Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-504

214 Az országgyűlés képviselőházának fordulok a miniszter úrhoz, méltóztassék ezt a kérdést jó szívvel rendezni. A címet elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Propper Sándor. Propper -Sándor: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr tegnap délutáni beszéde után a politikai kérdésben körülbelül tisztázódott a helyzet. Megtudtuk azt, aminél többet nem is igen vártunk, ihogy marad minden a régiben, hogy a kormány ígérete és programra ja ellenére egyetlen egy lépési sem hajlandó előre tenni a demokrácia terén, s nem hajlandó hozzányúlni a választójog kérdéséhez bizonyára azért, mert a hatalom mai birtokosai igen jól érzik magukat a mai választójogi rendszer mellett a hatalomban. Nagyon érdekes, hogy olyan súlyos szavú politikusnak, mint Apponyi Albert gróf és Gaal Gaston igen t. képviselőtársaink is hiába emeltek szót, hiába kísérelték meg a kormány lelkiismeretét megmozgatni abban a r tekintetben, hogy az ország részéről régen várt ez a reform bekövetkezzék. A belügyminiszter úr beszédében, reflexióiban elismeri Apponyi Albert gróf szellemi felsőbbségét, — szerénytelenség volna el nem ismernie — mert hiszen amikor a külföldön külpolitikai téren r észpótlékra van szükségük, minduntalan igénybe veszik Apponyi Albert grófot. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék sértő kifejezéseket használni. A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. (Jánossy Gábor: A legnagyobb élő magyar ember. — B. Podmaniczky Endre: Gorombaság nélkül nem lehet!) Propper Sándor: Egyébként azonban tiszteltetik ezt a legnagyobb magyart és nem veszik figyelembe az ő figyelmeztetéseit, amelyeket pedig (már azért is, mert hiszen egészen különleges az a pozieió, amelyet Apponyi Albert gróf a maga múltjánál és tehetségénél fogva a magyar közéletben elfoglal, figyelembe kellene venni, illetőleg hajlani kellene az ő figyelmeztetésére; de még inkább azért, mert nemcsak Apponyi Albert gróf, hanem az egész ország áhít ja a haladást és a felszabadulást azok alól a politikai bilincsek alól, amelyeket az 1925 : XXVI. te. jelent. Aki pedig a politikai tolvajnyelvet ismeri... (Jánossy Gábor: Tolvajnyelv! Olyan is van? — Farkas István: Az hát, maguk használják!) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék megmagyarázni, hogy ezt a kijelentését mire érti. Propper Sándor: Megkerülése a dolognak. Elnök: Amennyiben a képviselő úr egy pártra vagy a kormányra vonatkoztatta volna e kijelentését, rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy ha ilyen ihangneimben folytatja beszédét, a szót meg fogom vonni a képviselő úrtóL Propper Sándor: Mindenki tudja, hogy választás ugyan nem lesz, mert a mi választáisainkat ennek a törvénynek alapján nem lehet választásnak minősíteni demokratikus és európai értelemben, ellenben lesz megint rajtaütésszerű hajtóvadászat. (Várnai Dániel közbeszól. ~ Zaj.) Elnök: Várnai Dániel képviselő urat kérem, (méltóztassék csendben maradni. Méltóztassék alkalmazkodni ahhoz a^ tisztelethez, amelylyel az elnöki intelmek iránt viseltetni kell. (Helyeslés a jobboldalon. — Peidl Gyula: Kérünk objektivitást.) 04. ülése 1931 május 13-án, szerdán. Propper Sándor: Azt mondja a belügyminiszter úr, hogy a Ház feloszlatása kormányzói hatáskör. En azonban ehhez hozzáteszem, hogy ezt a kormányzói jogkört a kormány előterjesztése és felelőssége mellett gyakorolják; a kormány és az igen t. belügyminiszter úr ne kezelje a Képviselőházat úgy, mintha dedóban volna, mintha óvodás gyermekekkel volna dolga, mert annyit mi is tudunk, hogyha ennek a kormányzói hatáskörnek betöltése bekövetkezik, erről a kormánynak előzetesen tudnia kell; erre nézve a kormány tesz előterjesztést, a kormány előtt tehát nem lehet titok, ha a kormányzó... (Seitovszky Béla belügyminiszter: De mások előtt annak kell lennie! — Zaj.) Nem értőm. (Seitovszky Béla belügyminiszter: Mások előtt annak kell lennie! — Farkas István: Mások előtt sem titok!) Szóval jól fejeztem ki magamat ennek a tételnek a kezdetén. (Seitovszky Béla belügyminiszter: Már képviselő úrra vonatkoztatva érti?) Ez nagy tévedés, mert én mindig nyiltan szoktam beszélni, sohasem kertelek. (Peidl Gyula: A nemzetet kezelik úgy, mintha csecsemő volna. — Br. Podmaniczky Endre: Az a tolvajnyelv is burkoltan van mondva!) Azt mondtam, hogy tudnia kell róla. Amennyire a sorok közül ki lehet olvasni, most már valószínűleg bizonyos, hogy ennek a kormányzói hatáskörnek betöltése be fog következni és júniusban meglesz a hajtóvadászat; ez világlik ki nagyjában a belügyminiszter úr beszédéből. (Jánossy Gábor: Nyáron vadászati tilalom van! — Seitovszky Béla belügyminiszter: Dúvadra szabad bármikor!) Majd meglátjuk, kit fognak igazolni az események, én ezt olvastam ki belőle. Egyébként, ha nem is vártunk többet a belügyminiszter úrtól és a kormánytól, mégis megdöbbentő volt az a nyilt, cinikus proklamálása az osztályharcnak, amit a miniszter úr egyik tételében használt. A miniszter úr szószerint azt mondja — kijegyeztem a gyorsírói jegyzetből — (olvassa): «Most a választójog kérdésének a felvetése, mint bölcsen méltóztatnak tudni, elsősorban politikai kérdés, és politikai kérdés lévén, ettől elválaszthatatlan a hatalmi kérdés is.» (Seitovszky Béla belügyminiszter: XJgy van!) (tovább olvassa): «Ma egymással szemben nem e felett kell vitatkoznunk és nem a hatalom után kell szaladgálnunk, hanem igenis, az ország magas erkölcsi érdekeinek megvédése... stb. (Seitovszky Béla belügyminiszter: Ugy van.) T. Képviselőház! Mélyen tisztelt miniszter úr, méltóztassék tudomásul venni, hogy erről az oldalról senkisem fut^ a hatalom után, itt nem egyéni érdekekről és nem egyéni érvényesülésről van szó, (Seitovszky Béla belügyminiszter: Itt sem.) hanem mi egy európai, demokratikus intézmény bevezetését követeljük, de azután, hogy kiknek hívják a kormány tagjait, s hogy honnan kerülnek elő, avval nem törődünk, csak azok legyenek, akik a választók önrendelkezési jogának zavartalan megnyilvánulása után, kizárólag ia választók bizalmából kerülnek oda. Ez a demokrácia követelménye. A. mai hatalmi rendszer pedig a hatalmi kérdésnek, az osztályuralom fenntartásának a proklaanálása. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Seitovszky Béla belügyminiszter: Hol van az?)^Mert meg akarják tartani a hatalmat, ia kormány nem akarja mással megosztani a hatalmat, fél, hogy a választójog kiterjesztése után a hatalom eltolódik és esetleg mások kezébe kerül. (Seitovszky Béla