Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-497
376 Az országgyűlés képviselőházának U97. ülése 1931 május hó 5-én, kedden. ellenkezőleg:, szélesebb körben létesíttetnek majd közüzemek. Es én itt nem okolom az autonómiát, ha megcsinálja, hanem okolom elsősorban a kormányt, mert a kormány súlyos terheket hárít az autonómiákra, elveszi tőlük a legjelentősebb adónemeket, mert hiszen a házadul nem adta oda az autonómiáknak,^ tehát az autonómiák kénytelenek új adókról és új jövedelemforrásokról gondoskdoni. Ezért is létesülnek a közüzemek, holott a közüzemi leépítő politikára volna most az országnak szüksége. T. Ház! A legfontosabb kérdések egyike, amely ma a magyar gazdasági tényezőket foglalkoztatja, a termény értékesítésének kérdése. Itt be van állítva a Fut ura, amelynek rizikóját teljesen az állam viseli, a legális terménykeresk« reskedelem ellenben teljesen ki van kapcsolva működéséből. En ezt helytelenítem. En nem így gondolom ennek a kérdésnek a megoldását, amely az agrárfoglalkozású ágakra, az agrárteremlésre nehezedik. Más irányban, egyfelől a külföldi értékesítési lehetősegek megkeresésében, másfelől pedig a termelési költségek kisebbé tételében látnám a megoldást, de semmi esetre sem engedném, hogy az egyes foglalkozási ágakat így szembeállítsák egymással. Meg vagyok rettenve ettől éppen az agrártársadalom nehéz helyzete miatt, amely agrártársadalmat én a kereskedőtársadalommal harmonikusan működtetném egybe az egymásrautaltság érzésénél és az érdekösszefüggés elvénél fogva. Én most azt hallom, hogy közkézen forognak olyan tervezetek, amelyek a mezőgazdasági termények értékesítését teljesen szövetkezeti alapon kívánják megoldani és a legális kereskedelmet ki akarják hagyni. Megnéztem egy ilyen tervezetet. E szerint van országos központ és vannak vidéki központok. Csak a szervezet érdekes: az országos központ feloszlik kereskedelmi központra, pénzközpontra, termelő központra, ez feloszlik alközpontokra: beszerző, értékesítő, hitel, biztosítási, háztartási, üzemstatisztikai és termelést szervező alközpontokra. A kerületi központok is feloszlanak megint hat alközpontra. Ezek szerint a tervezetek szerint szükség" van egy központi elnökigazgatóra, három központi vezérigazgatóra, hét központi igazgatóra, szükségszerinti osztályigazgatókra, szükségszerinti főtitkárokra, titkárokra, szükségszerinti segédtitkárokra, tehát megint kialakul úgy, amint a társadalombiztosítónál kialakult volna, ezek szerint a tervezetek szerint egy vízfejű nagy központi szervezet, amely az ország gabonatermelésének értékesítését folytatná le. Sem a Futurát, sem az ilyen szövetkezeti beállításokat én helyesnek és szükségesnek nem látom. Arra kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy hivatásánál fogva is minden körülmények között hasson oda, hogy a legális kereskedelem vegye át szerepét a termények értékesítésénél. Ha szabálytalanságok, hibák volnának, azoknak eliminálására van mód, de a legális magyar kereskedelmet nem szabad mellőzni, mert az en nézetem szerint ez nemcsak a kereskedő társadalomnak, hanem magának az őstermeléssel foglalkozó társadalomnak érdekeit is veszélyezteti. A kisipari hiteleket illetőleg két szükséges dolgot kérek a miniszter úrtól. A kisipari hitellel együtt kell járnia egyfelől a munkaalkalmak biztosításának, másfelől — amit az előadó úr is kíván — szükséges, hogy méltóztassék lehetőleg decentralizálni a kisipari hitelt és amint meg is ígérték, méltóztassék ezen a téren könnyítéseket biztosítani, mert az két- I ségtelen, hogy ugyanazon követelmények teljesítése mellett, amelyek felállíttattak, ma bármelyik pénzintézet nyújt az illető kisiparosnak kölcsönt. Az ilyen kisipari hitelakció tehát az altruisztikus célokat egyáltalában nem szolgálja. Az ipartestületeket annak idején felbiztatták, hogy székházakat építsenek. Ebben a te kintetben nagy megmozdulás volt országszerte, székházak létesíttettek jobb konjuktúrák mellett függő kölcsönökre. Most ennek a következménye az, hogy ezek túlságosan terhelik az illető vidékek iparosságát. Nagyon, de nagyon helyes volna, ha a lakásépítési akcióra rendelkezésre álló összegből erre megfelelő összegű hitel hasíttatnék ki. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Meg van oldva! — Dabasi Halász Móric: Be van Ígérve!) Azt hiszem, a tárgyalások megtörténtek és ez a dolog már a megoldás felé közeledik. Ugyancsak kérnem kell a kereskedelemügyi miniszter urat arra, hogy az egyfázisú forgalmiadórendszer bevezetése tekintetében a bőr- és a textilszakma kívánságait is támogatni szíveskedjék, mert ebben a tekintetben a tárgyalások már igen hosszasan húzódnak és ezeknek a tárgyalásoknak eredményét az iparosság egyaránt várja annyival is inkább, mert most a fogyasztás olyan csekély, hogy az áthárítás lehetősége nincs meg. Végül még meg kell emlékeznem arról, amit a kereskedelemügyi tárca minden költségvetésénél felhozok, a vasutasság helyzetéről, a nyugdíjas vasutasság jogos kívánságainak rendezéséről, amely téren — méltóztassék megengedni — mindezideig nem történtek lépések. Elismerem az idevonatkozó érvek egy részének helytálló voltát, azt tudniillik, hogy a nyugdíjintézeti alapból nem lehet a nyugdíjterheket fedezni, de azt is megállapítom, hogy ezzel szemben a vasutasságnak teljes joga van ahhoz, hogy a vasutas nyugdíjintézet elszámolását követelje, mert ez a vasutasság filléreiből állíttatott fel; teljes joga van ahhoz, hogy utánanézzen e vagyon mikénti kezelésének és teljes joga van ahhoz a kívánsághoz is, hogy az ő nyugdíj- és illetménykérdése adassék vissza azoknak a független bíróságoknak kezébe, amelyeknek kezében a múltban volt. Ezeket kívántam elmondani. Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 6-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az egyes tárcák folytatólagos tárgyalása a már megállapított sorrendben, azzal a változtatással, hogy a kereskedelemügyi tárca kerüljön sorra. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következnék az indítványkönyv felolvasása, minthogy azonban abban újabb bejegyzés nincs, azt mellőzzük. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Szabó Zoltán jegyző: (olvassa): «Interpellációk 193L évi május 6-án, szerdán: Várnai Dániel — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — az új lakásrendelet sérelmes rendelkezései tárgyában (szóval); Györki Imre — az igazságügyminiszterhez — dr. Darvai János budapesti ügyvéd szemé-