Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-479

Az országgyűlés képviselőházának U1 azonfelüli hasznot biztosítson magának bármely vállalkozás a köz rovására. Ha a törvény életbe lép, a törvényben gyökerező felhatalmazással teljes mértékben élni fogok, és megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy amenynyiben közérdeket szolgál a beadvány, amelyre hivatkozni méltóztatott, annak kedvező elintézése elől nincs szándékomban kitérni. Ezeket voltam bátor az interpelláló képviselő úrnak válaszként megadni és kérem válaszomnak tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Gr. Sigray Antal: T. Ház! Először is az igen t. földmívelésügyi miniszter úr felszólalásának első részével vagyok kénytelen foglalkozni. Konstatálnom kell, hogy én összehasonlítottam az árakat a Laboratórium Védőoltó Anyagok Termelési Részvénytársaságának árjegyzékével, amely 1929. márciustól kezdődőleg volt érvényben: összehasonlítottam ezzel a Bundesanstalt für Tiersenehbekämpfung Mödling bei Wien és a Gessellschaft für Tiersenehbekämpfung A. G. Frankfurt ia. M. árjegyzékével; összehasonlítottam ezt iá három árjegyzéket, és még azt a fáradságot is vettem magamnak, hogy kiszámítsam, — ez a tegnapi nap folyamán volt — hogy 1 márka 1 pengő 36*5 fillér volt, egy schilling pedic 85*5 fillér és. ezek alapján ejtettem meg számításaimat. Ha tehát •itt tévedések vagy hibák vannak, azok vagy öisszeadási vagy szorzási hibák, amelyeket azonban nem vagyok hajlandó elfogadni. Ha tévedés van, >az legfeljebb onnan eredhetett, hogy azok az árjegyzékek, amelyeket a Laboratórium Védőoltó anyagok Termelési Részvénytársaság kibocsátott, tényleg csakis adagokban beszélnek, és elég hibás, sőt vétkes módon nem tüntetik ki, mint ahogy az máshol szokásos, hogyha nagyban vásárolják ezeket az anyagokat, akkor jóval olcsóbbak; mert azt hiszem, ez az, amit a t. miniszter úr mondani akart. Már felszólalásomban is azt mondottam, hogyha száz százalékig nem is állanának helyt azok az adatok, amelyeket felhoztam, még akkor sem látnám lehetőnek azt, hogyha valaki olyan ajánlattal jön, hogy ezentúl forgalomba fogja hozni 30—50%-kai olcsóbban a gyártmányúikat, mégpedig ugyanolyan minőségű gyártmányokat, — mert hiszen a kormánynak módjában áll és kötelessége ellenőrizni, hogy a minőség éppen olyan jó legyen — ez elől elzárkózzunk és ezt az ajánlatot el ne fogadjuk. Nagyon örülök, hogy az igen t. miniszter úr is ugyanezt az álláspontot foglalja el és meg vagyok győződve róla, hogy ez a részvénytársaság, amely szakemberekből áll, — hiszen 600 állatorvos tagja van — nem altruista intézmény. Meg vagyok győződve róla*, hogy még a 30—50%-kai leszállított árak mellett is megfogják találni számításukat, (Ügy van! Ügy van!) bizonyítékául annak, hogy mennyit keresett eddig a kartell, és hogy mennyire hiba volt, hogy a kormány nem figyelt fel érre. Viszont azonban nem akarom a kormányt okolni, mert hiszen a miniszter úr maga mondotta, hogy csak most kapta meg azt a felhatalmazást, hogy ebbe az ügybe július 1-től kezdve beavatkozhat. Csak arra kérem a miniszter urat, ne méltóztassék július l-ig a gazdaközönséget ilyen óriási adóval megterhelni és ha van rá leihetősége minden bürokratikus, hosszadalmas eljárás mellőzésével gyorsan és rövid időn belül intézzék el a kérdést, hogy azok, akik 30—50%-kal olcsóbban akarnak szállítani, neesak júliusban, hanem már az úgy. ülése 1ÔS1 március 11-én, szerdán. 20Ô nevezett tavaszi kampány előtt, amely tavaszi Jtampány alatt szükséges tudvalévőleg a legtöbb oltóanyag, bocsáthasisáik a gazdaközönségnek rendelkezésére termeivényeiket. Meg fogja engedni az igen t. miniszter úr, hogy abban az esetben, ha hosszabb halasztás állna elő, a kérdésre újra visszatérjek. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Elnök: A miniszter úr nem kíván szólani. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nemi (Igen!) A Ház a_ választ tudoimiásul vette. Következik Esztergályos János iképviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a miniszter úrnak küldött jelentések tárgyában. Tekintettel arra, hogy folyó évi február 25-iíki szentesi interpellációm tényállásáról a belügyminiszter urat Szentesről jelentéssel megtévesztették, milyen megtorlást hajlandó alkalmazni a miniszter úr azokkal az alája rendelt hatósági közegekkel szembem, akik az igazságnak nem meg-felelő tudatosan valótlan jelentéssel, hivatali kötelességüket megszegik? Hajlandó-e a miniszter úr a szentesi ügyben a legszigorúbb vizsgálatot elrendelni és a vizsgálatról a Házat tájékoztatni? Mikor hajlandó a miniszter úr a Házat azcfkról a vizsgálatokról tájékoztatni, amelyeket a hasonló interpellációkra adott válaszában megígért, de amelyekre még egyetlen esetben sem tért vissza?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! Az elmúlt hónapban szóvátettem itt a Házban azt a súlyos esetet amely Szentesen történt. Elmondott beszédem lényege az volt hogy egy 16 esztendős fiatal leventét azért, mert nem ment el a leventegyakorlatokra, a leventeoktatásra, a rendőrök hajnalban elvitték lakásáról és Összeverték. Erre az igen t. belügyminiszter úr felállt és mindazt, amit én itt orvosi bizonyítvány alapján és a hozzánk érkezett írásbeli jelentés alapján elmondottam, tagadásba vette. Az igen t. belügyminiszter úr azt a látszatot iparkodott beszédében kelteni, mintha Szentesen ebben az esetben abszolúte semmi sem történt volna, mintha mindaz, amit én itt elmondottam, nem felelne meg a tényeknek és iparkodott az igen t. belügyminiszter úr beszédének hangját odakihegyezni, hogy ott is, mint az ország más részén is, a leventetörvény ellen történt izgatás és az ottani hatóság csak

1 ezt iparkodik megtorolni. Azután azt mondotta a belügyminiszter úr, hogy a maga részéről is megtesz mindent, hogy a Szentesen a leventetörvény ellen elkövetett izgatás megtoroltassék, mondván az igen t. belügyminiszter úr többek között a következőket (olvassa): «Horváth Ferenc leventeköteles ifjú elmondta Csikós József felügyelőhelyettesnek, sőt az őrszemélyzet parancsnokának, Nyáry László felügyelőnek is, hogy ő azért nem megy leventeoktatásra, mert erre őt ifjabb Szőke Ferenc szakszervezeti titkár .buzdította, aki a munkásokat szervezi és azt mondotta neki, hogy ne járjon el a leventeoktatásra, mert arra kötelezve nincs és arra őt semmiféle módon kényszeríteni nem lehet». Továbbá azt mondotta a belügyminiszter úr, hogy Nyáry László főfelügyelő Horváth Ferenc leventét behívta és azt kérdezte tőle, hogy van-e valami panasza? Erre Horváth Ferenc kijelen30*