Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

Az országgyűlés képviselőházának U98. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. !:;:> Zsitvay Tibor igazságügymíniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársain felszólalásában olyan tévedés van, amelyre rá kell mutatnom. T. képviselőtársam azt mondja, hogy a valódiság bizonyításának kereteire nézve a becsületvédelmi törvény idézett szakasza irányadó egyedül. Ebben igaza van, azonban méltóztassék tudomásul venni, hogy ha a valódiság bizonyítása elrendeltetett es például egy tanú kihallgatása rendelteteti el s a tann kihallgatása esetén felmerül az a kérdés, hogy a hivatali titoktartás alól fel van-e mentve, akkor ha szolgálati főnöksége nem menti fel, nincsen hatásköri összeütközcs. nincsen semmiféle igazságszolgáltatási lehetetlenség, hanein van egy olyan helyzet, amelyet a törvényhozó előrelátott, hogy tudniillik ilyen esetben a hivatali titoktartásaiéi fel nem mentett tanút a bíróság határozata ellenére sem lehet kihallgatni. Ugyanez az eset az iratokbeszerzésénél is, mert egyforma bizonyítási eszköz, és ugyanazon szerepe van a hivatali titoktartás szempontjából is. Ezt voltam bátor hozzátenni a már elmondottakhoz; egyéb hozzátenni valóm nincsen, l'jból kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván szólani.' Györki Imre: Igen. Elnök: A képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Györki Imre: T. Ház! Az igazságügy miniszter úrnak ez a nyilatkozata sem tnd engem kielégíteni és nem tnd megnyugtatni. Itt megint két malomban őrölünk. Nagyon jól tudom, hogy a tanúkihallgatásra vonatkozólag fennáll az, hogy a hivatalos titoktartásnál a tann csak akkor hallgatható ki, ha az illetékes hatóság, vagy minisztérium a felmentési idevonatkozólag megadta. Ellenben itt nem erről van szó! Itt arról van szó, hogy az elszámolási iratokat tartozik-e beadni, igen-e, vagy nem és hogy az elszámolási iratokra vonatkozólag nem áll fenn a titoktartási kötelezettségnek a fenntartása. Itt hivatkozom t. igazságügyin iniszter úr, arra a törvényre, . . . (Simon András közbeszól). Megszoktuk, hogy Simon képviselő úr mindjárt helyesel, ha egy miniszteri nyilatkozatot hall. (Simon András: Csak helyreigazítom, mert jogásziatlan megjegyzést tett!) Stréberségből! (Simon András: Csak ön stréber! — Zaj.) Elnök: A képviselő urakat kérem, maradjanak csendben és szíveskedjenek a személyeskedésektől tartózkodni. Györki Imre: Az 1887 : XXXV. törvénycikk rendelkezései nem vonatkoznak ide. mert ez katonai törvény. En nagyon jól tudom, hogy katonai törvény; megnéztem, mielőtt ^beírtam volna interpellációmba. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Közigazgatási határozat nyomán támadt polgári perre vonatkozik!) Ügy van! Arról van tehát szó, hogy az ott megjelölt törvénvek alapján meginduló kártérítési perekben nincsen hivatali titoktartás, mert ez egyszerű számviteli eljárás, egyszerű elszámolási per. Ttl nem lehet hivatkozni és nem lehet beleburkolni a kérdést sem az államérdekbe, sem a magasabb érdekbe, sem pedig a hivatali titoktartásba, mert ha valaki ellen megindítják a kártérítési pert az 1887 : XXXV. törvénycikk alapján, akkor nem lehet azt mondani, hogy államérdekből nem bocsátom az iratokat a bíróság rendelkezésére, amelyekre alapozom tulajdonképpen a keresetet. Miután erről van szó, ilyen iratok beszerzéséről, ennélKÜPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXXV. fogva itt igenis, helyet kellett volna adni a kérésnek és az iratokat a polgári bíróságnak, a büntető törvényszéknek rendelkezésére kellett volna bocsátani a katonai hatóság részéről és hogy nem bocsátották, ez egyszerűen törvénytelenség, amelynek reparálását ismételten az igazságiigyminisztertől várom. (Várnai Dániel: Mi van a vasfüggöny mögött? — Reisinger Ferenc: Jön Pali bácsi az ő új Steyr-mordályokkal!) Elnök: Reisinger képviselő úr maradjon csendben; nincs semmiféle joga beszélni! (Reisinger Ferenc: Jön Pali bácsi az öreg Steyrokkal!) Reisinger Ferenc képviselő urat rendreutasítom ! Maradjon csendben ! T. Ház! Most következik a határozathoza till. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az igazságügyininiszter úr által adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház a választ tudomásul veszi. (Reisinger Ferenc közbeszól. — Simon András: Nem ért maga ehhez! Jogkérdésről van szó!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Sorrend szerint következik Györki Imre képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. íiubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a csend őri brutalitások tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Kevermes községben az ottani csendőrség tettleg bántalmazta Torma Pál kevermesi lakost és rajta kívül több községi lakossal szemben is durva becsületsértést követett el, állítólag azért, mert május 1-én a községtől távoleső területre kirándultak. 2. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a bűdszentmihályi csendőrök jogtalanul őrizetbe vették Fazekas János nyíregyházi lakost, majd pedig 12 bűdszentmihályi lakost súlyos sértésekkel illettek, a 12 lakost őrizetbe vették, lovascsendőrjárőrök a védtelen embereket gyalog Tiszalökre kísérték, majd onnan vissza, s közben a legkvalifikálhatatlanabb sértéseket alkalmazták az őrizetbe veitekkel szemben. Hajlandó-e a miniszter úr mindkét ügyben a vizsgálatot elrendelni és a megtámadott polgároknak elégtételt szolgáltatni? Györki Imre s. k.» Elnök: Györki képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Ezzel az interpellációval azt a célt akarom elérni, hogy a belügyminiszter úr figyelmét felhívjam azokra az ismételten előforduló csendőri brutalitásokra, amelyek vidéken nap-nap után felütik fejüket. (Fáy István: Mese az, kérem!) Az a célom, hogy a belügyminiszter úr ezekben az ügyekben rendeljen el alapos vizsgálatot és ne elégedjék meg egyszerűen azzal a jelentéssel, amelyét rendszerint azok tesznek a belügyminisztériumnak, akik ellen tulajdonképpen a vizsgálatnak meg kellene indulnia. Egészen lényegieden dolog az, ami miatt a csendőri brutalitás két községben a falu lakosai ellen megindult. Az egyik Csanád megyében, Kevermes községben történt, ahol az emberek május 1-én, minthogy hatósági engedélyt nem kaptak arra. hogy abban a formában megünnepeljék, ahogy azt más külföldi országban meg szokták ünue61