Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

Az országgyűlés képviselőházának rendes átmeneti kiadások kevesebbet tesznek ki 1,740.640 pengővel. A hozzájárulások 767.250 pengővel csökkentek. A beruházások szintén csökkentek 193.300 pengővel. A táreabevételeknél 1,232.900 pengővel nagyobb bevétel van előirányozva erre a költségvetési évre. A kiadásoknál ^ természetesen az általános kormányzati takarékosság elvének megvalósítására törekedve, a legmesszebbmenő takarékosságot igyekezett a tárcának gondviselője, a belügyminiszter űr megvalósítani és mégsem volt képes elérni azt a célt, amelyet maga elé kitűzött éppen az elmondott okokból, mert legnagyobbrészben személyi természetűek a kiadások, ott pedig csak létszámapasztás vagy létszámcsökkentés, esetleg a javadalmak csökkentése útján volna lehetséges nagyobb méretű megtakarításokat elérni, bár ebben a tekintetIben is magasabb elvek és érdekek sérelme nélkül ' igyekezett a belügyminiszter olyan intézkedéseket tenni, amelyek célravezetnek, így többek között igyekezett az évközi megtakarítások összegét egészen 5%-ig felemelni. Ezenkívül a létszámcsökkentés gondolatának megvalósításánál elsősorban magánál a belügyminisztérium központi igazgatásánál kezdte meg a létszámcsökkentési munkálatokat. Ebben a kérdésiben, mindjárt beszámolok a csökkentés mértékéről: egy^ helyettes államtitkár, két napidíjas, egy (másodosztályú altiszt, azonkívül a vármegyei számvevőségnél két állás csökkentetett. Az .államrendőrségnél pedig szintén a fizetési osztályonkénti aránylagos megosztással a fogalmazói karban 10, a felügyelői karban 4, az orvosi szakon 1, a számvevőségi szakon 6, a kezelési szakban 11, a detektívtestületben 39, az altiszteknél és szolgáknál pedig 8 állás szüntettetett meg. Apadt továbbá a belügyi tárcának személyi létszáma imég két állással annak következtében, hogy koralányrendelkezések folytán az országos magasépítési igazgatóság megalakíttatott, ahová két tisztviselőt rendelt át a belügyminiszter, és pedig egy számvevőségi tanácsost és egy csendőrségi gazdászati századost. A belügyminisztérium számvevősége rendkívül fontos feladatokat tölt he, különösen mióta az önkormányzatok háztartását sokkal erőteljesebb felügyelet alá vette, ami szükséges volt az autonómiák háztartásában mutatkozó rendellenességek, zavarok és hiányok okainak felderítése és megállapítása céljából. Ez a körülmény indokolja a belügyminiszternek azt a szándékát, hogy & belügyminisztériumban csak hosszabb gyakorlattal bíró tisztviselőket kíván alkalmazni. Ez érthető is, mert hiszen a tapasztalat adja meg azt a szélesebb látókört, amelynek birtokában képesek országos perspektívából vizsgálni azokat & háztartási tüneteket, amelyek károsan befolyásolják ezidőszerint csaknem az egész ország minden Önkormányzati háztartásának állapotát. Egy nagyon fontos rendelkezést tett továbbá a belügyminiszter a számvevőséget illetőleg, nevezetesen a minisztériumi, a vármegyei és az állami rendőrségi számvevőségek személyzetét most egy státusba helyezte, aminek az az eredménye, hogy sokkal alkalmasalbb előlép esek lehetnek, azután az alkalmas egyének kiválasztása, megfelelő pozícióba juttatása ezáltal könnyebben eszközölhető. Általában véve a dologi kiadások előirányzata volt az, ahol valami megtakarításra lehetett törekedni egy erőteljesebb elhatározás következtében, így természetesen elsősoriban arra kellett gondolni, hogy lehetőség szerint a fűtésnél, a világításnál, azután