Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

342 Az országgyűlés képviselőházának lálni, a magáim részéről a költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Wolff Károly! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Meskó Zoltán. Elnök: A képviselő úr nines jelen, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Pintér László! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Neubauer Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Tabódy Tibor! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Krisztián Imre! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Szabóky Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A. képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Vary Albert! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Tóbler János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: ősik József! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Perlaki György jegyző: Usetty Béla! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Következik? Perlaki György jegyző: Gaál Mihály! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Következik? Perlaki György jegyző: Kuna P. András! Kuna P. András: T. Képviselőház! Igazán nem voltam elkészülve arra, hogy ma kell felszólalnom, azért nagyon rövid leszek. Arra akarom szintén felhívni a t. pénzügyminiszter úr figyelmét, amit már előttem. is szóvátettek, hogy a községek háztartásáról szóló javaslattal kapcsolatban a bortermelők várják a borfogyasztási adó leszállításának mielőbbi bekövetkezését. De nemcsak a borfogyasztási adó leszállítását várják, hanem amint előttem szólott t. képviselőtársam is említette,^ kis hibák vannak a telekkönyvnél. Néhol azért nem merik kivenni a telekkönyvi kivonatokat, mert kissé túlmagas díjat követelnek, azonfelül sokszor nehezen bírják megfizetni az adásvételi vagy az örökösödési illetékeket. Viszatérve még a bortermelésre, megemlítem, hogy mivel a bortermelők nem bírják saját termésű boraikat odahaza eladni, elviszik máshova, nem bortermő vidékre, és ott horlerakatokat óhajtanak felállítani. Egyiknek megadják erre az engedélyt, a másiknak nem. így például a gyulai pénzügyigazgatóság megígérte az engedélyt egy tiszakürti kisgazdának, de most itt van a fellebbezés a kezemben, hogy még sem adták meg azzal a kifogással, hogy az épület nincsen úgy elkészítve, amint az egy rendes italméréshez kell. A fellebbezés legalább így szól. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat továbbá arra is, miután hallottam, hogy a dohányeladásnál túlságos fogyatékosság van, méltóztassék kissé bővebben adni a trafikenge506. ülése 1931 május 19-én, kedden. délyeket, mert így a fogyasztás nagyobb volna. Most azért kisebb a fogyasztás, mert nagy területeken nincs trafikengedély kiadva, az emberek pedig nagy távolságra nem mennek el dohányért. Éppen azért kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, legyen szíves ezekben a dolgokban, amennyire lehet, intézkedni. Ezt óhajtottam röviden elmondani, egyébként a költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Kisiván János! Kisiván János: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Egy alkotmányos állam államháztartását csak nemzeti erővel lehet fenntartani. (Patacsi Dénes: Ügy van!) Nemzeti erő szükséges elsősorban a közteher viseléséhez és nemzeti erő kell a véderő fenntartásához, a haza Védelmére is. Magyar hazánk agrárállam lévén, a teherbíróképesség itt mindig a földvagyonban volt meg. A földvagyon volt mindenkor a legbiztosabb adóalap, s a „földvagyon volt minden tehernek a legerősebb biztosítéka is. T. Ház! A lezajlott négyéves világháborúban a föld terményeire, az élelemre volt a legnagyobb szükség és akkor, amikor az apa a fiával, vagy a fiaival a harctereken küzdött, itthon az asszonynépség végezte a mezőgazdasági munkálatokat, (ügy van jobbfelől) kezükbe vették az eke szarvát, a kaszát, a kapát, szóval mindenféle erős gazdasági munkát végeztek, hogy a termelésben hiány ne álljon be. (Patacsi Dénes: Nagyon igaz!) A háborús konjunktúrát nagyon sokan saját előnyükre ki tudták használni, különböző jövedelmek szerzésére. Sok embernek sikerült azokból a nagy jövedelmekből háborús szerzeményű birtokot is összevásárolni, ami még ma is látható sok helyen. De legkevésbbé tudta kihasználni a viszonyokat a kisbirtokos, a földmíves, (Ügy van! jobbfelől.) mert annak minden terményét, minden állatát rekvirálták és árát pedig maximálták. (Patacsi Dénes: Erejét a harctérre vitték.) Azokat az árakat pedig soha sem a tulajdonos, hanem mindig a rekvirálók szabták meg és amikor elrekvirálták a gazdának egy pár lovát, akkor, amikor ez annak árát megkapta, jó volt, ha legfeljebb egy darabot tudott belőle megvásárolni. Ezt a két műszót, a rekvirálást és a maximálást másutt nem alkalmazták, csak a földmívelőnél. (Ügy van! jobbfelől. ) A földmíves népség a hadikölcsönökből is kivette a részét, iparkodott még a legszegényebb család is hadikölcsönt jegyezni, odaadta azt az utolsó fillérjét is akkor, ha a családból az apa vagy a fiú szabadságot kaphatott. A hadikölcsönjegyzések után jöttek azután már az adóemelések is, amelyek szintén a földet nyomták és sújtják még ma is. Ilyen volt legelsősorban a háborúban a vagyon- és jövedelemadó. Ez a vagyon- és jövedelemadó a kisgazdáknál elkezdődik már tíz hold földnél és tizenöt hold földnél már eléri a földadó nagyságát. Amikor egy tizenöt holdas birtokosnak 50 pengő a földadója, akkor vagyon- és jövedelemadója szintén ötven pengőre rúg fel, úgy hogy itt már száz pengős adóalap létesült és utána jönnek, mint adóalap után, mindenféle más adók, amelyek a kisgazda könyvében legalább húsz-huszonötféle adót tesznek ki, lígy hogy tizenöt holdas kisgazdának közel háromszáz pengőre nő fel az adója, hozzáértve az egyházi és községi adókat is. Tisztelt választó közönség! (Élénk derültség.