Mindenesetre méltóztasssék a t. pénzügyminiszter úrnak utánanézni és utána­nézetni a dolgoknak és mint elsősorban magyar gazdának is, keresztülvinni a földmívelésügyi miniszter úrnál a szérumkartellel szemben azt, hogy megfelelő olcsó, az előállítási árral arányban álló díjért juthassanak hozzá a ma­gyar állattenyésztő gazdák ahhoz, amihez fel­tétlenül joguk van. (Forster Elek: Jó széru­mot adjanak! — Elnök csenget.) Nagyon sok mondanivalóm lett volna, lá­tom azonban, hogy az idő eltelvén, nem vagyok képes elmondani azt, amit szeretnék. Nyilat­koznom kell azonban a passzivitás kérdéséről, amelyet itt felvetett ,a t. szociáldemokrata párt részéről Propper Sándor t. képviselőtársam. En ezzel úgy vagyok, hogy a passzivitást nem tar­tom célravezetőnek, nem pedig azért, mert itt voltam a Képviselőházban akkor, amikor gróf Tisza István bodogult miniszterelnök úr, aki­nek működése és személyisége, egyénisége nagy érték, történelmi érték volt az egész magyar közéletre nézve, — ezt elismerem — velünk szemben az erőszakot alkalmazta, amikor mi a magyar nemzeti hadseregért, a nemzet hadi­erényeinek érvényesüléseért közdöttünk az ak­kori közös ármádiával kapcsolatban. Es mi tör­tént! Rólunk és nélkülünk határoztak a Kép­viselőházban. Nem jöttünk be; gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Bethlen István mind ott voltak azok között, akik a him­nuszt énekelték akkor, amikor itt Polyák rendőr az engedelmességet megtagadta az erő­szakos kormányhatalomnak. Rólunk, nélkülünk határoztak. Ez egy meglévő Képviselőházban, meglévő ellenzéki képviselőknek a Képviselő­házban való be nem járása, passzivitása miatt következett be, és ha a választáson is passzi­vitásba megyünk, ha nem folytatjuk tovább a harcot, a küzdelmet a mai kormánnyal szem­ben, akkor mi lesz az eredmény! (Zaj.) Egész kényelemszeretettel beülnek a mi padjainkba azok, akik a titkos választójognak nem'hívei, akik meg vannak elégedve a nyilt választásos rendszerrel, s a mostani gazdasági állapotok­kal. Olykor kifogásolják azt és lázadoznak is ellene, de voltaképpen azt mondják, hogy éljen a miniszterelnök úr, éljen a kormány és élje­nek a mostani miniszterek. (Elnök csenget.) T. Ház! Végzem is felszólalásomat. En ezzel ' szemben azon az állásponton vagyok, hogy ne­künk, akik a független kisgazdapárthoz tarto­zunk, akik az ellenzék 'bármely árnyalatánál teljesítjük kötelességünket a nemzet iránt, amit ' vállaltunk nyilt szóval, nyilt szívvel, bátor mellkitárással; állnunk kell a bekövetkezendő küzdelmet még az esetleg velünk szemben meg­történő hatalmi elnyomással és erőszakkal szemben is, de iha azt akarja a t. miniszter­elnök úr, aki huszártiszt volt és huszáros bra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom