Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-504

214 Az országgyűlés képviselőházának fordulok a miniszter úrhoz, méltóztassék ezt a kérdést jó szívvel rendezni. A címet elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Propper Sándor. Propper -Sándor: T. Képviselőház! A bel­ügyminiszter úr tegnap délutáni beszéde után a politikai kérdésben körülbelül tisztázódott a helyzet. Megtudtuk azt, aminél többet nem is igen vártunk, ihogy marad minden a régiben, hogy a kormány ígérete és programra ja elle­nére egyetlen egy lépési sem hajlandó előre tenni a demokrácia terén, s nem hajlandó hozzányúlni a választójog kérdéséhez bizo­nyára azért, mert a hatalom mai birtokosai igen jól érzik magukat a mai választójogi rendszer mellett a hatalomban. Nagyon érde­kes, hogy olyan súlyos szavú politikusnak, mint Apponyi Albert gróf és Gaal Gaston igen t. képviselőtársaink is hiába emeltek szót, hiába kísérelték meg a kormány lelki­ismeretét megmozgatni abban a r tekintetben, hogy az ország részéről régen várt ez a re­form bekövetkezzék. A belügyminiszter úr be­szédében, reflexióiban elismeri Apponyi Al­bert gróf szellemi felsőbbségét, — szerényte­lenség volna el nem ismernie — mert hiszen amikor a külföldön külpolitikai téren r ész­pótlékra van szükségük, minduntalan igénybe veszik Apponyi Albert grófot. (Zaj a jobb­oldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék sértő kifejezéseket használni. A képvi­selő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. (Jánossy Gábor: A legnagyobb élő magyar em­ber. — B. Podmaniczky Endre: Gorombaság nélkül nem lehet!) Propper Sándor: Egyébként azonban tisz­teltetik ezt a legnagyobb magyart és nem ve­szik figyelembe az ő figyelmeztetéseit, amelye­ket pedig (már azért is, mert hiszen egészen kü­lönleges az a pozieió, amelyet Apponyi Albert gróf a maga múltjánál és tehetségénél fogva a magyar közéletben elfoglal, figyelembe kellene venni, illetőleg hajlani kellene az ő figyelmez­tetésére; de még inkább azért, mert nemcsak Apponyi Albert gróf, hanem az egész ország áhít ja a haladást és a felszabadulást azok alól a politikai bilincsek alól, amelyeket az 1925 : XXVI. te. jelent. Aki pedig a politikai tolvajnyelvet isme­ri... (Jánossy Gábor: Tolvajnyelv! Olyan is van? — Farkas István: Az hát, maguk használ­ják!) Elnök: Kérem a képviselő urat, szívesked­jék megmagyarázni, hogy ezt a kijelentését mire érti. Propper Sándor: Megkerülése a dolognak. Elnök: Amennyiben a képviselő úr egy pártra vagy a kormányra vonatkoztatta volna e kijelentését, rendreutasítom és figyelmezte­tem, hogy ha ilyen ihangneimben folytatja be­szédét, a szót meg fogom vonni a képviselő úr­tóL Propper Sándor: Mindenki tudja, hogy választás ugyan nem lesz, mert a mi választá­isainkat ennek a törvénynek alapján nem lehet választásnak minősíteni demokratikus és euró­pai értelemben, ellenben lesz megint rajtaütés­szerű hajtóvadászat. (Várnai Dániel közbeszól. ~ Zaj.) Elnök: Várnai Dániel képviselő urat ké­rem, (méltóztassék csendben maradni. Méltóztas­sék alkalmazkodni ahhoz a^ tisztelethez, amely­lyel az elnöki intelmek iránt viseltetni kell. (Helyeslés a jobboldalon. — Peidl Gyula: Ké­rünk objektivitást.) 