Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-506
Az országgyűlés képviselőházának 5 selő urak mind foglalkoztak a választójog kérdésével olyan értelemben, (Kun Béla: Aktuális!)) hogy a kormány és a kormányttámogató párt pro grammjában benne van a titkosság kiterjesztésének követelése, illetőleg a titkosság és hogy ennek dacára öt év alatt a kormány egy lépést sem tett előre ezen a téren. Bocsánatot kérek, nagyon lényeges lépést tettünk előre ezen a téren, mert megalkottuk a törvényhatósági bizottsági választójogot. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Györki Imre: Nem ezt Ígérte! — Propper Sándor: Ez a demagógia.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kérem, maradjon csendben! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Behoztuk a törvényhatósági választásoknál az általános titkos választójogot, (Györki Imre: Mindig az volt!) és ennek alapján lettek a törvényhatósági választások megejtve. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mindig az volt! — Györki Imre: Bodóné, nem erről van szó!) Azok, akik arról nyilatkoznak, hogy ha titkos volna a választójog, abban az esetben a nemzet közvéleménye elsöpörné azokat a pártokat, amelyek a kormányt támogatják, szemtanúi lehetnek annak, hogy a nemzet a törvényhatóságokban ezeknek a pártoknak igenis többséget adott. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Ott a választás mindig titkos volt!) Bocsánatot kérek, így szembeosapni az igazságot mégsem lehet! (Propper Sándor: Ilyent nem lehet, amit ön tesz!) Nem lehet, hogy letagadják a tényeket, ez gyengíti a képviselő urak álláspontját. (Peyer Károly: Ott mindig titkos volt a választójog!) Gyenge az az álláspont, amely a nemzet és mindenki előtt ismeretes tényeket le akar tagadni. (Propper Sándor: Mellé beszél, miniszterelnök úr!) Elnök: Propper Sándor képviselő urat figyelmeztetem, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Méltóztassanak koncedálni, hogy igenis ezen a téren az a két párt, amely támogatja a kormányt, az általános titkos választójog alapján sikert ért el. (Ügy van! Ügy van! a jobb- „és a baloldalon. — Györki Imre: Akkor miért nem csinálja ezt országosan?-— Esztergályos János: Tessék kiterjeszteni a választójogot!) Akkor ne méltóztassék odakiáltani a világnak, ne méltóztassék azt hirdetni a külföldön, hogy itt diktatúra van, és a nemzet ellene van ennek a kormánynak, mert hiszen éppen a községi választásoknál és pedig az utolsó két esztendő alatt, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. —• Györki Imre: Akkor hozza be az egész országba a titkos választójogot. — Peyer Károly: Kinevezett és örökös tagokkal.) amikor a gazdasági válság előre vetette árnyékát és amikor gazdasági téren súlyos nehézségekkel küzdöttünk, akkor lettek ezek a választások megejtve és a nemzet többséget adott ezeknek a pártoknak. (Propper Sándor: Kinevezett és örökös tagokkal. — Györki Imre közbeszól.) Elnök: Györki Imre képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Kabók Lajos: Ez a politikai csavarintás! — Jánossy Gábor: Ez az igazság!) Gr. Bethlen István miniszterelnök: Már a tavalyi év folyamán köztem és Rassay Károly t. képviselőtársain között .. éppen a miniszterelnökségi tárca tárgyalásánál polémia fejlődött ki a választójog kérdésére vonatkozólag és akkor bővebben volt alkalmam kifejteni erre vonatkozó álláspontomat. Rámutattam arra, '. ülése 1931 május 19-én, kedden. 333 hogy igenis mi a választójog. titkosságának álláspontján állunk, de azt fokozatosan lépésről-lépésre akarjuk kiterjeszteni... (Propper Sándor: Hallatlan! Ez demagógia.) Elnök: Propper képviselő urat rendreutasítom. Gr. Bethlen István miniszterelnök: ...amikor az idő erre politikailag alkalmas lesz. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Györki Imre: Mikor és hol? — Kabók Lajos: Nyilt erőszak kell megint!) Nem lehet azt elővenni egyik napról a másikra olyan időkben, amelyeket nem tartunk alkalmasaknak ilyen nagy politikai kérdés elintézésére. (Györki Imre: Sohasem tartja ön alkalmasnak!) Akkor rámutattam arra is, hogy főleg az a súlyos gazdasági helyzet, amelyben az ország van, .akadályozott meg minket abban, hogy ezeket a politikai kérdéseket napirendre hozzuk a Ház előtt. Hiszen a Ház állandóan gazdasági problémákkal volt és van ma is elfoglalva, a kenyérkérdés dominál az országban és az egész világon. {Ügy van! Ügy van! jobboldalon.) Ebből kifolyólag politikailag is félünk attól, hogy ilyen nehéz időkben nagy politikai problémáknak napirendre hozatala csakis a legszélsőbb baloldalnak volna hasznára és nem biztosítaná az^ ország nyugodt fejlődését. {Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Az előbb mondotta, hogy többséget kapott a törvényhatósági választásoknál !) Elnök: Györki képviselő urat rendreutasítom! Tessék már csendben maradni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Dacára annak, hogy többséget kaptunk ezeknél a választásoknál, nagyon is jól tudom, hogy ma azok a szélső agitáelók, amelyek az egész világon megvannak, amelyek nálunk is megvannak és amelyek alkalmasak még t. képviselőtársaim pozícióit is aláásni, (Peyer Károly: A miénket ne féltse! Majd mi megbirkózunk velük. Németországban is megbirkóztunk velük!) nagyon erős alátámasztást kaphatnak, ha ezekben az időkben akarjuk a közéletet ezekkel a politikai problémákkal foglalkoztatni. (Peyer Károly: A városban titkos a választás, pedig ott inkább van meg ez a veszély, mint falun!) Nagyon könnyű avval érvelni, hogy az egyik helyen titkos, a másik helyen nem titkos, miért titkos az egyik helyen és miért nem a másikon. Természetesen itt teoretikus ellenmondásokat nagyon könnyű felfedezni és én nem fogok t. képviselőtársammal hadbaszállni, hogy megvédelmezzem ezt az álláspontot, de igenis azt megvédelmezem, hogy a fokozatos evolúcióra van szükség ebben az országban és a gazdasági élet gyógyulása nélkül veszélyt jelentene — merem állítani — az országra nézve, ha időszerűtlen politikai problémákat dobnánk bele a közviták tárgyalásába a helyett, hogy azokkal az életbevágó problémákkal foglalkoznánk, amelyek valóban a mai nap feladatai. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Györki Imre: Azokkal tette tönkre az országot!) T. Ház! Ez nem jelenti azt, hogy amint egy kis enyhülés beáll gazdasági téren, ezzel a problémával nem kell azonnal foglalkozni. Igenis kell, mégpedig három irányban kell foglalkozni; a titkosság kiterjesztésének kérdésével, (Propper Sándor: Miért nem általánosításával?) a választási rendszer és a jelölési rendszer kérdésével és foglalkozni kell a kerületi beosztással is. (Propper Sándor: Hát foglalkozzunk!) De mind a hárommal csak együttesen és nem külön-külön lehet foglalkozni, mert ez a három kérdés szervesen függ