Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-506
Àz országgyűlés képviselőházának 506. ülése 1931 május 19-én, kedden. 33Ó vonjuk ebből a nyugellátásokra szükséges 72.000 pengős többletet, még mindig 5'6 millió pengő az az összeg, amellyel a kiadások csökkentek. A kiadások csökkenésénél igen jelentős tételt látunk azzal a racionalizálási törekvéssel kapcsolatban, amelyre a pénzügyminiszter úr a költségvetés sommázatában külön kitért, amidőn felsorolta azokat a számviteli, ellenőrzési és egyéb eljárási könnyítéseket és egyszerűsítéseket, amelyek révén igen-igen jelentékeny öszszegekkel lehetett csökkenteni a pénzügyi tárca közigazgatási kiadásait. A személyi járandóságoknál a csökkenés csak 828.850 pengőt tesz ki, mert hiszen a személyi járandóságoknál természetesen nem lehetett nagyobb mértékű csökkenést elérni, bár a létszámcsökkentés állandóan folyamatban van, de minthogy csak hat esztendő alatt érjük el a normál létszámot, ennek következtében a személyi járandóságóknál évről-évre csak kisebb összegű apadásokat látunk. A rendszeres állandó illetmények összege 673.330 pengővel csökkent, de nagyobb csökkenést látunk a nem rendszeres illetményeknél. Itt a jutalmazásokra és segélyezésekre szolgáló összeg takarékosági okokból a felére szállíttatott le és itt 90.666 pengő csökkenést látunk a múlt évvel szemben. A legnagyobb csökkenést azonban a rendkívüli munkadíjakra a múlt évben még felvett 1,100.000 pengőnél látjuk, amely tétel 50%-kai csökkenve, ebben a költségvetésben takarékossági okokból már csak 550.000 pengővel szerepel. A dologi kikiadások összege 95-2 millió pengőről 4-9 millió pengővel 90-3 millió pengőre csökkent. Természetes, hogy a dologi kiadásoknak ez a csökkenése sem érvényesülhet lineárisan minden egyes címnél vagy rovatnál, mert hiszen vannak olyan kiadási tételeink, amelyeket vagy meg kellett tartani az előző évi összegben, vagy pedig némi tekintetben még fel is kellett emelni. Ilyenek például a tagosításokra adandó hozzájárulás, amely a multévi 30.000 pengőről most 50.000 pengőre emeltetett fel. Mindanynyiunk előtt ismeretes, hogy a tagosítások milyen rendkívül nagy fontossággal bírnak közgazdasági életünkben, ennek következtében szükséges lett volna, még nagyobb összeggel emelni ezt a hozzájárulást, hogy gyorsíthassuk a tagosítás menetét. Változatlanul fennmaradt 285.000 pengővel a községek által végrehajtott földmérésekhez adott hozzájárulás, amely az egyes községek felmérésének gyorsítása szempontjából magánmérnökök alkalmazását teszi lehetővé. A vegyes döntőbíróság költségei a multévi 310.000 pengővel szemben ezúttal 510.000 pengőben irányoztattak elő, itt tehát 200.000 pengős emelkedést látunk, ezzel szemben azonban a volt monarchia központi intézményeinek felszámolási költségei a régi rovatról erre a rovatra hozattak át, tulajdonképpen tehát lényeges eltérést a múlt évvel szemben alig látunk. A nemzetek szövetségének költségeihez való hozzájárulás szintén 34.860 pengő emelkedést mutat, bár a hozzájárulási egység az előző esztendővel szemben Magyarországra nézve nem változott, mert továbbra is csak nyolc egység maradt fenn, de miután a nemzetek szövetsége költségei általában emelkednek, így tehát az egy egységre eső Összeg is természetszerűleg emelkedést mutat az előző évvel szemben. A dologi természetű kiadások csökkentésével kapcsolatban ki kell még emelnem a dohányvételre előirányzott összegeknek 0'4 millió Eengővel való