04. ülése 1931 május 13-án, szerdán. Propper Sándor: Azt mondja a belügymi­niszter úr, hogy a Ház feloszlatása kormányzói hatáskör. En azonban ehhez hozzáteszem, hogy ezt a kormányzói jogkört a kormány előterjesz­tése és felelőssége mellett gyakorolják; a kor­mány és az igen t. belügyminiszter úr ne ke­zelje a Képviselőházat úgy, mintha dedóban volna, mintha óvodás gyermekekkel volna dolga, mert annyit mi is tudunk, hogyha ennek a kormányzói hatáskörnek betöltése bekövet­kezik, erről a kormánynak előzetesen tudnia kell; erre nézve a kormány tesz előterjesztést, a kormány előtt tehát nem lehet titok, ha a kor­mányzó... (Seitovszky Béla belügyminiszter: De mások előtt annak kell lennie! — Zaj.) Nem értőm. (Seitovszky Béla belügyminiszter: Má­sok előtt annak kell lennie! — Farkas István: Mások előtt sem titok!) Szóval jól fejeztem ki magamat ennek a tételnek a kezdetén. (Sei­tovszky Béla belügyminiszter: Már képviselő úrra vonatkoztatva érti?) Ez nagy tévedés, mert én mindig nyiltan szoktam beszélni, sohasem kertelek. (Peidl Gyula: A nemzetet kezelik úgy, mintha cse­csemő volna. — Br. Podmaniczky Endre: Az a tolvajnyelv is burkoltan van mondva!) Azt mondtam, hogy tudnia kell róla. Amennyire a sorok közül ki lehet olvasni, most már való­színűleg bizonyos, hogy ennek a kormányzói hatáskörnek betöltése be fog következni és jú­niusban meglesz a hajtóvadászat; ez világlik ki nagyjában a belügyminiszter úr beszédéből. (Jánossy Gábor: Nyáron vadászati tilalom van! — Seitovszky Béla belügyminiszter: Dúvadra szabad bármikor!) Majd meglátjuk, kit fognak igazolni az események, én ezt olvastam ki be­lőle. Egyébként, ha nem is vártunk többet a bel­ügyminiszter úrtól és a kormánytól, mégis megdöbbentő volt az a nyilt, cinikus proklamá­lása az osztályharcnak, amit a miniszter úr egyik tételében használt. A miniszter úr szó­szerint azt mondja — kijegyeztem a gyorsírói jegyzetből — (olvassa): «Most a választójog kérdésének a felvetése, mint bölcsen méltóztat­nak tudni, elsősorban politikai kérdés, és po­litikai kérdés lévén, ettől elválaszthatatlan a hatalmi kérdés is.» (Seitovszky Béla belügy­miniszter: XJgy van!) (tovább olvassa): «Ma egymással szemben nem e felett kell vitatkoz­nunk és nem a hatalom után kell szaladgál­nunk, hanem igenis, az ország magas erkölcsi érdekeinek megvédése... stb. (Seitovszky Béla belügyminiszter: Ugy van.) T. Képviselőház! Mélyen tisztelt miniszter úr, méltóztassék tudomásul venni, hogy erről az oldalról senkisem fut^ a hatalom után, itt nem egyéni érdekekről és nem egyéni érvé­nyesülésről van szó, (Seitovszky Béla belügy­miniszter: Itt sem.) hanem mi egy európai, demokratikus intézmény bevezetését követel­jük, de azután, hogy kiknek hívják a kormány tagjait, s hogy honnan kerülnek elő, avval nem törődünk, csak azok legyenek, akik a vá­lasztók önrendelkezési jogának zavartalan megnyilvánulása után, kizárólag ia választók bizalmából kerülnek oda. Ez a demokrácia köve­telménye. A. mai hatalmi rendszer pedig a ha­talmi kérdésnek, az osztályuralom fenntartá­sának a proklaanálása. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Seitovszky Béla belügymi­niszter: Hol van az?)^Mert meg akarják tartani a hatalmat, ia kormány nem akarja mással megosztani a hatalmat, fél, hogy a választó­jog kiterjesztése után a hatalom eltolódik és esetleg mások kezébe kerül. (Seitovszky Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom