Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-505

Az országgyűlés képviselőházának 505. ülése 1931. évi május hó 18-án, hétfőn, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tiírtjyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1931/32. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. — A vallás- és közoktatásügyi tárca. Felszólaltak : Petrovácz Gyula, Rassay Károly, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Keglevich Gyula, Reisinger Ferenc, Szilágyi Lajos, Kóthly Anna, Gál Jenő, Peyer Károly, Bródy Ernő, Gaal Gaston, gróf Klebelsberg Kunó valJás- és közoktatásügyi miniszter. — Címhez: Kornis Gyula, Rassay Károly, Üstör József előadó, Kócsán Károly, Lázár Miklós, Pintér László, Szilágyi Lajos, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter. — Miniszterelnökségi tárca. Felszólalt : Rubinek Isván előadó. — Az igazságügyi bizottság benyújtja jelentését Grimala József kispesti lakos által a Képviselőház sérelmére állítólag elkövetett bűncselekmény megtorlása végett bűnvádi eljárás megindítására adandó felhatalmazás tárgyában. -— A pénzügyminiszter beterjeszti az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. — A miniszterelnök beterjeszti a Legfőbb Állami Számvevőszék jelentésót az 1930/31. évi állami költségvetéssel szemben ezen számadási év első felének végén mutatkozó eltérésekről; továbbá beterjeszti az 1931/32. évről szóló hivatalos statisztikai munkatervre vonatkozó jelentést. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, gróf Klebelsberg Kunó, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház ! A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző úr, a javaslatok eilen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző úr. Napirendünk szerint következik az 1931/32. évi állami költségvetés (írom. 1162.) éspedig a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Az általános vita túloldali szónoka, Kornis Gyula t. képviselőtársam beszédének alaphangjául kijelentette, hogy a közoktatásügyi tárca költségvetését az ő nézete és meggondolása szerint súlypontjában a népoktatásra kell helyezni, és ez az, amit ő a költsógvetéshen kifogásolt. Én is csatlakozom ehhez a megállapításhoz; szerintem és szerintünk is, annak a pártnak véleménye szerint, amelyhez tartozni szerencsém van. az egész kultusztárca hangsúlyát, súlypontját és középpontját a népoktatásra kell helyezni, hiszen a népoktatás az, amin a többi oktatás egyáltalában alapulhat. Nem az a fontos egy országban, hogy rendkívül sok akadémikus végzettségű tanult embere legyen, hanem az a fontos, hogy minél kevesebb analfabéta legyen. (Ügy van! a balközépen) Egy ország kultiírfokát az a tétel állapítja meg, hogy minél kevesebb analfabétája legyen. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXVI. T. Képviselőház! A tankötelezettségi törvény mindenkit kötelez arra, hogy hatéves korától tizenöt éves koráig iskolába járjon, és kötelezi arra, hogy az elemi ismereteket megszerezze. Ez az általános kötelezettség, amely mindenkire egyformán vonatkozik, természetszerűen maga után vonná, hogy ennek a kötelezettségnek mindenki egyenlő és azonos terhekkel tehessen eleget. A népiskolák fenntartási költségei azonban a legváltozatosabban oszolnak meg. A belügyi tárca tárgyalásainál voltam hátor az elemi népiskolák dologi kiadásainak rendkívüli aránytalanságairól néhány mondatot mondani, most a személyi kiadásokra, azokra a kiadásokra fogom a hangsúlyt helyezni, amelyek a kultusztárcával vannak Öszszeköttetésben és vonatkozásban. Ebben a tekintetben borzasztó nagy különbségek vannak, a szerint, vájjon az az iskola állami iskola, községi iskola, vagy hitvallásos iskola-e? Az állami iskoláknál a fenntartási költségek személyi részét a kincstár fedezi teljes egészében, a dologi kiadások pedig megoszlanak részben a kincstár, részben a helyi érdekeltségek között. A nem állami iskoláknál a személyi kiadások bizonyos arányszám szerint megoszlanak részben az államkincstár, mint segélyező hatóság, részben a helyi érdekeltségek között, de a dologi kiadások viszont ott teljesen a helyi érdekeltséget terhelik. Ezzel szemben különböző a megterhelés a polgárságra, a szerint, amint állami vagy nem állami iskolájuk van és nem arányos a helyi érdekeltség terhe, akármelyik esetről van szó. A legkevesebb terhe a községnek általában akkor van, ha állami iskolái vannak, minthogyha az állami oktatást prémiumnak szánták volna a községek részére, amely prémium a községek terheinek csökkentésével járván, 36