Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-495
Az országgyűlés képviselőházának h95. ülése 1931 április 30-án, csütörtökön. 267 teljes bizalmában volt és ez a pénztárnok a népjóléti minisztérium egyik számtanácsosa volt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az, hogyan hívják?) Megnevezem, Pap Miklós, aki kezelte ezeket ia bonokat, ellenben az ellenőrzést külön teljesítették, mégpedig úgy, hogy a heti jegyzéket összehasonlították az ellenőri, pénztári naplóval, de nem nézték meg, hogy a pénz voltaképpen készpénzben megvan-e. Már egyszer 1924-ben megtörtént, hogy hibás összeadás folytán 10 milliót magához vett a pénztárnok, mint pénztári felesleget, hogy honnan, azt nem tudhatjuk. Arról is tudok, hogy a bélyegek kibocsátása körül a Gyermekvédő Ligánál 20 millió koronás sikkasztás történt. Azok az emberek, akik a Gyermekvédő Ligánál becsületesen foglalkoztak és dolgoztak, 1929-ben lelki ismeret furdalást éreztek és felkeresték a népjóléti minisztérium egyik főtisztviselőjét a végből, hogy mit tegyenek, mert ők akaratlanul is voltaképpen olyan dolgok intézői, .amelyekkel az ő egyéniségük össze nem fér. Azt a választ kapták, hogy tekintettel arra, hogy egy magarangú úr, egy főherceg áll az intézmény élén és az autonómiára való tekintettel is, hagyják az egész dolgot. Nem elég, hogy 200.000 pengő kára volt a Gyermekvédő Ligának az első otthoniban, megcsinálták Farkasgyepün a Vass József-féle üdülőtelepet és erdei iskolát, amihez állítólag 500.000 pengőt kaptak segélyben, azonkívül még 200.000 pengő volt a deficit. Azután a legnagyobb nyomorúság közepette, amikor Budapesten egészen olcsón lehetett hivatalok számára lakásokat kapni, megvették a Trefort-utcai Gróf Hunyady-féle palotát, ami ismét'körülbelül 400.000 pengő többletkiadást jelentett. Ilyen drámai viszonyok álltak elő, amikor a Gyermekvédő Ligától a népjóléti minisztérium megvonta az államsegélyt. De az én (meggyőződésem szerint ez nem elég, hanem ezután igenis utána kellett volna jönnie, hogy ez a vétkes könnyelmű gazdálkodás hogyan és miként állott elő, mert ez az elhagyott magyar gyermekek könnyein érzik meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A végsőkig jutott a helyzet, amikor Pap Miklóst tudomásom szerint egy 48.000 pengős sikkasztáson érték rajta, ma elmegyógyintézetben van, ,míg az előbbi bűnös, akiről megemlékeztem, de a nevét nem neveztem meg, végkielégíttetett, nyugdíjelőlegeket kapott. Méltóztassék megengedni annak megállapítását, hogy ez egy olyan dolog, amiről a magyar embernek (Farkas István: Konszolidált állapotok!) igazán keserűséggel kell beszélnie. 1930-ban Bajza megvizsgálta ezt a kérdést. A vizsgálat tökéletes és korrekt voll és an indent kiderített. Majd azután Sas Klemért és vele együtt Szitás Jenő urat bízták meg a vizsgálattal. A fő-fők, a vezetők, Albrecht főherceg stb., egyszerűen félreálltak, s a liga ügye teljesen magára m.aradt. Csak annyit tudok, hogy talán egy folyószámlahitelt nyitottak az Országos Központi Hitelszövetkezetnél a kormány segítségévei Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő garanciájára. Azt is tudom, hogy most újból szervezik a Ligát, újabb és újabb embereket tesznek be az igazgatóságba és az intézőségbe, szóval újabb és újabb emberek kapnak pozíciót. Azt is tudom, hogy azokat a tisztviselőket, akik a Gyermekvédő Ligánál becsületcsen szolgáltak, kidobták, nem akarták elismerni hosszas szolgálatukat, működésüket, mert