Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

Az országgyűlés képviselőházának 5 tette a sajtótiidósítások kérdését, amennyiben azok a Ház tárgyalására vonatkoznak és felvetette azt a gondolatot, vájjon nem a miniszterelnökségi sajtóiroda volna-e hivatott arra, hogy gondoskodjék egy pártatlan, illetőleg^ a tényeknek és a valóságnak megfelelő tudósítás kiadásáról. Én azt hiszem, hogy a miniszterelnökségi sajtóiroda nem lehet erre hivatott. Ez vagy az illető képviselő uraknak ügye, — mégpedig elsősorban az ő ügyük — vagy pedig, amennyiben közügyet kívánnának ebből csinálni, ez csak a parlament belügye lehet, de a miniszterelnökségi sajtóiroda nem lehet hivatott arra, hogy ilyen ratifikációkkal foglalkozazék, hiszen nincs is semmi aktorátusa, hogy az egyes képviselők nevében felszólalásokkal forduljon a sajtó egyes orgánumaihoz. (Szilágyi Lajos: Azért javasoltam vagylagosan! — Peyer Károly: Franciaországban fizetnek ' a képviselők cikkeik közléséért! Fizessen a képviselő is; hirdetésben leadhatja! — Zaj.) Bródy Ernő t. képviselőtársam szóvátette a Duna-hidak ügyét, amennyiben azt mondotta, hogy a megállapodások szerint az appropriációs javaslatban történnék gondoskodás arról, hogy a főváros felemelhesse azokat az illetékeket, amelyeknek felemelése okvetlenül szükséges abból a szempontból, hogy a financiális alap a hída'k megépítésére megteremtessék, ennek ellenére azonban hiányzik az appropriációs javaslatból ez a bizonyos pont. Én a magam részéről kilátásba helyezhetem, hogy ha t. képviselőtársam az appropriációs javaslat tárgyalása során olyan indítványt fog tenni, hogy ez a javaslatba bevétessék, a kormány részéről hajlandók leszünk ehhez hozzájárulni. Mi egy külön, egyszakaszos törvényben kívántuk volna megoldani ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy éppen ellenzéki oldalon mindig nehezményezték, hogy az appropriációval össze nem függő ilyen speciális kérdéseik vétessenek fel az appropriációs törvényjavaslatba, ha azonban t. képviselőtársam vagy bárki ilyen javaslatot fog tenni, szívesen hozzájárulunk ahhoz, mert hiszen a munka ökonómiája megkívánja, hogy ilyen javaslatokat is lehetőleg röviden tárgyaljunk. Ezek ntán, t. Képviselőház, áttérek azokra az ügyekre, amelyek tulajdonképpen nem állanak szoros összefüggésben a miniszterelnökségi tárcával. Peyer t. képviselő úr vizsgálatot követel a Margitsziget ügyében, illetőleg azt követeli, hogy az állami számszék ingerenciája, ellenőrzése a margitszigeti ügyekre is terjesztessék ki és terjesszék a Ház elé a számszék jelentését azokra a kérdésekre vonatkozólag, amelyeket ő felhozott. A számszék ezeket az ügyeket ma

( is ellenőrzi, éppen olyan szigorúan ellenőrzi, mint minden más állami ügyet.itt tehát az állami számszéki ingerencia kiterjesztésére egyáltalában nincs szükség, mert az ma is megvan. Azok után a felvilágosítások után, amelyeket a Közmunkatanács elnöke adott, azt hiszem, teljesen felesleges, hogy ezzel a kérdéssel tovább foglalkozzunk, hiszen azok olyan egyszerű problémák, amelyeket a képviselő úr maga is, aki a Közmunkatanács tagja, ott láthat, tanulmányozhat (Peyer Károly: A részvénytársaságét nem!) és azokra nézve felvilágosításokat kaphat. (Peyer Károly: Az külön részvénytársaság!) Ami azt a követelést illeti, hogy a számszéknek azt a jelentését, amely a népjóléti minisztériumban előfordult szabálytalanságokra vonatkozólag a számszék részéről a kormányhoz jutott, terjesszem a Ház elé: csodálkozom, hogy a t. képviselő úr ilyen követeléssel'jön hozzám, 