Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

Az országgyűlés képviselőházának £99. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. 17:; zést, megkezdjük ezt a munkanélküliség leküzdése szempontjából is. Ma is sok szó esett azokról a hidakról, amelyeknek építését a főváros közgyűlése majdnem egyhangúlag elhatározta. En ebből az alkalomból azt a kérést intézem a miniszter úrhoz, hogy ezeknek a hidaknak az építése most már a teljes konszenzus alapján a legközelebbi időben meg is induljon, mert hiszen ez munkaalkalmat teremt. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Úgyis van!) Ez nagyon fontos, mert itt teljesen szomjúhoznak az emberek a munka után és minden módot és alkalmat meg kell ragadni, hogy a munkakészség és munkaképesség kifejezésre jusson. A hidak építése elhatározott dolog és remélem, hogy a legközelebbi időben megindul. De általában az építkezés kérdésében szeretném ismerni a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr tervét a záloglevél kibocsátásokkal kapcsolatban is, mert ugyebár égés? en bizonyos, hogy az építkezés megáilott, ezen a tavaszon semmiféle építkezés nem történt, építkezés nincs. Mindenesetre a pénzügyi kénlés egyik nehézsége ennek az ügynek és a pénzügyi kérdés szempontjából is az államnak kötelezettségei és feladatai vannak, hogy ;iz épít kezes ügyét előbbre vigye, előmozdítsa. A hitel keresése, a hitel nyújtása terén, a záloglevélkibocsátás terén, szóval minden módon építkezést kell itt teremteni. Mert ha nincs a luxuslakásokban szükség az építkezésre, de egészen bizonyos, hogy az egy-kétszobás lakásokban hiány van, az egy-kétszobás lakásokban feltétlenül szükség van a modern építkezésre. Kiismerem, hogy a kormány részéről láttam egy gesztust, hogy itt történjék valami. Kiadták a tatarozási rendeletet, amely szintén alkalmas arra, hogy bizonyos munkálatok történjenek és az iparosságnak munkaalkalmak teremtessenek, de nem tudom, hogy az életbe és gyakorlatba megfelelő módon átültették-e ezt a rendeletet. Budapesten életfeltétel és életszükséglet az építőipar megindítása. Budapest építőipar nélkül sohasem fog a rendes kerékvágásba jutni. (Tabódy Tibor: Rengeteg lakás van kiadó!) De nagy lakás! Méltóztassék elhinni, hogy csak nagy lakás van kiadó, egyszobás lakások nincsenek, ezekben legnagyobb a szükséglet. Egyáltalában szükség volna arra, hogy az emberek rendesen és higiénikusán éljenek. Az az állapot, amely régen Budapesten a lakáskérdésben volt, hogy negyvenen-ötvenen laktak egy lakásban, nem tartható fenn, ez úgy közegészségügyi, mint közerkölcsi ségi szempontból súlyosan elítélendő s nekünk min dent el kell követnünk arra, bogy az emberek szociális és erkölcsi szempontból megfelelően helyezkedjenek el. Kis lakásokban nagy szükséglet, nagy kereslet van. Ezt a szükségletet, ezt a keresletet kell kielégíteni s az államnak ezen a téren elsőrendű kötelességei és feladatai vannak, mert lakásínség vagy lakásuzsora idején az államnak hivatása, feladata és kötelessége ezen segíteni s az államnak hivatása és kötelessége, hogy úgy a tőkehiány szempontjából, mint az építkezés megkönnyítésének előmozdítása Szempontjába] mindent elkövessen arra. bogy a lakosság keresethez és megfelelő ellátáshoz, megfelelő lakásboz jusson. En tehát felhasználtam itt az alkalmat, bogy a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét felhívjam az építkezés kérdésére, előmozdítására, lebetőségére, az építkezés támogatására. Ez életszükséglet úgy a fővárosnak, mint a vidéki városoknak és az egész országnak érdekében. Az építőiparosság s az építőKÉPVISEI.ÖHÁZI NAPLÓ. XXXV. mesterség és művészet számára munkaalkalmakat kell teremteni s a törvényhozásnak és a végrehajtó hatalomnak elsőrendű feladata és kötelessége a maga szempontjából és a köz érdekéből, hogy ezt az építőmunkát megindítsa. Ennél a címnél tehát ezeket voltain bátor a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr figyelmébe ajánlani s a magam részéről ismételten kérem, hogy ebben az ügyben s ebben a kérdésben az állam és a törvényhozás részéről mindent elkövetni méltóztassék. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Neubauer Ferenc!Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Pakots József jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! Az országos magasépítési igazgatóság hivatalának személyi és dologi kiadásai összesen 376.000 pengőt igényelnek. Ennek a hivatalnak funkciójával vagyok bátor röviden foglalkozni. Megítélésem szerint az államnak a magasépítkezések eszközlésére és felülvizsgálatára megvan a maga szerve, ez az államépítészeti hivatalok sorozata. Az államépítészeti bivatalok elvégzik a maguk funkcióját elsőrendűen, az utak, hidak és ezzel kapcsolatos építmények létesítése keretében, de semmi akadálya sem volna annak, hogy a magasépítési problémáknak, úgy az állam által létesített magasépítkezéseknek, valamint az egyesek által létesítetteknek felülvizsgálata tekintetében az államépítészeti hivatal végezze el a funkciót. En azt képzelem, bogy ez az országos magasépítési igazgatóság felosztbató és pedig olyan módon, bogy teendői egy részében az államépítészeti hivatal funkciójába volna utalható, más részében pedig

1 a Közmunkák Tanácsának hatáskörébe volna utalható. A Közmunkák Tanácsa speciálisan budapesti rendeltet sei létesült. Sok vitát okozott a Közmunkák Tanálcsa, mert hiszen voltak, akik a Közmunkák Tanácsának megszüntetését kívánták, de a gyakorlat beigazolta, hogy ez az intézmény olyan szerve az államnak, amely nélkül egy modern nagy váj;os kifejlődése, szabályozása és építése el sem képzelhető. Elsőfokon eldönteni nehéz problémákat, városok szabályozásának és közmüveinek kérdését igen veszedelmei expediens lenne, úgyhogy ez a Tanács budapesti viszonylatban, mint másodfokú hatóság rendkívül értékes munkát végez és akárki a külföldről bejárta fővárosunkat, általában meg állapította, hogy városrendészeti, városszabi lyozási és Szépészeti szempontok tekintetében a Közmunkák Tanácsának működését örökemlékű létesítmények hirdetik. T. Ház! A Közmunkák Tanácsa az én meg ítélésem szerint alkalmas volna arra, hogy egyéb törvényhatósági joggal felruházott városoknak hasonló természetű problémáit is elvé gezze. A Közmunkák Tanácsának a hatásköre tehát szerintem ki volna terjesztendő az ország nagyobb városai hasonló természetű kértlései re. Mert lehetetlen, hogy egy Debrecen, egy Győr, avagy Szeged városában ezeket az igazán kényes és nehéz műszaki, de sok vonatko zásban jogi problémákat is elsőtökön elintéz zék. Mi történik egy szegedi városszabályozási, vagy közüzemi, vagy középületi kérdésnek fel vetődése esetén? Enneik a kérdésnek az elbírálása odakerül, ahova szerintem nem tartozik, tudniillik a belügyminisztériumba. A belügyminisztérium vagyonfelügyeleti batósági jogkörénél fogva minden ilyen természetű dobig a belügyminisztériumba tartozik, pedig nincs 67