Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-474

36 Az országgyűlés képviselőházának U7U. ülése 1931 március 3-án, kedden. Angliában megjelent az orosz szappan hajó­rakományok formájában olyan áron, amely tönkreteszi nemcsak az angliai szappangyáro­sokat, hanem a munkásokat is; amikor már Angliában megjelent nemcsak az orosz búza, hanem az orosz izzólámpa is, olyan áron, amely tönkreteszi nemcsak az angliai izzó­lámpagyárosokat, hanem azokat a munkásokat is, akik az angliai lámpagyárakban dolgoz­nak, csak most jutott ,a világ annak tudomá­sára, hogy itt micsoda szörnyűséges kérdéssel állunk szemben. T. Képviselőház! En magyar viszonylat­ban két frontra akarok rámutatni, — mert bo­csássanak meg nekem, az, ami a bolsevizmus terén Európában és Amerikában történik a különféle frontokon, a fafronton, a szesz­fronton, a gyapotfronton és a búzafronton, (Propper Sándor: Es a lófronton! Mi adjuk a lovakat!) és ha 't. képviselőtársam úgy óhajtja: a lófronton, az tulajdonképpen nem egyéb, mint minden egyes frontra vonatkozó­lag Höfer-jelentés. Hadi jelentés az, hogy mi történt például Európában és Oroszországban a fafronton és mi történt a búzafronton. Mél­tóztassanak megengedni, hogy csak erre a két frontra vonatkozó adatokat olvassam fel. Legelsősorban a fafrontról beszélek. Mi, Magyarország, a fafront tekintetében talán csak a fafeldolgozó iparban vagyunk érde­kelve, (Mattá Árpád: Harmincnyolcezer vágón a szükséglet!) azért, mert Szovjetoroszország már arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fát nem nyersen akarja exportálni, hanem hogy az iparának foglalkozást adjon, nem nyers állapotban akarja a fát exportálni, ha­nem feldolgozott épületfa formájában, tehát ablakráma, ajtó és egyéb készáru formájában. Mi történt két esztendő alatt? Két eszten­dővel ezelőtt egész Európának a legnagyobb faexpor állama volt Finnország, ez volt az első helyen. Most két esztendő alatt Finnország az eddig exportált faárujának az előző évhez képest csak egynyolcadát exportálja. Két év­vel ezelőtt csak 10%-át exportálta Szovjet­oroszország, ma pedig felugrott a legelső helyre a faexport tekintetében. Hogyan történt ez a felugrás? • Ha nézzük az oroszországi exportra és im­portra vonatkozó kimutatásokat, akkor azt lát­juk, hogy annak ellenére, hogy az oroszországi faexport a kimutatások szerint •. 60—80%-ra emelkedett az előző évi exporthoz képest, mégis az az ár, amelyet a szovjet érte kapott, jóval ke­vesebb, mint amennyi a 60 vagy 80%-nak meg­felel. Ez tehát azt jelenti, hogy Oroszország azt mondotta: el akarom adni a fát, le akarom törni a konkurreneiát, de hogy milyen áron történik ez és hogy Oroszországra nézve meny­nyivel kevesebb valutát jelent, ez. nem érde­kel; de valutát kell kapnia azért, inert az ötéves terv megvalósításához gépekre van szükség, ezekért a gépekért pedig Európának fizetnie kell, az orosz szovjet képviselete fenntartására szintén valutára van szükség, egyáltalában va­lutába van szükség, tehát exportálni kell és"a ; faexport ma egész Oroszország exportjának egyhatodát teszi ki. Méltóztassanak megengedni, hogy most a másik frontról, amely bennünket a legközelebb­ről érdekel, a búzafrontról olvassak fel adato­kat csak olyan rövidséggel, amint amilyen rö­vidséggel Hőfer jelentette a különféle hadiese­ményeket. Az orosz búza inváziója Európában ma vál­tozatlanul tart. Olaszország, Görögország, Ang­lia, állandó vevője az orosz