6, ülése 1931 május 19-én, kedden, 331 amikor fültanuja volt annak, hogy én ezt a számszéki jelentést pontonként ismertettem itt a Ház előtt és megmondtam, hogy arra a hat pontra vonatkozólag, amelyekre a számszék kifogásokat emelt, a fegyelmit megelőző vizsgálatot a kormány elrendelte és végre is hajtja, mégpedig a pénzügyminisztérium fegyelmi választmánya révén. Ez ai vizsgálat folyamatban van, még nincsen teljesen befejezve; természetes, hogy mikor be lesz fejezve, akkor leszek abban a helyzetben, hogy az erre vonatkozó összefoglaló jelentést a Ház elé terjeszthessem. Határozottan tiltakoznom kell Peyer Károly t. képviselő úr ama beállítása ellen, amelyet a kölcsönfelvétel lehetőségével szemben a maga részéről kifejteti Azt mondja: természetes, hogy Magyarország nem kap kölcsönt, mert hiszen itt egy esődbejutott ország van, {Mozgás a jobboldalon. — Br. Podmaniezky Endre: Hazafias kijelentés!) amely kiadásainak 50%-ánál nagyobb részét improduktív célokra fordítja, (Peyer Károly: így van!) amely a beruházásokat is úgy végezte, hogy ezeknek a beruházásoknak 40%-a improduktív célokra fordíttatott. (Peyer Károly: A kereskedelmi és iparkamara jelentése!) Itt van előttem. (Derültség. — Peyer Károly: Benne van! — Propper Sándor: Annak örülnek, hogy a miniszterelnök olvas?) A leghatározottabban tiltakozom a parlament színe előtt az ilyen beállítás ellen. Bocsánatot kérek, ha imár at. képviselő úr jónak látja, hogy egyoldalú kritikát gyakoroljon a kormány tevékenysége felett, ez ellen nem lehet semmiféle kifogásom politikai szempontból, (Helyeslés.) de hogy olyan kijelentéseket tegyen a t. képviselő úr, amelyek az ország hitelét aláásni alkalmasak, (Ügy van! Taps a jobboldalon. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: En nem tudom aláásni!) ezért a t. képviselő úr. is felelőséggel tartozik. (Propper Sándor: Aláásták imár önök alaposan!) Nemcsak a kormány, hanem mindnyájan felelősséggel tartozunk azért, amit mondunk és a következményekért is. (Ügy, van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Méltóztassék elhinni, t. képviselő úr, hogy azok a körök, amelyek velünk szemben nem barátságosak, az ilyen kijelentéseket kihasználják és elferdítik ott, ahol ennek az országnak ártalmára lehetnek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl. — Propper Sándor: Ismerik!) Száz és ezer esetet tudnék citálni a -múltból, amikor az ellenzéki padokról történt felszólalások az országnak igenis tetemes kárt okoztak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nagyon kérem a mélyen t. képviselő urat, hogy felelőssége tudatában méltóztassék megfontolni, hogy mit mond, (Propper Sándor: Nagyon bő köpenyeg! Ebbe nem lehet mindent bevenni!) mert az ilyenek-, kel lehet talán a szociáldemokratapártban sikert elérni, de az országnak mindenesetre kárt okoznak, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) különösen akkor, amikor a t. képviselő úr helytelenül is citál. (Herrmann Miksa: Ez igaz!) Kezemben van a «Kereskedelmünk és iparunk az 1929. évben. Kiadja . a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara» című könyv. Ennek 11. oldalán látom azokat a számokat, amelyekre a t. képviselő úr hivatkozik. Azt mondja itt a könyv (olvassa): «A Szabóky^ féle jelentés értelmében a 931 milliós beruházási végösszegből gazdasági célokra* fordíttatott'606 millió, tehát 65'2%, kulturális és szociális •célokra 226 millió, tehát 24*3%, hivatali épületek létesítésére, ' tatarozására és kisebb beruházásokra 97 millió tehát 10.5%.» ;