Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-490
Az országgyűlés képviselőházának 490 ha igazán és komolyan akarná a kormány az 'ebben a törvényjavaslatban foglalt célokat szolgálni az iparüzők érdekében, akkor nem volna szabad annak megtörténni, hogy például vannak szakipari tanfolyamok, szakiskolák, amelyek veszedelmes konkurrenciát támasztanak az iparosoknak. Tudom például nagyon jól, hogy a magyar királyi Technológiai Szakiskola valóságos versenyt űz az iparosokkal szemben, olyan. vállalkozásokat folytat, amely vállalkozások rendkívül alacsony árakon történnek, úgyhogy ez az iparüzőknek kárt okoz. Igen könnyen teheti ezt ez az iskola azért, mert az üzemfenntartás költségei be vannak állítva az állami költségvetés vonatkozó tételeibe, tehát az üzemfenntartás költségeiről gondoskodnia nem kell, lehet tehát igenis veszedelmes konkurrenciát teremtenie, ami azután azt jelenti, hogy az egyes iparágak 'igen nehéz helyzetbe jutnak annak ellenére, 'hogy ez a törvényjavaslat .segítést igér az iparüzők számára. Tudomásom van arról, hogy ez megtörténik — mint mondottam — a magyar királyi Technológiai Szakiskolán, a szolnoki, a győri és a többi fémipari szakiskolában, ahol vállalkoznak autójavítási munkálatokra, traktor'javítási munkálatokra és más ehhez hasonló 'munkálatokat végeznek rendkívül olcsón, olyan 'olcsón, amilyen olcsón nem tudnának a hasonló iparosok vállalkozni, mert nekik számolniuk kell azokkal az üzemi költségekkel, amelyek ezeket az iskolákat nem terhelik és amelyekkel ezért ezek az iskolák nem is számolnak, így igen szép és viruló iparágak satnyulnak el, sőt mennek tönkre, mert például tudok egy 'iparágat, mégpedig az autóiparral kapcsolatos fogaskerékkészítő ipart, amely idehaza egészen szépen kifejlődött és most sorvad, mind összébb-összébb megy, a munkások száma 'mind kevesebb lesz ebben az iparágban azért, inert ezekben a szakiskolákban olyan vállalkozások folynak, amelyek szennykonkurrenciának is volnának nevezhetők, úgyhogy ezek az iparosok nem képesek ezzel a versennyel lépést tartani, mert hiszen nekik számolniuk 'kell az iparuk fenntartásához szükséges költségekkel is. Még más kormányrendelkezések is igazolják azt, hogy nincsen komolyan az iparosok érdeke sem képviselve ebben a törvényjavaslatban, helyesebben mondva, ebben talán még 'föllelhető volna ez, de a kormány intézkedései egészen ennek az ellenkezőjét mutatják. Ha ugyanis úgy volna minden, mint például 'arról a törvényjavaslat IV. fejezete szól, amely á közszállításokról és a hazai beszerzések kötelezettségéről rendelkezik, akkor ezt elsősorban a kormánynak kellene követnie, a minisztériumok és a közhivatalok azonban autóikat ïiagy előszeretettel szerzik be külföldről, mert a belföldi márkákat nem tartják elég jóknak. Van ugyan törvényünk az 1930 : XVI. te, amely a közforgalmú gépjárművekről szól, ez törvényerőre is emelkedett, de úgy tudom, hogy ennek végrehajtási utasítása még a mai napig sem adatott ki. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a kormány cselekedeteiben ugyanazt lehet tapasztalni, mint ami ennek a törvényjavaslatnak egyes szakaszaiban benne'foglaltatik, mert ha ez így volna, akkor nem alkotna olyan törvényeket, amely törvények életbe nem lépnek, amely törvények úgyszólván tehát csak látszatra készülnek, röviden szólva: kirakattörvények, amelyekkel a kormány valójában nem is akar élni, mert^ ha ezekkel tényleg élni akarna, kiadná a végre. ülése 1931 április 22-én, szerdán. 33 hajtási utasítást és abba felvenné mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a törvény szelleme megkövetel és akkor kiküszöbölődnék az, hogy külföldről lehessen beszerezni olyan árucikkeket, amelyeket idehaza is megfelelően állítanak elő és hogy ez nem történik meg, ennek következtében egy egész iparág, az autóiparág, helyesebben az autókarosszériagyártó iparág valósággal a teljes megsemmisülésbe jutott, mert idehaza nincs kellően foglalkoztatva, holott köztudomású, hogy ez az iparág a régi kocsigyártóiparból alakult át és elsőrangú munkát végez. Hiszen annak idején még Angolország is innen Magyarországról rendelte díszkocsijait, mert itt olyan fejlett volt a kocsigyártóipar, hogy meg tudott felelni még a legkényesebb külföldi igényeknek is. Tisztelettel kérek tízpercnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a képviselő urakat, méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja, a képviselő urnak tehát még tíz perc áll rendelkezésére. Felhívom azonban a képviselő úr figyelmét arra a körülményre, hogy a címhez méltóztatott feliratkozni, méltóztassék tehát ahhoz szólni. Ka bók Lajos: T. Képviselőház! Mondom, egy olyan iparág satnyul el és megy tönkre éppen a kormány egyik intézkedéséből kifolyólag, amely iparág jobb időket élt és amely megérdemli, hogy továbbra is jobban felkarolják, annál is inkább, mert van egy elfogadott törvény, amely rendelkezik arról, hogy a közforgalmú gép járóműveket itt Magyarországon kell beszerezni. Ennek a törvénynek érvényesítése azért nem történik meg, mert a kormány az elfogadott törvényhez nem adja ki a végrehajtási utasítást, éppen ezért jogosan lehet feltételezni, hogy ez az iparfejlesztési törvényjavaslat is, mint törvény, majd hasonló sorsra jut. Ebben az iparfejlesztési törvényjavaslatban vannak rendelkezések, vannak paragrafusok, amelyek bizonyos előnyöket, kedvezményeket, segítségeket jelentenek az iparűzőknek, de ha ez éppúgy, mint az előbb említett törvény csak látszatra készül, — imár pedig nagy okunk van ezt gondolni és ezt állítani""— akkor valójában êz sem segít egyáltalában még az iparűzőkön sem s akkor itt lesz egy törvény, amely címében magában foglalja ugyanaz iparfejlesztés különböző módozatait, valójában azonban az igazi iparfejlesztést egyáltalában nem szolgálja. Tisztelettel kérem a Képviselőházat, hogy ezen indokaim alapján méltóztassék a címet úgy megváltoztatni, hogy teljesen hozzáillő le gyen a törvényjavaslat szelleméhez, a törvényjavaslatban foglaltakhoz. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Malasits Géza! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Ki a következő szónok 1 ? Fitz Arthur jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. Képviselőház! En is kénytelen vagyok megállapítani, hogy a javaslatnak már a címe sem jó. Első pillanatra azt hinné az ember, hogy az iparfejlesztési törvényjavaslat tényleg intézményesen intézkedik a kisipar, a kézműipar pártolásáról és felsegítéséről is, pedig dehogy is van így. Egyet meg kell állapítani: a háziipar felkarolásáról intézkedik a javaslat egy külön pontozatban és ez nagyon helyes. Exportra a háziipari termeivényei terén a múltban is törekedett a kereskedelemügyi kor6*
