Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

422 Az országgyűlés képviselőházának 498. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. eredményeket kiváltani, téved, mert ennek kedvező hatását nem tudom elképzelni. Hiszen ahol nincsen meg az egyéni kezdeményezés, ahol nincsen meg az egyéni törekvések lehető­sége, ahol nincsen meg a jogosan és helye­sen felfogott önérdek, azt látjuk az egész vi­lágon, hogy helyes és jó megoldás ott jelent­kezni nem fog. Nem is akarok ennél a kérdésnél tovább ídŐzni. A magam részéről azt hiszem, — és ill Pintér László igen t. képviselőtárstamnak is válaszolok — hogy végeredményhen ez fog utat szabni az egész gazdasági politikának a jövőben, a vámpolitikának is s ha itt meg­oldás lesz, ez fogja kiegyenlíteni valószínűleg azokat az ellentéteket is, amelyek különböző gazdasági ágak közölt felmerülnek. Itt, ismét­lem, a magam részéről az örökös ellentétkere­sést nem helyeslem, hiszen az egymásnak való szemrehányásból sohasem született megoldás, •nmek alapján egyenlenegy gazdasági ág sem élt meg. de igenis olyan harmonikus, nyu­godt helyzetei kell teremteni, amelyben min­den gazdasági ág megtalálja a maga számítá­sát. [Ügy ran! Ügy van!) Ma a súlypont a mezőgazdasági termelésen van. Látjuk, hogyha a mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó népesség megesökkent fo­gyasztóképessége mutatkozik az egyik oldalon, akkor a másik oldalon kifejlődik az ipar nem foglalkoztató-a, ennek alapján kikapcsolódik a kereskedelem egy nagy része és a szabadfog­lalkozásúak meg nem felelő érvényesülése. Ezek mind össze vannak kapcsolva a földdel, tehát a -földön át kell elősegíteni, hogy javí­tani tudjunk a gazdasági helyzeten. (Élénk he­lyeslés.) En nem hiszem, hogy ez egyoldalú agrárpolitika lenne. Ez ma európai politika, világpolitika, lligyje el IYyer Károly igen t. képviselőtársam, mi örülnénk a legjobban an­nak, ha a munkabéreket fel lehetne emelni és fel lehetne javítani az amerikai színvonalra. Kérdezem azonban, hogy amikor olyan maga­sak a bérek Amerikában, miért van ott ötmillió munkanélküli! Vájjon nem azt mutatja-e ez is, hogy hibaforrások vannak az egész világgaz­daságban, amelyek számtalan egyéb okból ered­nek, — amire most nem térek ki — amelyek egyetemesen éreztetik hatásukat, és amelyek talán az aranynak, a tőkének nem egészen egyenletes megoszlásából származnak és talán abból is, hogy alapjában véve a gazdasági élet törvényeivel szemben — mint tegnap mondot­tam — a politika nem tud szembehelyezkedni. C-ak az a politika érvényesülhet a gazdasági életben, amely igazságot lemet és azokkal szemben, akik igazságtalanságot szenvednek megadja az igazságot. (Helyeslés.) A kereskedelemügyi tárca tárgyalása köré­ben természetszerűleg felmerültek a legkülön­bözőbb gondolatok és kívánságok. Ha az ellen­zék azt látja, hogy valójában nem sok valósult meg: ezt egészen természetesnek találom. (Ka­bók Lajos: De igaz is!) Majd rátérek igen t. képviselőtársam megjegyzésére is. Nem foglal­kozom azokkal az általános jellegű kérdésekkel, amelyek idevonatkozólag elhangzottak, hiszen egyrészt az energiajavaslatnál, másrészt a kar­telltörvényjavaslatnál és végül az iparfejlesz­tési javaslattal kapcsolatban elég részletesen kitértem az általános jellegű gazdasági kérdé­sekre. En úgy látom, hogy végeredményben min­den gazdasági válságnak egyszer vége kell, hogy legyen, s akkor természetesen új utak nyílnak majd a gazdasági érvényesülésre. így