hiszen a Ligánál baj van. Azt is íudom. hogy a régi intézményekből nagyon sokat .meg kellett szüntetni. Azt is tudom, hogy amikor a tisztviselők Albrecht főherceghez fordultak, ő mereven elzárkózott. Azt is tudom, hogy a népjóléti miniszter úrnál sem találtak meghallgatásra. Méltóztassanak nekem megengedni, én a mai időkben felháborodom azon, hogy ilyen helyzet állhat elő a Gyermekvédő Ligánál. Ügy érzem, hogy itt a társadalom bizalmát, amely ezt a Ligát fenntartotta, megcsalták; úgy érzem, hogy azokat az intézményeket a magyar gyermekeik érdekében nom kellene megsemmisíteni; úgy érzem, hogy egészen új alapokra kellene azt fektetni; úgy érzem, hogy ezért felelősséggel tartoznak azok, akik ezt elkövették, felel ősséggel tartoznak azok, akik ellenőrizték, felelősséggel tartoznak, akik nevüket odaadták és ezeknek a karitatív akcióknak tekintetében a társadalom háláját a anaguk részére elfogadták. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalit!.) Arra kérem a népjóléti miniszter urat, vegye elő a nagy seprűt és mentse meg a magyar gyermekvédelmet Magyarország szamára. (Altalános, élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Gaál Endre! (iaál Endre: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a népjóléti miniszteri tárcánál fel hívjam a t. Ház figyelmét egy kérdésre, amely, ha szakkérdés is, de megérdemli azt, hogy mindnyájan figyelemmel legyünk iránta, mert a legfontosabb kérdések egyike, a magyar közegészségügy. Nézetem szerint egy képviselő akkor teljesíti igazán kötelességét, ha olyan kérdésekhez szól hozzá, amelyekben teljesen odahaza van, teljesen au fait és amelyekben szaktudását és szakismeretét a köz javára fordíthatja. Éppen azért méltóztassék nekem megengedni, hogy mint ennek a parlamentnek egyetlen gyógyszerész-képviselő tagja, a magyar gyógyszerészek sorsát és helyzetét, hozzátehetném, szomorú és siralmas helyzetét vázoljam itt, ebben a parlamentben. Ne méltóztassék ezt participális rész létnek tartani, amely nem érdemli meg azt, hogy a Képviselőház foglalkozzék vele. A magyar gyógyszerészet a közegészségügy egyik fontos pillére, és ha ezji pillér meginog, akkor meginog a magyar közegészségügy is, már pedig én fontosabb kérdést a közegészségügynél a nemzet életében nem ismerek. Igaz, hogy ma minden pálya ebben a katasztrofális gazdasági krízisben roskadozik a terhek alatt. A gyógyszerészet azonban a katasztrófa, az anyagi öszszeomlás előtt áll. Lehet, hogy furcsának fogják ezt találni azok, akik a pálya helyzetét nem ismerik, de valójában így van. Ami régebben sohasem történt meg, Budapesten három gyógyszertár van kényszeregyességben és Magyarországon egész sereg gyógyszertár van zárgondnokság alatt. Ez azt jelenti, hogy itt a betegség nagy, hogy itt valamit kell tenni, mert ha a kormányhatalom nem jön segítségül, akkor bejósolhatom, hogy a magyar gyógyszerészet katasztrófája nagyon rövid időn belül be fog következni. En tehát igyekezni fogok egypár olyan propozíciót tenni, amelynek segítségével ezeken a kérdéseken nagyobb áldozatok nélkül talán még lehet segíteni. T. Ház! A gyógyszerészek katasztrófája ott kezdődött, amikor gyógyszertárakat mértéktelen számban kezdtek adományozni. Csak egy statisztikát sorolok fel ennek megvilágítására. Az 1900. év végéig a ma létező Csonka Magyarországon volt 690 gyógyszertár, ma pedig van 1280. Az utolsó kilenc-tíz esztendőben 320 pali kát adtak Csonka-Magyarországon. (Jánossy
