Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-502
• Az országgyűlés képviselőházának 5 gyének, a termelési árak pedig magasak, mert akkor minden gazda csak veszteséggel tud termelni. Kossalka János t. képviselőtársunk a fásítás nagyobbarányú kiterjesztését kérte. Ami az ő felszólalását illeti, t. Ház, mindenben egyetértek vele, sajnos, azonban a takarékosság folytán a költségvetést csökkenteni kell. Takarékoskodna akarunk az egész vonalon és így szorulnak azután háttérbe olyan szükségletek, amelyek igazán fontos közgazdasági érdekeket érintenek. Az erdősítésre és a fásításra . igen nagy súlyt helyezek és csak időleges kérdés, hogy most a fásítás kérdése így háttérbe szorult. (Jánossy Gábor: Pénzkérdés!) Reisinger Ferenc t. képviselőtársam azt a kérdést intézte hozzám, hogy tervezek-e, tekintettel a mai nyomorúságos helyzetre, új földreformot 1 ? Kijelentem a képviselő úrnak, hogy nem tervezek új földreformot, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) sőt az a baj, hogy ma már annyi föld van eladó, hogy nincs is, aki megvegye, és a mai nyomott gazdasági viszonyok mellett — sajnos — nem, igen vágynak úgy a föld után, mint ahogyan egy pár évvel ezelőtt vágytak. Éppen azért megnyugtatom a képviselő urat, hogy semmi néven nevezendő földreformot nem tervezek. A kisgazdák túladóztatásáról is beszélt a képviselő úr és az adóknak és r összegeknek csökkentését kéri. Ezt én is szeretném keresztülvinni és egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a közterhek ma olyan súlyosak, hogy valósággal nyög és görnyed alattuk a gazdaközönség, úgy a kiesig mint a nagy, abban az illúzióban azonban mégsem, ringathatjuk magunkat, hogy egy vesztes háború után, amikor annyi mindenféle kötelezettség hárult^ ránk és ilyen fontos kérdéseket kellett az államnak megoldani, akkor a közterhek .alacsonyabbak lehetnének. Azt azonban, hogy egy 4 holdas gazdának 150 pengő köztartozása és közkötelezettsége legyen, egy kissé túlzottnak tartom. Szeretném, ha. a képviselő úr az idevonatkozó adatokat velem közölné, mert azt azután csakugyan meg nem engedett dolognak tartanám, hogy egy 4 holdas ' gazdának, még ha akar az Összes, egyházi, vízszabályozási, föld- és egyéb adóit összeadjuk is, 150 pengő köztartozása legyen. Ez már azután tényleg olyan adóösszeg, amelyet az illetők nem bírnának el. Görgey József t. képviselőtársunk azt a kívánságot vetette fel, hogy a tiszai és jobbmiinőségű búzát ne fordítsuk fogyasztási, hanem exportcélokra és a többi egyébként igen jó, a belső fogyasztásra alkalmas egyéb búzákat kellene itt a helső területen felhasználni.-Ez igen helyes gondolat és az illető gazdák, akik tiszai búzát, vagy legjobb minőségű, A) osztályú búzát termelik, — ahogyan voltam bátor tegnapelőtt jelezni — saját jól felfogott érdekükben tennék, ha ezeket a jobb minőségű búzákat exportra adnák el és inkább a gyengébb búzákat, amelyeket olcsóbban tudnak beszerezni, használnák fel élelmezésre és őrlés céljaira. Ha a jobbakat így„ exportcélokra tudnók felhasználni, az illetők maguk is előnyösebbb árakat tudnának ezzel elérni. Ami Görgey József képviselőtársamnak a Murakeresztúr és Postumia relációjában való refakciákra vonatkozó kérdését illeti, az a válaszom, hogy ezzel mi foglalkozunk, mert Murakeresztúr és Postumia felé mégis csak rövidebb úton és rövidebb szállítási idő alatt jutunk a milánói piacra. E tekintetben a tárgyalások ?. ülése 1931 május 11-én, hétfon. 