a papír, iroda503. ülése 1931 május 12-én, kedden. szerek, nyomtatványok beszerzésénél, ruhacikkek beszerzésénél igyekezzenek olcsóbb árakat elérni és olcsóbb beszerzési forrásokat felkutatni. Gondolni kellett bizonyos vonatkozásban különösen a papírnál olcsóbb minőségű papírokkal való megelégedésre is, azután a különböző ellátási cikkeknél igyekszik a miniszter oly rendelkezéseket tenni, amelyek nyomán a helyi piacnak erőteljesebb kihasználása lehetővé válik. (Propper Sándor: A gyufánál kezdik a spórolást és be is fejezik!) Ezenkívül anyagi megtakarítások is foganatbavétettek, amelyekből, ha nem is nagy, de jelentősebb összegű megtakarítás volt lehetséges. Az átköltözködések és kiküldetések költségeinek előirányzatánál különös figyelemmel kellett mégis lenni a közbiztonsági kérdésekre, ezeknek költségeit is azonban igyekezett úgy megállapítani, hogy a cél szem előtt tartása és elérése mellett még a takarékosság is érvényesüljön. Az átmeneti kiadások tételénél már >az elmúlt évben is felvett a belügyminiszter a belügyi tárca költségvetésébe egymillió pengőt a háborús államadóssági kötvénytulajdonosok kártalanítására. Ezt az elgondolást elsőízben a népjóléti minisztériumi tárca keretében igyekeztek megvalósítani, azonfban már az elmúlt években a belügyi tárca keretében történt gondoskodás az árvavagyonokkép szereplő hadikölcsönkötvények tulajdonosainak kártalanításáról. Erre az esztendőre az elmúlt évi egymillió pengővel szemben csak 800.000 pengő vétetett fel, (Kun Béla: Siralmas dolog!) ez azonban nem változtat a nagy terv megvalósításán, csak pár esztendővel kitolódik. (Jánossy Gábor: Itt kár takarékoskodni!) Az átmeneti kiadásoknál szerepel még a belügyminisztérium elhelyezésére szolgáló úgynevezett Uri-utcai épületnek, több százéves épületnek tatarozás! költsége. Mióta átment a magasépítési igazgatósás keretébe az állami épületek gondozása, azóta itt az iniciativa ennek az igazgatóságnak keretébe tartozik és az az igazgatóság állapította meg, hogy a belügyminisztérium épülete olyan állapotban van, hogy intézkedni kell a tatarozásra vonatkozólag nagyobb érdekek miatt. (Györki Imre: Négy évvel ezelőtt építették és már össze akar dőlni!) T. képviselőtársam, ezt még 200 év előtt építették. (Györki Imre: Nem, a két emeletet 4—5 évvel ezelőtt építették! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem az az épület, más épület!) Azért építették, mert a régi ház karbantartása sokkal nagyobb költségekkel jár. (Györki Imre: Szeretném hallani, ki felelős ezért. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Méltóztassanak csendben maradni! Olyan kevesen vannak a képviselő urak a baloldalon és mégsem tudtnak csendben maradni! Szabó Sándor előadó: ' Az állami autonómiák részére fizetendő ájlami hozzájárulások előirányzásával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a községek segélyezési alapja ré; szere erre az esztendőre csupán négy millió pengő vétetett fel. Ennek az a magyarázata, fojogy &z előző évről ennek az alapnak bizonyos készletei vannak, a h er uh ázásoknál csak a megkezdett építkezések befejezéséhez szükséges összegeket vették fel, ezenkívül' közegészséigügyi szempontból két kút fúrási költségét. A tárca bevételeinek ismertetésénél elmondhatom, hogy éhben az esztendőben 1,232.000 pengővel többet irányoztak elő, ez azonban nem jelent újabb megterhelést, mert a rendőrségi felügyeleti és ellenőrzési díjakból származik, amelyek az elmúlt esztendő