búzának. Tessék ezeket a kapitalista államokat jól megfigyelni. Belgium az orosz búza beviteli tilalmának eny­hítését mérlegeli. A hollandi malmok orosz búzát, vásárolnak. A lengyel lapok azt írják, hogy— bár Lengyelország a legközvetlenebbül van érdekelve, hiszen az orosz határ ott van — a lengyel hadsereg hadbiztossága orosz búzát és zabot vásárol. A legutóbbi napokban Bécsbe megérkezett az első nagyobb orosz búzaszállít­mány, állítólag Magyarországon keresztül. Én az egyik magyar lapból, mint vigasztaló tényt olvastam azt, hogy nem orosz lobogó alatt ment a magyar búza versenytársa Bécsbe; mintha engem olyan szörnyen érdekelne, hogy milyen lobogó alatt megy az a búza Bécsbe, amely búza ott a magyar briza konkurrenseként sze-­repel. Ellenben a legérdekesebb a búzafronton folyó ütközetben az a harc, amely Angliában az orosz búza és a kanadai búza között folyik. Kanada dominiuma Angliának, tehát még azt sem lehet mondani, hogy egy idegen állam, ex­portja állana szemben egy másik idegen állam exportjával és erre mi történik 1 ? Tudjuk, hogy Angliának a legközvetlenebb érdekei vannak Oroszországgal szemben, hiszen az egész indiai mozgalmat, illetőleg legalább is az indiai moz­galom egy részletét Oroszország finanszírozza; a legjobban van érdekelve, mert hiszen az afgán mozgalmakat Anglia ellen Oroszország finan­szírozza és szembenáll Perzsiában is a perzsa­olaj kérdésében az orosz érdek az angol érdek­kel, Kínában — nemcsak Kelet-Kínában, hanem jóformán az egész kínai mozgalomban — szem­benáll nemcsak az amerikai érdek az orosz érdekkel, de az angol érdek is az orosz érdek­kel és mégis, Anglia azért, mert olcsóbban kapta a búzát Szovjetoroszországból, nem a saját dominiumából fedezte le teljesen búza­szükségletét, hanem Oroszországból, aminek eredménye viszont az, hogy a kanadai export természetesen ezáltal súlyosan szenvedett. Azt olvasom a lapokból és ez már jó hír Magyarországra nézve, hogy mivel Kanada nem tudta teljes mértékben elhelyezni búzáját, a kanadai kormány mindent megtesz arra. hogy a búzával bevetett területek nagyságát Kana­dában csökkentse. Mindenesetre jellemző az egész bolsevizmus előnyomulásának kérdésénél a kapitalizmus magatartása ... (Propper Sán­dor: Ez a kapitalizmus hazafisága!) Igaza van, ez a lélektana a saját érdekét sem tekintő és mindenáron a napi haszonra tö­rekvő, a jövőt a ma hasznáért eladó világkapi­talizmusnak. (Ügy van! Ügy van! a Ház min­den oldalán.) Ez a jellemzése, amit én itt el­mondottam és abban 'teljes mértékben igaza van Propper t, képviselőtársamnak, hogy soha olyan őrültséget a világkapitalizmus, mint ez­zel a világversennyel, el nem követett, soha . olyan 'bűnt a világkapitalizmus az európai kul­túra ellen nem követett el, mint amilyent most elkövet. (Barthos Andor: És amikor minket fel­osztott?!) En az egyik lapban vasárnap olvastam egy általam nagyon tisztelt, igen kiváló papnak a cikkét, — nem magyarországinak — aki ezt a kérdést nagyon kitűnően ismeri és cikkét azzal végzi, mi történik abban az esetben, ha Európa nem ébred érdekeinek tudatára; le fognak vo­nulni majd a győzelem után a katakombákba. Bocsánatot kérek, ez lehet egy vesztett ütközet, sőt egy vesztett döntő üközet után bátorító fel­szólítás, de amikor még Európának módja van magán segíteni, akkor talán inkább a meggon­dolásnak kellene úrrá lennie s az eszközök meg­tanácskozása volna az a mód, amely segítene,

Next

/
Oldalképek
Tartalom