lesznek majd azok a törvényjavaslatok, ame­lyek ki fogják váltani a t maguk eredményes hálását. (Kabók Lajos: Bár igaz volna!) Éppen ezért egész működésemben, amelyet e tárca élén kifejtek, nem messzemenő és nem olyan programmal foglalkozom, amelynek magam sem látom a kontúrjait, hanem igenis, a gazda sági helyzethez alkalmazkodva, keresem mind­azokat a kérdéseket, amelyeket megoldásra kell és lehet vinni és amelyek alkalmasak e nehéz gazda-ági helyzet dacára is a gazdasági élet előrehaladását szolgálni. Evvel kapcsolatban foglalkozni fogok az­zal a támadással, amely szociáldemokrata ol­dalról ért, hogy csupán ígéretek vannak, hogy csak kirakattörvények Vannak, kirakattörvé­nyeknek méltóztattak ezeket minősíteni, azon­ban az üzlet üres. (Kabók Lajos: Bizony üres!) Ha üresnek méltóztatnak találni, az üzletet, meghívtam t. képviselőtársaimat, nézzék meg a raktárt. A raktárban is vannak készletek, amelyek többet jelentenek, mint azt t. kép­viselőtársaim hiszik. Mindamellett, minthogy a mai időkben nem könnyű dolog beruházáso­kat eszközölni, amikor tudjuk, hogy a tőke az egész világon tartózkodó, — amely kérdéssel most nem akarok foglalkozni — amikor nem lehet hosszabb lejáratú kölcsönökhöz jutni, amikor legfeljebb rövidebb lejáratú kölcsönök­kel lehet dolgozni, azt hiszem, a kormány mégis megérdemli azt az elismerést, hogy tu­dott tőkét szerezni arra, hogy munkaalkalma­kat adjon és hogy ezt a telet legalább annyira­amennyire át lehessen élni. Nagyon téved igen t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy a köz­véleményt meg lehet téveszteni azzal, hogy úgy állítják be, mintha ezek csak ígéretek vol­nának-, de nem teljesült volna semmi a való­ságban. (Kabók Lajos: Azzal sem lehet meg­téveszteni a közvéleményt, hogy állandóan csak ígér a miniszter úr. — Elnök csenget. — Várnai Dániel: Nem is kell megtéveszteni.) Méltóztatott itt a költségvetést olyan szaksze­rűséggel tárgyalni, hogy majdnem megijed­tem tőle, hogy jobban tudja, mint én, (Derült­ség.) azonban, úgylátszik, mégsem tudott egé­szen annyira belemélyedni, hogy kissé szem­ügyre vette volna azokat a tételeket, amelyek­nek hátterében észrevenné, hogy ott nagyobb összegek vannak, igen t. képviselőtársaim, egy kérdéssel foglalkoztak: tagadják az útépítést. Menjenek szét az egész országba. Nem talál­nak egyetlen területet, ahol útépítés nem fo­lyik. Éppen úgy dolgoznak az elsőrendű utak építésén, mint azoknak az összekötőutaknak kiépítésén, amelyekre Schandl Károly és Szabó István igen t. képviselőtársaim rámu­tattak. Most 39 millió pengő értékű munka van folyamatban. (Kabók Lajos: Mennyi időre osz­lik el?) Egész évre. Tessék megkérdezni azo­kat a képviselő urakat, akik a vidéken élnek, hogy nem azt látják-e mindenütt, hogy út­építő munkások dolgoznak. Annak a kívánság­nak, sajnos, nem tudok eleget tenni, hogy az egész vonalon többet építsenek. Es ha olyan alaposan tanulmányozták a költségvetést, vet­ték volna maguknak azt a fáradságot, hogy meglássák azokat a tételeket, amelyekben meg­találhatták volna ezeknek a beruházásoknak ellenértékét. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Evvel kapcsolatban térek rá „Arra, amire Schandl Károly igen t. képviselőtársam cél­zott, hogy mit történik majd a Balaton körüli utakkal. Teljesem igazat adok az igen t. kép­viselőtársamnak, hogy a Balatont olyan tu­risztikai tényezővé kell tenni, amilyenné csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom