Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

140 Az országgyűlés képviselőházának ugyanis az országban összevissza és bizony azt láttam, hogy nagyon sok -helyen gyengén gazdálkodnak nemcsak a kicsi, hanem a nagyobb gazdaságokban is. A törvény által előírt kukoricaszárlevágást, az arankairtást, a gyümölcsfák kellő gondozását nem végzik el, a törvénynek idevonatkozó szakaszai írott malaszt maradnak, mert nincs senki, aki azokat végrehajtsa. A jegyzők annyira el vannak foglalva bürójukban, hogy nem érnek rá még csak a határba sem kimenni, ezt legfeljebb csak akkor látják, ha a vonatra ülnek és a központba utaznak. v Arra kérem tehát a t. földmívelésügyi miniszter urat, legyen szíves odahatni, hogy ez a rendszer megváltozzék. Nem vádolok egy gazdasági felügyelőt sem, csak egyszerűen a rendszert. Nagyon sajnálom, hogy a költségvetésben a harmadik cím 3. rovatában az áll, hogy a kiküldetési és átköltözési költségek, amelyek tavaly 497.000 pengőt tettek ki, az idén 373.000 pengőt tesznek ki, tehát 124.000 pengővel kevesebbet. Ezek szerint, fájdalom, még kevésbbé lesznek ezek a jó urak abban a helyzetben, hogy ebtbeli kötelezettségüknek eleget tehessenek. Arra kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, ejtse módját akár virement útján, akár más módon, esetleg a nagy külföldi kölcsön útján, — ő jobban tudja, mint én, hogy mikép — hogy ezek az urak megfelelő módon kiszállhassanak, a szükséges előfogatokat megkaphassák, szóval segítse elő azt, hogy kiszállhassanak és ha valami gazdasági rendetlenséget látnak, megmondhassák az illetőnek: nem így kell csinálni, és két hét múlva újra kiszállva, ellenőrizhessék, megtették-e, amire figyelmeztették őket; mert nem elég a rendeletet kiadni, a végrehajtást is ellenőrizni kell, amit különben, fájdalom, nem igen szoktak^megtenni. Nem akarom a magánjogokat a világért sem sértend, de végre is, ha valaki nem tud gazdálkodni, akkor ,meg kell tanítani rá, mert ez országos közérdek és nemcsak az illetőnek magánérdeke. Itt latom, hogy a tanyai kirendeltségnek dotációját ugyancsak méltóztatott leszállítani 6000 pengővel. Erre vonatkozólag is ugyanazt mondhatom, amit a fenti tétel leszállítására. Ugyanennél, a címnél szerepel a baromfitenyésztés is. Á baromfitenyésztésre vonatkozólag azt mondotta a földmívelésügyi miniszter úr, hogy ennek exportja 86 millió pengőt tett ki. Ez igen örvendetes dolog, azonban a mindinkább szaporodó farmok következtéiben a tojásprodukció is folyton szaporodik, aminek következtében nagyon emelkedik a budapesti piac keresése, a pesti piac túl van terhelve tojással, hogy már úgy lenyomják az árakat, hogy például a nagyhéten hat fillért kapott a tenyésztő a gyönyörű farmtojásért, amely le volt bélyegezve, hogy kétnapos, háromnapos s ezért a friss tojásért hat fillért adtak. Az én számításom szerint nekem belekerül egy tyúk napi ellátása 3'5 fillérbe. Azt azután rábízom mindenkire, számítsa ki, hogy ha hat fillért kapok egy tojásért, mennyit fizetek rá. Éppen ezért nagy érdeke az országnak, hogy a tojásexport becsületesen megszerveztessék. A Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete próbál ilyesfélét tenni, de egyelőre még csak idebenn dolgozik. Kérem a miniszter urat, hasson oda akár a Mezőgazdasági Export-Intézet útján, akár egyéb módon, hogy a tojásexport rendszeresíttessék, hogy a tojástúlprodukció ne terhelje a budapesti piacot, hanem igyekezzünk külföldié kiszállítani. Arra