csökkentését. Ez a ^csökkenés a ülföldi vásárlásoknál jelentkezik, mert bizonyos belföldi dohányvásárlásokra az eddiginél lényegesen nagyobb összeget kellett fordítani, annál is inkább, (mert hiszen tudvalevő, hogy 2300 katasztrális holddal nagyobbította meg a pénzügyi kormányzat az előző évivel szemben a dohánytermelésre alkalmas területeket. A. bányászati kutatás céljaira és a mélyfúrásokra egymillió pengő van előirányozva, amely Tiszaörsön, valamint a Nagy-Alföld egyik medencéjében süllyesztendő mélyfúrásra van előirányozva, de ennek az összegnek a keretében a siklós-villányi hegységben talált bauxitelőfordulás feltárása is benne van. A 'beruházásoknál alig látunk az elmúlt esztendővel szemben eltérést, csupán 35.000 pengő eltérést észlelünk, amennyiben most 1,397.000 pengő irányoztatott elő a beruházásokra. Itt a pénzügyi kormányzat különös tekintettel volt arra, hogy munkaalkalmakra lehetőleg a tárca kiadásaiban is olyan összeget adjon, ami a pénzügyi tárcánál az előző évvel szemlben lényeges csökkenést nem jelent. A beruházások közül itt a legnagyobb összeg — 820.000 pengő — a Csepelszigeten levő vízművek harmadik részleteképpen lesz felhasználva. Ezzel a vízművel meg lesz oldva Csepel, Kispest, Pesterzsébet és Pestszentlőrine vízellátásának kérdése is. Igen t. Képviselőház! Áttérek most már a pénzügyi tárcához tartozó két üzemnek, a Postatakarékpénztárnak, valamint a kőszénbányászatnak ismertetésére. A Postatakarékpénztár 1930/31. évi költségvetésében előirányzott bevételei 11,390.000 pengőt, kiadásai pedig 11,386.000 pengőt tettek iki, úgyhogy a múlt esztendőben a mérleg 4000 pengő felesleggel zárult. Ezzel szemben az 1931/32. évi költségvetésben a bevételek 13,791.000 pengővel,, a kiadások pedig 13,751.000 pengővel vannak előirányzóvá, így tehát a felesleg 40.000 pengő. Bár az intézet költségvetési előirányzata a legnagyobb takarékosság mellett van összeállítva, ez az emelkedés elkerülhetetlen volt. A Postatakarékpénztár bevételeinek .és kiadásainak ez .a nagy emelkedése két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a Postatakarékpénztár betétei nagymértékben emelkedtek az előző esztendővel szemben, a másik oka pedig az, hogy a Postatakarékpénztár házi kezelésbe vette át a Budapesten és Budapest környékén lévő zálogintézeteket. így tehát mivel a Postatakarékpénztár betétállománya a múlt évi 56 "8 millió pengőről 74'1 millió pengőre emelkedett, ennek következtében természetes, hogy nagyobb Összegeket kellett előirányozni a kamatok kifizetésére, valamint ezen összegek kezelésévél járó dologi kiadásokat is emelni kellett. Ugyancsak a házikezelésbe átvett zálogintézetek munkájának emelkedése révén becsüsökre és egyéb nanidíjas alkalmazottakra van szükség, ami iszintén emeli ennek a tárcának kiadási tételeit. Áttérve most már a Postatakarékpénztár részleteire, a kiadások töb'bletéből a személyi járandóságokra esik 502.880 pengő, az üzemi és egyéb kiadásokra 1,867.000 pengő, a nyugellátásoknál ellenben nem emelkedést, hanem 5150 pengő csökkenést látunk. T. Ház! Áttérek most már a kőszénbányászatra, tehát a pénzügyi kormányzathoz tartozó másik üzemre. A kőszénbányászatnak a multévi előirányozása a bevétel oldalán 2,778.000 pengő, a kiadási tétel 2,703.000 pengő volt. Tehát a múlt esztendőben a bevételi felesleg előirányzata 75.000 pengő volt, ezzel szemben az 1931/32. költségvetésben az előirányzat 2,723.000 pengő, a kiadás előirányzata pedig 2,712.000 46*