147 folynak ós törekvésünk érdekeinket megvédeni és az előnyöket lehetőleg biztosítani. Szabóky Jenő t. képviselőtársam a földrnívelésügyi tárca keretébe tartozó vízimérnökök és a fogalmazói kar helyzete közötti különbséget tette szóvá és úgy tüntette fel^ a kérdést, mintha a fogalmazói kar a vízimérnökök kárára élvezne előnyt. (Szabóky Jenő: A legutolsó státus a f öldmívelésügyi minisztériumban !) Egyik státus sem élvez előnyt a másik státus hátrányára. A fogalmazói karban is vannak 45 éves titkárok és nagyon idős osztálytanácsosok. Szomorú és reménytelen az összes státusok előmeneteli helyzete, mert ma már annyira meg van szorítva az előmenetel a takarékossági elvre való tekintettel és a személyi kiadások folytonos növekedésének megakadályozása céljából, hogy teljesen reménytelen az összes státusok helyzete. (Mozgás.) Bátor vagyok azonban jelezni, hogy a fogalmazói karban az utóbbi évben öt kinevezést eszközöltem, a vízimérnöki (karban pedig tizennyolcat. Ezek az új állások még nincsenek bearányosítva és ezért látszik ilyen reménytelennek a vízimérnöki státus. Megnyugtathatom azonban a t. képviselő urat, , mindent el fogok követni, hog-y az igazságnak megfelelően a bearányosítás megtörténjék, mert hiszen nem bánhatok mostohábban az egyik státussal, mint a másikkal. (Helyeslés.) Nem is erről van szó ? hanem arról, hogy ez a 18 kinevezés most utóbbi időben történt meg. Ezek az alsóbb rangfokozatban vannak és még nincsenek bearányosítva, mióta a 7000-es számú rendelet megjelent, a bearányosítás nem történt meg. (Szilágyi Lajos: Most a választásnál is lehetne! — Zaj. — Elnök csenget. — Jánossy Gábor: Nem függ össze a választásokkal! Nem is választunk! — Elnök csenget.) T. Ház! Udvardy t. képviselőtársunk a cSepeli kikötőkormánybiztosság ügyeit tette szóvá és kifogás tárgyává tette, hogy ott a hajózás megkezdése ' óta elvizenyősödött a talaj. Előrelátható volt, hogy ez meg fog történni, ezt az én vízi mérnökeim előre megmondották, amikor a kis Dunaág hajózhatóvá tétele 70 éves követelés után megtörtént. Emlékszem erre a jelenetre, teljesen programm nélkül, bejelentés nélkül mentem végig a hajóval és amikor az első hajó a Kisdunán végigment, (Udvardy János: Azóta nem jár!) ez meglepetés volt. Amikor a környék közönsége a hajót füstölni látta és tülkölni hallotta, odarohant, kendőt lobogtatott, virágot dobott, úgy örült annak, hogy a hajózási forgalomba bekapcsolódhatott. (Udvardy János: Nincs hajózás ma sem!) Meglesz kérem. Évtizedes kívánság ment teljesedésbe, amikor újra hajóforgalmat láttak. Természetes dolog, hogy ott a vízszintet emelni kellett a hajózhatóvátétel kapcsán és azok a mélyebben fekvő területek elposványosodtak. Az egész kérdést rendezni fogjuk, rendezni kívánjuk és a zsilipek révén a vízállást szabályozni fogjuk. Ami a kisajátításokra vonatkozó észrevételt illeti, ezt meg fogoni vizsgáltatni, mert én magam sem tűröm azt, hogy végletekig elhúzzák fellebbezéssel a felsőbíróság döntését és hogy így az illetők hozzá ne jussanak a kisajátítási értékhez. (Jánossy Gábor: Ez igen helyes!) Megjegyzem azonban, hogy a kisebb emberek megkapták a pénzüket és csak azok fellebbeztek, akik spekuláltak, már tovább is adták jogukat és nagyobb összegeket akartak elérni. (Udvardy János: Tévedés, miniszter úr!) Vagy az egyik fél vagy a másik fél fellebbez. Ez mindig úgy van: valamelyik fél kimeríti az összes jogorvoslatokat, s felviszi a legfelsőbb
