Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

Az országgyűlés képviselőházának U97 Mármost nem kíván a munkásság mást, mint azt, — és ezt jogosan kívánja — hogy — a honvédelmi minisztériumi kiadásokat nemcsak a kisiparosok és kiskereskedők teremtvén elő, hanem a munkásság is érdekelve lévén abban a maga adójával — az illetékes minisztériumok, legyen az akár a kereskedelemügyi, akár a honvédelmi minisztérium, valamiképpen akadályozzák meg azt a szörnyen lábrakapott munkabéruzsorát és tegyék lehetővé azt, hogy ezeknél a munkáknál a munkás illő munkabérkeresethez jusson. Nem jelent ez az egyéni vállalkozásba való beavatkozást. Legyen szabad csak arra rámutatnom, hogy Budapest székesfőváros tanácsa annakidején kikötötte a Ganz-gyárral szemben, hogy a megrendelésére készülő munkánál munkabércsökkenést nem szabad keresztülvinni. Hogy a főváros nem tudta egészen elérni a maga akaratát, ez a kapitalistákon múlik, akik ebben az esetben is erősebbeknek mutatkoztak, mint a főváros, de kétségtelen, hogy a főváros a maga hatáskörében törekedett arra, hogy ennek a munkabéruzsorának gátat vessen. Mi sem kérünk mást, mint azt, hogy amennyiben ez a miniszter úr hatáskörébe tartozik, gondoskodjék arról, hogy a kiadandó munkáknál a munkáltatók kötelesek legyenek megírni, hogy milyen bért fizetnek ők ezért a munkáért. Mert ha az a munkáltató ajánlatot tesz bizonyos munka átvételére és elkészítésére, akkor kalkulál és a legtöbb esetben a kalkuláció alapján megkapja a munkát olyan árért, amely ár mellett igen jól, — rosszul mondtam — nem igen jól, hanem rendesen meg tudná ;i munkásait fizetni. E helyett a munkát egyszerűen alvállalatba adják, két-három kézen megy az keresztül míg a munkáshoz jut és a munkásnak azt a munkát majdnem félig ingyen kell elvégeznie. Ez az egyik, amit szóvá akartam tenni. Második kérésem a miniszter úrhoz az volt, hogy a munkák kiadásánál igazságos sorrendben állapíttassék meg az, hogy ki kapja a munkát. Ma az a Helyzet, hogy két, legfeljebb három favorizált kisipari csoportvezető kapja meg a munkát. Ezek a baráti összeköttetéseiknél, ismeretségüknél fogva és azért, mert állandóan a kisiparosok felsegítése van a szájukon, a munkák háromnegyed részét kapják meg. Elismerem, nem sok az a munka, amit mva a honvédelmi minisztérium kiadhat, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy a pénzügyi helyzet nagyobbarányú beruházást nem tesz lehetővé, de azt a munkát is, ami folyik, fel lehetne osztani, úgy, hogy olyanok is részesüljenek ebben a munkában, akik nemcsak maguk dolgoznak, hanem másokat is foglalkoztatnak. Az egyik kisiparos-vezér, ipartestületi elnök, műhelye nincs, hacsak a konyhát ki nem nevezem műhelynek, hóna alá kap egy tucat kisiparost, elmegy a minisztériumba és minthogy nagyszerűen tud szavalni a kisiparosok kétségbeejtő nyomoráról, adnak neki munkát, akárhonnan előkaparnak egy kis munkát, ezt azután az illető alvállalatba tovább adja, amiért neki megfelelő részesedés jár. Mire a munkáshoz kerül a munka, olyan munkáshoz, aki napközben gyárban vagy kincstári üzemben dolgozik, de keresetét azzal pótolja, hogy éjjel is dolgozik, olyan ára van, hogy azon tényleg még a hidegvizet sem keresi meg az a munkásember. Itt tehát kisiparosok pénzhez, keresethez jutnak, a nélkül, hogy egy tűszúrást is végeztek volna a munkán. Egy másik kisiparos, — nem kívánok neülése 1931 május hó 5-én, kedden. 367 vet említeni, hiszen a miniszter úr jól tudja, kiről van szó, Budapest környékén egyik községben lakik — Magyarország egész területéről, mint a mágnes vonzza magához a most felszabadított fiatal segédeket, összeköttetései révén állandóan kap munkát a honvédségi raktárban, javításokat és egyebekel. Enne! is olyan munkabéruzsora folyik, hogy ezek a szerencsétlen fiatalemberek, akik ott alkalmazásban vannak, olyan béreket kapnak, hogy azok mellett exisztálni nem lehet. A többi iparos pedig, aki munkásokat foglalkoztat, aki tehát adót fizet, társadalombiztosítói járulékot fizet, nem jut munkához. En, igen t. miniszter úr, nem kívánok mást, mint jelezni akarom ezzel a felszólalásommal azt, hogy mind miniszter úrhoz, mind pedig a kereskedelemügyi miniszter úrhoz mégegyszer egy emlékirattal fordulunk, amelyben mindezeket a dolgokat részleteiben is kidolgozva feltárjuk. Csak arra kérem a miniszter urat, hogy ezt az emlékiratot méltóztassék figyelembevenni s az illetékes osztálynál méltóztassék odahatni, hogy a munkák igazságos kulcs alapján osztassanak szét, hogy olyan munkáltatók is jussanak munkához, akik munkásokai foglalkoztatnak, mert nem lehet cél, hogy az ország pénzén fenntartott hadsereg javítási munkái, esetleg kevés új munkálatai is, azon a címen, hogy a kisiparosokat kell felsegíteni, egy-két ál-kisiparos vezér kezébe kerüljenek, akik azután nem a kisiparosokat segítik fel, hanem önmagukat, a munkásokat pedig a legnagyobb nyomorba taszítják. Ezekéi voltam bátor a miniszter úrtól kérni, megjegyezve, hogy az emlékiratot a legközelebbi időben be fogjuk nyújtaniElnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni! Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: T. Képviselőház! (ff álljuk! Halljuk!) Malasits képviselőtársam félreértett engem, mert én délelőtti felszólalására, igenis, válaszoltam. Ezekről a detailokról, amelyeket most méltóztatott említeni, délelőtt nem tett említést igen t. képviselőtársam, éppen azért a detailokra előre nem válaszolhattam. Leszögeztem, hogy amenynyiben vannak kisiklások, amennyiben ezek a kérdések olyan kezelésben részesülnek, amely nem megfelelő sem a munkások, sem a honvédelmi kincstár szempontjából, én a legnagyobb készséggel állok rendelkezésre. Méltóztassanak a címet változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 2. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 2. címet elfogadta. Következik a 3. cím. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a honvédelmi tárca költségvetésének 3—5. címeit, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a honvédelmi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Az ülést öt percre felfüggesztem!