Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-499
478 Az országgyűlés képviselőházának U99. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. ezt a kérdést erősen előbbre fogjuk vinni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a !t. Házat, méltóztatik-e a 3. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a címet elfogadta. Következik a 4. cím. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 4. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 5. címet.) — Szilágyi Lajos. Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a cím meg nem támadítatván el fogadtatik. Következik a 6. cím. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 6. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 7. címet.) — Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! Néhány szóval akarok ennél a címnél felszólalni és felhívni a miniszter árnak és a Háznak szíves figyelmét arra. hogy nagyon meggondolandó, hogy az államépiteszetj hivatalok a mai személyzettel el tudják-e végeni azt a munkát, amelynek teljesítése reájllk vár. ßn innen az ellenzéki oldalról aggályaimat fejezem ki a tekintetben, hogy az államépítészeti hivatalok személyzete nem elegendő ennek a munkának elvégzésére. (Gyömörey Sándor: Ügy van! Nem hogy nem elégséges, lia nem túl kevés!) Kérem a miniszter urat, — és azt hiszem, meg van a mód erre — hogy műszaki egyének ideiglenes alkalmazásával ennek az összetorlódott munkának elvégzést legalább némileg megkönnyíteni szíveskedjék. Azonkívül bátor vagyok felhívni a miniszter ni- figyelmét arra, hogy ezek a számok, amelyek a kiépítendő községi utakhoz adandó állami hozzájárulásokra vonatkozóan a költségvetésben vannak, tulajdonképpen nem mondanak semmit. Az ország különböző vidékein az átépítés problémái egészen különbözők. Egészen más az útépítés helyzete az Alföldön, ahol nagyobb távolságra levő nagyobb községek kötendők össze é.s a Dunántál. ahol a kis községek tömegével találkozunk, s ahol ezeknek a bekötő utaknak építésid aránytalanul többe kerül. Mindenesetre kérem a miniszter urat. vegye figyelembe az egyes vidékek problémáit és jogos igényeit s felhívom szíves figyelmei arra is. hogy a jövőben Dunántúlnak az útépítés terén nagyon elhanyagolt több megyéjére etiv kissé több gondot méltóztassék fordítani. Mert különös az, hogy éppen Dunántúl, ahol sok tekintetben megvolna a lehetőség, hogy az átépítés terén tönt) történjék, mint amennyi történi a múltban, ma is még általába n véve rossz az ntak állapota. Még egy kérdést óhajtok a miniszter úr figyelmébe ajánlani, ez pedig a törvényhatósági és vicinális utak kérdése, amelyek tekintetéhen feltétlenül többet és gyorsabban kellene tenni, íjnint eddig történt, és a költségek elosztásánál is egy kicsit több igazságot kérek. Nem akarok rekriminálni, de a múltban határozottan állították több megyében, — nem szükséges a neveket megemlíteni — hogy az utak kiépítése politikai célokat is szolgál. Mindenesetre nagyon kívánatosnak l;irlanám, ha az átépítésnél a politika teljesen eliinináltulnék. (Vak 1 ezt a néhány megjegyzést óhajtottam ennek a címnek keretéhen elmondani és na; gyón örülnék, ha a miniszter úr megnyugtató választ adna. Elnök: Szólásra következik?Gubicza Ferencz jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt; jelentkezése töröltetik. Szólásra következik ?Gubicza Ferenc jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! En is osztozom Farkas Tibor igen t. képviselőtársamnak 'abban az álláspontjában, hogy az államépítészeti hivatalok, különösen az útépítéssel kapcsolatban túl vannak terhelve és én már a munka érdekében is szükségesnek tartom, hogy megfelelő számú személyzettel rendelkezzenek, mert >az e téren való takarékosI ság tulajdonképpen felesleges nagy kiadásokra vezethet. Ami az útépítés kérdését illeti, nem terjeszkedhetem ki erre a kérdésre, csak annyit mondhatok, hogy meghatározott terv szerint. de nem a politika szerint intézzük ezt a kérdést; ha a terv 'azután találkozik a politikával, abban senki sem találhat kifogásolni valót, inert azt nem tudom megakadályozni, hogy terv és politika ebben a kérdésben itt-ott ne találkozzanak össze, de. mondom, végered menyben politikától mentesen, határozott terv alapján történik minden. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 7. címet elfogadta. Következik a 8. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 8. címet felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 8. és 9. címeket, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 10. címet): Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter úr volt szíves nyilatkozni azokról a tervekről, amelyeket a közmunkaváltság enyhítésével kapcsolatban magának már elgondolt. Ennek kapcsán felhívom az igen t. miniszter úrnak a figyelmét arra. hogy automobil és automobil között az adóztatás tekintetében előbb-utóbb okvetlenül különbséget kell tenni. (Ügy van! Ügy van!) Teljesen lehetetlen az az álláspont, a kormány és a törvényhozás nem foglalhat el olyan álláspontot, /amely automobilt és automobilt egy kalap alá vesz. A Statisztikai Hivatal megállapítása szerint 1931 március hó végén Magyarországon a gépkocsik száma 18.900 volt. Ebben a 18.900 gépkocsiban benne vannak úgy a személykocsik, tehát a luxusautók, mint a bérautók, az autóbuszok, a teherautók és egyéb kocsik. A miniszter úrnak számot kell vetnie azzal, hogy az autóbuszokat és az árut fuvarozó teherautókat további teherrel sújtani nem lehet. Ezek mai tarifájukat csak akkor tudják megtartani, ha az államhatalom ilyen vállalatra további terheket nem rak rá. Ez nem is tesz ki olyan sokat. Az autóbuszok száma ugyanis Magyarországon e hivatalos kimutatás szerint március végén mindössze 669 darab volt. A teherautók nincsenek külön feltüntetve a Statisztikai Híva tal kimutatásában, aszerint, hogy mely eher autók vannak közhasználatban és mely teherautók vannak magánhasználatban. Az igen t. kormánynak különbséget kell tennie teherautó és teherautó között, mert míg közhasználatban
