Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-503
Az országgyűlés képviselőházának 503. ülése 1931 május 12-én, kedden. 185 londoni konferencia után most a bukaresti konferencia következik és ennek napirendjére tűzték ki a titkos választójogot A magyar delegáció azzal megy oda, hogy laz általános titkos választójog elvi álláspontján áll. (Br. Podmaniczky Endre: Akkor rendben van!) Ez rendben van t. képviselőtársam, azonban ezt itthon nem csinálják meg, pedig az országnak sokkal nagyobb érdekében állana, sokkal inkább szolgálná érdekeit, ha a bukaresti interparlamentáris konferenciára (Elnök csenget.) — Rögtön befejezem — azzal lehetne elmenni, hogy már nemcsak elvi álláspontként vallja a titkosságot, hanem közben odahaza a kormány belátta, hogy mivel ez a reform esedékes, ezt a reformot végre i& hajtotta. T. Képviselőház! Csúnya és hazug .játék az, amit a választójog kérdésével a többségi párt és a kormány csinál. (Jánossy Gábor: Na! Na!) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom s figyelmeztetem, hogy mivel beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Propper Sándor: Rögtön befejezem. Nekem az a felfogásom, hogy üszkösödő közerkölcseinket, a mi korrupcióval aláaknázott közéletünket (Elnök csenget.) csak iaz mentheti meg, ha egy olyan becsületes, tiszta, demokratikus parlamentet adunk az országnak, amely azután a meglévő bajokat elhárítja » amely a szükséges intézkedéseket megteszi. Nekem az a felfogásom, hogy Magyarországon nyilt szavazásos terror alapján mégegyszer választani nem lehet s a terminussal sem lehet taktikázni. A régi hajtóvadászatos elmélet alapján... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni! Propper Sándor: Csak egy mondat. Rögtön befejezem. (Derültség.) ... titkolózásokkal izgatják a közvéleményt. (Elnök csenget.) Egy mondatom van még. A többi szónokkal szemben nem kezelték ilyen borzasztó rigorózusan a kérdést. Elnök: Ne méltóztassék az elnök pártatlanságát kétségbevonni! (Ügy van! a jobboldalon.) Propper Sándor: Csak azt állapítom még meg, hogy az alkotmányos élet nem vadászterület, az nem egyes uraknak magántulajdona, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) a választók nem dúvadak, akikre akkor törnek rá, amikor a vadászok akarják. (Jánossy Gábor: Tökéletesen igaza van! — a dúvadnak azonban semmi köze hozzá.) Ez az ország nem a kormány magántulajdona, (Jánossy Gábor: Igaz! Egy mondat! — Derültség.) a kormánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy a választójogi reform mielőbb a Ház elé kerüljön,^ azután kötelessége tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mikor lesznek a választások. Erre kérem én a belügyi kormányzatot. Tudom, ismerem a belügyminiszter úr válaszát, azt szokta mondani... Elnök: Képviselő úr, ne méltóztassék a Ház türelmével visszaélni s méltóztassék befejezni beszédét. ' Elfogadja a költségvetést, vagy nem fogadja el? (Derültség és zaj.) Propper Sándor: A végén mindenesetre az lesz, hogy megmondom, elfogadom-e vagy sem. Azt hiszem, fejtegetéseim alapján ez nem is lehet majd kétséges. Csak azt akarom mondani, méltóztasség gondoskodni arról, hogy a választójogi reformra vonatkozó törvényjavaslat mielőbb a Ház elé kerüljön, azután méltóztassék tájékoztatni az ország közvéleményét, hogy mi a célja a kormányzatnak a parlamenttel, mert ez a szembekötősdi-játék feleslegesen izgatja a közvéleményt. En a költségvetést, miután a kormány iránt nem viseltetem bizalommal, természetesen nem fogadom el. (Jánossy Gábor: Ezt elhisszük!) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Mojzes János! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Brandt Vilmos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Csik József! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc Jegyző: Viczián István! Viczián István: T. Ház! Az előttem szólott Propper képviselő úr igen heves szavakkal kifogásolta azt, hogy a kormány és a hatóságok akadályozzák a szociáldemokratapárt vidéki szervezkedéseit. Erre vonatkozólag számos esetet hozott fel. Természetesen nem az én hivatásom és nincsenek is adataim arra, hogy az ő általa felsorolt adatok hitelességét és valóságát ellenőrizzem. (Propper Sándor: Hiszi vagy nem hiszi?! Itt vannak, tessék! — Átadta adatait Viczián Istvánnak. — Ülés után kérem vissza! — Br. Podmaniczky Endre: Micsoda újítás ez? — Esztergályos János: Miért vonja kétségbe adataink hitelességét? Hivatalos szolgabírói végzések. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: En is adok mindjárt egy csomót a kénviselő úrnak, hogy még több legyen! — Zaj.) Csendet kérek! (Esztergályos János: Már a szolgabíró úrnak sem hisz a képviselő úr? — Propper Sándor: Vagy kételkedik, vagy nem kételkedik! Ha kételkedik, olvassa el!) Viczián István: Az én járásomra is hivatkozott a képviselő úr és igenis, az ottani állapotokat ismerem. A képviselő úr hivatkozott arra, hogy a nagykátai járás főszolgabírája betiltotta a Tápióságra hirdetett szociáldemokrata népgyűlést, azzal indokolván ezt — a képviselő úr állítása szerint, — hogy az, a helyiség, ahol a népgyűlést tartani kívánták, igen ala/viony. (Propper Sándor: Ott vannak az írások, olvassa el! — Esztergályos János: A főszolgabíró úr állítása szerint, nem] Propper képviselő úr állítása szerint!) Én most beszélek, tehát nem olvashatok, nekem most nincs időm aktákat átolvasni! (Esztergályos János: De ne vonja kétségbe! — Propper Sándor: Akkor nincs joga kétséghe vonni! — Györki Imre: Kérjen szünetet és azalatt elolvashatja! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Viczián István: Nem tudom, hogy a képviselő úr magát a szolgabírói végzést o'lvasta-e fel? (Propper Sándor: Ez komiszság, kérem! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Esztergályos János: Hogyan lehet így gyanúsítani?) és* figyelmeztetem, hogy a mentelmi bizottság elé való utasítására fogok javaslatot tenni, ha így folytatja! (Esztergályos János: Ez közönséges ráarálmazás! Ez imind perrendszerű. 'bizonyíték!) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom! (ZajJ Csendet kérek I Viczián István: Ismétlem szavaimat. Nem tuldlom, hogy a képviselő úr a főszolgabírói végzés eredeti szövegét olvasta-e fel, vagy pedig csak hallotta azt. (Propper Sándor: Nem! Olvastatni! Ott van!) Nem tudom, mi van eb25*