kívánok még rámutatni, hogy a kísér502. ülése 1981 május ll~én, hétfőn. letügyi intézményeknél az átköltözködési költségeket és kiküldetési díjakat méltóztatott szintén leszállítani 22.000 pengővel. A személyi járandóságok is 16.000 pengővel vannak csökkentve. Abba nem akarok beleszólni, hogy ez intézmények említett kiadásai párezer pengővel leszállíttattak, de nem tartom helyesnek, hogy a kísérletügy ilyen gyenge dotációban részesül. Azt tartom, hogy ha valahol a mezőgazdaságban van valamely fontos intézmény, amely a mezőgazdaság érdekében van, úgy ez a kísérletA kísérletügynek igen sok része ma meg igen kevés dotációban részesül és igen kis talaja van. Hogy egyebet ne említsek, itt van az ampelológiai intézet szőlőkísérleti állomása. Nincsen akkora, mint ez a terem és ott próbálják ki a különféle oltási módokat, szőlőművelési és Isten tudja miféle kísérleteket. Arra kérem a miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy ezek a kísérletügyi állomások a kísérletügyhöz méltó dotációban részesüljenek, akár a költségvetés keretén belül, akár a költségvetés keretén kívül, de megfelelő pénzzel láttassanak el. Itt van például egjf igen életrevaló intézmény, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr a legutóbb állított fel. Ez a búza- és lisztminőségi kísérleti állomás. Ennél fontosabb és okosabb dolgot talán nem csináltak sohasem. Ennek köszönhetjük azt, hogy a földmívelésügyi miniszter úr immár abban a helyzetben van, hogy az idén 1000 vágón megfelelőleg nemesített búzát adhat közhasználatra. Ennek az intézménynek egész dotációja-azonban csak 25.000 pengő. Igazán nem tudom, hogy ez a kísérleti állomás mit fog csinálni evvel a 25.000 pengővel, honnan fogja megcsinálni mindazt, amit mi tőle várunk. Ezt én nem bírom kitalálni. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy próbáljon valahonnan pénzt keríteni, mert ez abszolúte semmi. Pedig ma, amikor nekünk a búza minőségére is kell dolgoznunk és osak iminősített búzát tudunk kivinni, ennél fontosabb kísérleti állomás nincsen Magyarországon. Méltóztassék tehát éhnek megfelelő dotációjáról gondoskodni. Még csak azt akarom megemlíteni, hogy a törvények — legutóbb a belügyminiszter úrnak a közigazgatási reformról szóló törvénye is — azt mondják, hogy a boritaladó szintén egyik jövedelme legyen annak az úgynevezett közigazgatási alapnak; nem tudom A-alapnak, B-alapnak, vagy minek hívják. En az egész rendszert hibásnak tartom éspedig hibásnak tartom azért, mert ha valamelyik községnek szüksége van valamely jövedelemre, a jövedelmet ne egyes foglalkozási ágaktól szerezze meg, mert ez szerintem helytelen, hanem ha valamely községnek például 10.000 pengőre van szüksége a közigazgatáshoz, mondja ki, hogy ebből 5000 pengőt ki tud fizetni a maga adójából, a másik 5000 pengőt pedig egyszerűen adja oda neki az állam, ne kelljen más községi jövedelmekben keresnie fedezetet, sem kereseti adóban, sem borital ad óban, sem semmi egyéb más adóban. Ez a kérdés tulajdonképpen nem tartozik ide, csak annyiban, amennyiben itt a boritaladóról van szó. Egyes képviselőtársaim felemlítették, hogy a boritaladót töröljük. Ezt én is mondom. Mert mi az alapja egy adónak? Az adónak, hogy úgy mondjam, jogi alapja az, hogy az illető avval a munkájával, amelyet végez, jövedelmet szerez magának, ebből a jövedelemből le kell adnia bizonyos összeget az állami igazgatáshoz- Ez az adó jogi alapia. Ez igen helyesen