Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-484

Az országgyűlés képviselőházának 484. ülése 1931. évi március hó 19-én, csütörtökön, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földteherrendezes előmozdítására szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Tabódy Tibor, Ötvös Lajos, Frühwirth Mátyás, Csizmadia András, Muszti István, Szabó Iván, Szilágyi Lajos, Wekerle Sándor pénzügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak: gróf Bethlen István, Mayer János, Weke'le Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr. Bemutatom Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasági egyesületének Vértes Vilmos István képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az orosz gabonabehozatal meggátlása tárgyában. A kérvényt a Ház előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizottságnak. Farkas Elemér képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján a tegnapi ülésen elhangzott egyik nyilatkozat tárgyában személyes kérdésben kért szót. A szót a képviselő úrnak megadtam. Farkas Elemér képviselő urat illeti a szó. Farkas Elemér: T. Ház! Tisztelettel bocsánatot kell kérnem az igen t. Képviselőháztól azért, hogy bár nem szoktam, mégis ez alkalommal személyes ügyeimmel vagyok bátor az igen t. Ház türelmét néhány pillanatra igénybevenni. A tegnapi ülés folyamán Györki Imre igen t. képviselő úr interpellációja köziben egy incidens játszódott le Peyer Károly igen t. képviselő úr és közöttem. Ezt az inkriminált és idevonatkozó szöveget ismételni és újból felolvasni nem akarom, mert még ilyen formában is tartózkodni óhajtok attól, hogy az államfő személye a vitába bevonassák. (Helyeslés jobb/elől.) Mondom, az ő beszéde közben, amikor a debreceni közkórház ügyéről és ezzel kapcsolatban az államfő személyéről beszélt, én egy megjegyzést voltam bátor tenni a következő formában (olvassa): «Neveletlen beszédek ezek!» Peyer Károly erre így reflektált: «Neveletlen volt az ön egykori nyilatkozata, amelyet anég mindig nem igazíKÉP VISELŐHÁZI NAPLÖ. XXXIV. tott helyre.» Az elnök úr Peyer képviselő urat rendreutasította. Peyer Károly képviselő úr azután így folytatta reám vonatkoztatva: «Amit egy lapban tett! A helyreigazítással még mindig adós.» Igen t. Képviselőház! Minthogy én sem a közélet terén, sem a .parlamentben, sem a sajtóban nem szoktam olyan nyilatkozatokat tenni, amelyek a neveletlenség vádjával volnának illethetők, felkérem Peyer Károly képviselő urat, bogy vádját megjelölni, illetve konkretizálni szíveskedjék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Napirendünk szerint következik a földteherrendezes előmozdítására .szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 1134, 1158) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Tabódy Tibor képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. A képviselő urat illeti a szó. Tabódy Tibor:- T. Képviselőház! Talán egyesek előtt feltűnő lesz az, hogy én, mint fővárosi képviselő szólok hozzá ehhez a javaslathoz, (Jánossy Gábor: Országgyűlési képviselő! — Kuna P. András: Annál szebb!) mert ez a javaslat elsősorban a mezőgazdaságot illeti, de úgy vagyok vele, 'hogy elvégre a mezőgazdaság élelmezi a fővárost (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és ha a mezőgazdaságnak jól megy, akkor jól megy a fővárosi iparnak, (Tomcsányi Vilmos Pál: Ez az igazság!) jól megy a tfóvárosi kereskedőnek, ez a javaslat tehát tulajdonképpen nagyon is összefügg a fővárossal és nagyon is a városi lakosság érdekében áll. Valamelyik • költségvetési beszédemben rámutattam arra, hogy amidőn a világháborúban az első ágyú eldördült, ez annyit jelentett, hogy az emberiség egy új korszak küszöbéhez ért, vagyis megindult rohamlépésben a világ szociális átalakulása. Miután pedig a szociális kérdések rendkívül, sőt szorosan összefüggnek a gazdasági kérdésekkel, természetes dolog, hogy a szociális átalakulással együtt megindult a gazdasági berendezkedéseknek, mondjuk talán a gazdasági rendszerünknek is bizonyos fokú átalakulása. Ebbe a gondolatmenetbe tudom én valahogyan beleilleszteni ezt a törvényjavaslatot, mert akárhogyan vesszük a dolgot és akárhogyan bíráljuk, vég-