Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

Í2Ó Àz. országgyűlés képviselőházának önti el minden ősszel, sőt koratavasszal is Ond, Kátka, és Golop községeket, amelyek termőföldjének egyrésze most is víz alatt áll. Néhány hónappal ezelőtt fogadta el a t. Ház a vadvizek lecsapolásáról szóló törvényjavas­latot s akkor az igen t. miniszter úr meg­ígérte, hogy ennek a már elfogadott törvény­javaslatnak keretében gondoskodni fog arról, hogy a mai amúgy is irgalmatlan gazdasági viszonyok mellett ne érje évről-évre ennek a boldogtalan vidéknek lakosságát az a sor­vasztó veszedelem, hogy ez a Szerencs-patak elönti s mívelhetetlenekké f teszi a földeket. A Hegyalja szempontjából egyetlen meg­oldás mutatkozik, t. miniszter úr, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) mégpedig egy nagy­stílű, mélyen átgondolt, céltudatos gyümölcs­termelési akció. Hiszen már a legnagyobb szőlő birtokosok is, akik ott évszázadok óta világra­szóló .becsületet szereztek munkásságukkal a magyar bornak, az egykor legendás szőlőknek egyrészét megmíveletlenül hagyják, másik ré­szét pedig r felesbe adják ki, ami újból az agrárproletáriátusnak, a munkanélküli mező­gazdasági munkások számának aggasztó sza­porítását vonja maga után. Gyümölcstermelő szövetkezetekkel kellene pótolni a be nem ül­tetett területeket! (Helyeslés a jobboldalon.) Megvizsgáltuk a délre eső hegyoldalakon ezeket a hegyaljai földeket és itt hivatalosan is megállapították, hogy ez a talaj ugyanaz, amely itt a Gellérthegy déli lejtőjén és a Sas­hegyen van, amely talap egész Csonka-Magyar­országon a legalkalmasabb talaj a kemény­magvú gyümölcsök, így elsősorban az őszi­barack, a mandula és a kajszinbarack terme­lésére. Számunkra sorsdöntő kérdésről már volt szerencsém tárgyalni az igen t. államtit­kár úrral, aki a legmesszebbmenő jóindulatot mutatta az ügy iránt és kilátásba helyezte, hogy a kormány minden erejével és minden befolyásával azon lesz, hogy ezeket a gyümölcs­termelő szövetkezeteket megalakítsa. Kérdem a t. földmívelésügyi kormánytól, hogy miért ké­sünk vele? Azt hiszem, hogy azért, mert or­szágos akció keretébe illesztik bele a hegy­aljai gyümölcstermelőszövetkezeti akciót. Az én népemnek nyomora viszont nem tűr ha­lasztást és a folyton pusztuló szőlőket pótolni kell nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kenyér­kereset szempontjából is és itt ezeknek a gyü­mölcstermelő szövetkezeteknek minél előbb való megalakítása nemcsak gazdasági, hanem szo­ciális és politikai kötelesség is. (Friedrich Ist­ván: Így van szóról szóra!) Az igen t. miniszter úr teljes joggal hivat­kozott a baromfiakció teljes sikerére. Ez bele­illik abba a mezőgazdasági programmba, ame­lyet ismételten hangoztattam erről az oldalról is. Magyarország egyedül és kizáróan csak, mint^ Európa csemegekereskedése állhatja meg helyét a világ gyilkos versenyében. A baromfi, a tojás, a vaj, gyümölcs, bor és szarvasmarha; ezzel a hat cikkel valóban nemcsak külkereske­delmi mérlegünket javíthatjuk meg, hanem éppen az országnak legirgalmatlanabb gazda­sági válságban tengődő vidékein varázsolha­tunk elő jólétet és boldogságot. Standard-ter­melés, termelőszövetkezetek útján való terme­lés, (Gr. Hunyady Ferenc: Ügy van!) a gyü­mölcsben, baromfiban, tojásban, vajban és — mint a miniszter úr mondotta — szarvasmar­hában: ez az egyetlen kivezető út a gazdasági válságból. (Gr. Hunyady Ferenc: De ahhoz szövetkezeti hitel is kell!) Nincs más, mert azt a miniszter úr is nagyon jól tudja és érzi, hogy 502. