Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-494
Az országgyűlés képviselőházának U9U. ülése 1931 április 29-én, szerdán. 209 hogy ez az ügy minél előbb igazságosan intéztessék el. Csak ennyit kívántam elmondani. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Mojzes János! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Fitz Arthur jegyző: Kiskos István! Ki s kos István: T. Képviselőház! Az ehhez a költségvetéshez eddig hozzászólott, gyakorlatilag hivatott szónokok után, mint volt közigazgatási ember, óhajtom a t. Ház szíves türelmét igénybevenni, különösen adminisztrációs kérdésekben; méltóztassék tehát engem türelmükkel megajándékozni. T. Ház! Ha bizalommal vagyok a mélyen t, kormány iránt, s ha elismeréssel adózom is a költségvetés anyagi rendje iránt, amelyet a kiadásoknak a bevételhez való arányosításaidul, a nemzet gazdasági erejének figyelembevételében és a takarékosságnak némely ihelyen szinte szigorú keresztülvitelében, sőt feleslegeknek produkálásában is látok megnyilatkozni,^ mégis, ha ezeket a költségvetéseket tanulmányoznom, akadok olyan hiányokra, amelyeknek pótlását, és látok olyan közszempontokat, amelyeknek méltányolását nem győzöm eléggé a mélyen t. kormány figyelmébe ajánlani. T. Képviselőház! Felszólalásom első része kapcsolatos a Farkas Tibor igen t. képviselőtársam általi felhozott kérdéssel, de annyiban különbözek tőle, hogy amíg ő a fűtési anyagot a bírósági helyiségek fűtése tekintetében a közönséget érdeklő vonatkozásban tette szóvá, addig én a fűtési viszonyokat a bírák és bírósági tisztviselők érdekében hozom elő és kérem az igen t. miniszter urat, szíveskedjék úgy intézkedni az anyagkezelő gondnokságnál, hogy ha már a fűtési idő tartama naptár szerint van beosztva, az ehhez a beosztáshoz szükséges anyag űrtartalom, köbtartalom szerint állapíttassák meg, ha pedig az időjárás a naptári fűtési szükségletet kitolná, akkor is ez a fűtési anyag a bírósági épületek fűtésére rendelkezésre álljon ós ne adódjék elő olyan eset, hogy maguk a bírák és bírósági tisztviselők egészségük védelmében saját zsebükből fedezzék a fűtési anyagot. Felszólalásom további része kapcsolatos a Malasits igen t. képviselőtársam által felhozott kérdéssel, de örömmel állapítom meg, hogy az igen t. miniszter úr erre reflektálva, megnyugtató választ adott, hogy nevezetesen a munkásbiztosítási felsőibíróságoknál az eljárást gyorsítani fogja. AJ tegnapi általános vitáiban is kijelentette ezt az igen t. miniszter úr és a mai részletes vita alkalmával is. Magamnak van személyes tapasztalatom erről, hogy amikor egy ü,!ry sürgős tárgyalását kértem, mert az az ügy elintézetlenül s tárgyalás kitűzése nélkül egy év óta fekszik a munkásbiztosítási felsőbíróságnál, azt a választ kaptam, hogy csak azokat az agyeket vehetik elő. amelyek a létkérdéssel kapcsolatosak, amelyek sürgőseik és amelyek ezen vonatkozásban és jellegüknél fogva sürgős tárgyalást igényelnék» Erre a tárgyalásra kitűzött ügyre vonatkozólag pedig azt a kijelentést kantáin, hogy másfél év után lehetünk abban a helyzetben. Az igen t. miniszter úr kijelentései után ebben megnyugszom. Arra is bátor vagyok a miniszter úr figyelmét fe%ívni, hogy méltóztassék a takarékosság szigorát bizonyos vonatkozásban enyhíteni, nevezetesen abban a tekintetben, amelyet a takarékossági törvényjavaslat tárgyalása, alkalmával is voltam bátor már figyelmébe ajánlani, A bírósági kezelőszemélyzet, illetőleg kisegítő munkaerők alkalmazása tekintetében ne legyenek olyan rigorózusak, mert a bíróságok ellátják a jogkeresők igényeit és ügyeit, azonban ezok a befejezett ügyek a leíró személyzet csekélysége miatt bizony elintézetlenül ós kiadmányozatlanul maradnak, ami a jogkereső közönsó»; érdekeit és igényeit sérti. Üdvösnek és hasznosnak tartanám, igen t. igazságügyminiszter úr, ha méltóztatnék az ügyvédi költségek megállapítása tekintetében rendeletet kibocsátani, amely rendelet egy díjszabást tartalmazna, amely nem volna ugyan kötelezően alkalmazandó a bíróságok által, hanem zsinórmértékül szolgálna és egyöntetűvé tenné a költségmegállapítás körüli bírói eljárást, amely tekintetben eddig nagy különbségek vannak az egyes bíróságoknál. Végül az a tiszteletteljes kérésem volna, méltóztassék a már fél évszázadot megélt ügyvédi rendtartást is revízió alá venu ni. Ismerve az igen t. igazságügyminiszter úr azon törekvését, hogy a törvénykezési eljárást a gyakorlati élethez közel akarja hozni és hozzásimítani, abban a reményben vagyok, hogy ezen általam felhozott szerény kéréseket is szíveskedik teljesíteni és ebben a reményben a költségvetést részletei ben is elfogadom. (Helyeslés jobb felől é.s a h<>zépen.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Ki a következő szónok? Fitz Arthur jegyző: Senki feljegyezve nines. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Zsitvay Tihor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! A részletes vita során Cál Jenő t. képviselőtársain szóvátette a kegyelmi kérvények számát Azt mondotta, hogy soha annyi kegyelmi kérvény nem volt, mint ezekben az időkben. Közbeszólás alkalmával már rektifikáltam, hogy valóban volt egy időszak, amikor horribilis nagy számban voltak kegyelmi kérvények, ezek azonban állandó, jelentékeny csök kenést mutatnak, az is. igaz azonban, hogy ez még mindig több, mint amennyi a normális időkben volt. Ebből azonban tévesen vonja le azt a következtetést képviselőtársam, mintha ez bizonyos, az ítélkezések ellen megnyilvánuló nyugtalanság következménye volna. Ez csupán abból következik, hogy volt egy időszak, amikor a forradalmak alatt és a forradalmak után igen nagy számra emelkedett a bűnözés, és követ ke zett egy időszak, amikor ezeket a bűneseteket eltolva és elkésve bírálták el, úgyhogy olyan nagy tömeg került az igazságszolgáltatás gépezetébe, hogy azután ezek közt bizony igen nagy számmal jelentkeznie kellett az amnesztiának és az egyéni kegyelmezésnek is. Hiszen a másik oldalon nem azt kifogásolják többször, mintha túlsók volna a kegyelmi kérvény, hanem ellen kezöleg, keveslik ezt, (Malasits Géza: Nagyon kevés, 'Osak pötyögtetik!) Ez engem nagyin megnyugtat, nagyon szeretem, ha két ellentétes oldalról támadnak, mert ez még fizikailag is azt jelenti, hogy azt a fix pontot két oldalról egyen lően támadván, az biztos helyzetben marad. De megnyugtat ez a.bban a tekintetben is, hogy nem tévelyegtem el egyik vagy másik irányban, mert mindegyik oldalról egyformán erős nyomást érzek. Ezekéi a kegyelmi kérvényeket igenis honorálni kellett, — most nem beszélek az amnesztiáról és egyéb szempontokról, — honorálni kellett különösen akkor, amikor a bün-