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. végül is nem lehet a gabona után minden egyes mezőgazdasági termelési ágat bolettával felsegélyezni. (Gr. Hunyady Ferenc: Elég abból egy is!) Az elmúlt héten az amerikai farmerek milliói közgyűlést tartottak. Ott az egész ga­bonatermelés, gyümölcstermelés és állat­tenyésztés termelőszövetkezeti alapon folyik két évtizede már. Ezeknek a farmereknek el­nöke mondotta, amiket azután rádió vitt szét az egész világ minden agrárországába: a me­zőgazdasági termelés útja a termelőszövetke­zetek felé vezet. (Gr. Hunyady Ferenc: Ügy van!) Ez a jövő, ez az egyetlen kibontakozás és ez a boldogulás útja. (Gr. Hunyady Fe­renc: Ügy van!) Ez forradalmat jelent, de hála Istennek, békés forradalmat. (Általános helyeslés.) Magyarországon sincs más út a mezőgazdasági válságból való kibontakozásra, mint termelőszövetkezetek szervezése, istápo­lása, kellő szakszerű felügyelet mellett. Mező­gazdasági kultúrát kell vinni a faluba és éppen ezért mélységes megrendüléssel láttam, hogy a miniszter úr költségvetésébe a mező­gazdasági iskolák céljaira, agrárországban pi­rulnivalóan elenyésző összeg van felvéve. Amikor az egyik oldalon öt egyetem ontja az elhelyezkedni nem tudó értelmiséget, amely végül is az értelmiségi proletariátus örvényei­ben fuldoklik, akkor egy országban, amely­nek 69 százaléka ma már agrárfoglalkozásból él, öt egyetem közül legalább háromnak a költségét fel lehetne használni arra, hogy az agrártermelés terén tanítsuk és neveljük a né­pet, hogy megállhassa helyét abban a modern, kegyetlen, élőkön és holtakon átgázoló világ­versenyben, amelyben ha nem álljuk meg he­lyünket, menthetetlenül elpusztulunk. (Ügy van! Ügy van! — Gr. Hunyady Ferenc: De még szövetkezeti tanszék sincs! — Friedrich István: Aláírom, amit Lázár mondott! — Far­kasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes beszéd volt!) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Mojzes János! Mojzes János: Mélyen t. Képviselőház! Az a rövid idő, amely a házszabályok értelmében rendelkezésemre áll, nem engedi meg, hogy részletesen foglalkozzam mindazokkal a kérdé­sekkel és feladatokkal, amelyek á földmívelés­ügyi tárca keretében megoldásra várnak. Ugyancsak az idő rövidsége miatt nem tudok foglalkozni a tárca költségvetésének részletes bírálatával és a Lázár Miklós előttem szólott t. képviselőtársam által felhozott kérdésekkel sem. Általában egész költségvetésünknek az az alapvető hibája, hogy túlméretezettsége mel­lett is mindent az adminisztráció kiadásai nyelnek el és a szorosan vett produktív cé­lokra csak elenyésző kis hányad jut. így van ez a földmívelésügyi tárcánál, a legfontosabb termelési ágnál is: mindössze 5% millió pen­gőt ,tesz^ ki az az összeg, amely új erőforrások feltárását van hivatva előmozdítani. Ennek az $% millió pengőnek túlnyomó részét, 3 Va millió pengőt is a vízügyi beruházások teszik ki, ami egyúttal kétségbevonhatatlan bizonyítéka a földmívelésügyi kormányzat azon felfogásá­nak, hogy a mezőgazdaság jövőjét biztosító új erőforrások között a legnagyobb fontosságot az új termelő területek létesítésének, illetőleg a meglévő termelő területek használhatóbbá tételének tulajdonít. Az idő rövidsége miatt a költségvetésnek csupán erre a tételére, a vízügyi beruházá­sokra vonatkozólag leszek bátor néhány észre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom