Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-479

202 Az országgyűlés képviselőházának p, takés valamivel kevesebbek lettek ezek is, de a sörárpa ára felényire esett. Mi tehát az oka annak, hogy a sör ára Budapesten ma its 30 fillér, holott t számítások szerint, amelyeket szakemberektől kaptam, lehetne 20—22 fillér, a vidéken 40 fillér, ott pedig- lehetne 28—30 fillér? Mi az oka annak, hogy az árak nem szálltak le, holott a sörárpa ára rohamosan leszállott 1 ? Egyszerűen meg lehet mondani: semmi más, mint a sörkartell önző és bűnös nyerészkedése. De menjünk tovább. Egy-egy italmérő vagy vendéglős csak annak a gyárnak isörét árusít­hatja, — mert a másiktól nem kap, akárhogy is parancsolná az érdeke — amely neki rayon szerint kijelöltetett. Tehát itt saját jogos üzleti hasznáról kénytelen a vendéglős lemondani csak azért, ^hogy a kartell parancsát teljesítse. Ha a vendéglős, amint említettem, eladja a vendéglőt, akkor az utódot is kötelezi annak a sörnek kimérése, amelyet a sörkartell ráparan­csol. Itt tehát úgy bánik a isörkartell, illetve úgy bánnak a sörkartell gyárai a vendéglőssel és a vevőközönséggel és^ úgy trancsirozzák, úgy osztják ki, mint vásári bódékban szokták — hogy úgy mond jam — a lacipecsenyét vagy a nyárson sültet. Ez a legflagránsabb arculcsa­pása az egyéni jognak és az egyéni szabadság­nak. Mert más kartellek is vannak, amelyek ve­szedelmesek és árdrágítók, de én ott vásárolok, ahol akarok. A sörkartell azonban nemcsak ár­drágít, hanem a vendéglős, az italmérő és a közönség nem is vásárolhat mástól, csak attól, akit neki kijelölt a kartell. Es hol a kormány, amelv mindezeket a szabálytalanságokat meg­torolja, vagy pedig enyhífce? Azt mondja, nem tartozik rá, tehát ölhetett kezekkel nézi, amint az egész nagy fogyasztóközönséget és az or­szág adófizető alanyainak jelentős részét kitevő vendéglősök, kocsmárosok^ kisebb-nagyobb ital­mérők tömegét kiuzsorázzák. Az államkasszának jelentős bevételi forrá­sát jelenti az az adó, amelyet különféle címe­ken a vendéglősök és italmérők befizetnek és mégsem gondoskodik a kormány a védelmük­ről. A sörkartellnek ezt a gyilkos, haszonlesési üzleti politikáját nemtörődő tétlenséggel nézi a kormány. Mi lehet ennek az oka? Boncolga­tom és rájövök arra, hogy talán ezek a sörgyá­rak adandó alkalommai a pártkassza javára is járulnak bizonyos adományokkal. (Jánossy Gábor: Még gondolatnak is abszurdum!) Az, hogy lehet pártkassza? Miért? Ezzel nem sér­tettem meg senkit. A pártkasszába pénz kell, azt tudjuk. Gaal Gaston is a kormány részéről való cáfolat nélkül mondotta, hogy a Gyosz. érdekeltségi körébe tartozó gyárak a pártkasz­szába adományokat szoktak tenni. Ha azonban ez így is van, ez csak múló haszon, de állandó a kártevés az adóalanyokkal és a fogyasztó­közönséggel szemben, amit a sörkartell gyárai csinálnak. Ügy gondolom, t. Képviselőház, hogyha a sörgyáraknak képzelt jogukban ál­lott az, — bár szerintem a legnagyobb jogtalan­ság volt, hogy kartellbe tömörültek és meg­szüntették a háborúelőtti bonifikációt, csöpögős sörveszteségeknél megszüntették a visszatérí­tést, megszüntették az ingyenes jegelési ked­vezményt, amiket a vendéglősök, az italmérők sérelmeznek, de e mellett mégsem lehet közöm­bős, hogy a sörkartell valóságos gazdasági irtó­háborút folytat saját első vevőivel, a vendég­lőkkel ,italmérőkkel és másodlagos vevőivel, a nagy fogyasztóközönséggel szemben. Itt a kormánynak' és az államnak feltétlenül erélye­sen kellene belenyúlni a dolgokba és ezeken a lehetetlen helyzeteken változtatnia kellene. Ha a t. kormány továbbra is tétlenül nézi ezt a y 9. ülése 19S1 március 11-én, szerdán. kérdést, mintha valami darázsfészekbe nyúlna bele, tehát nem mer belenyúlni, akkor (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Csak sze­gény emberekről volna szó, már régen kicsavar­ták volna a nyakukat!) t. államtitkár úr, a magunk kritikáját és a magunk véleményét erről az eljárásról, illetve el nem járásról, ame­lyet a kereskedelemügyi minisztérium ilyen módon egy közérdekű kérdés felhozásánál ven­déglősökkel és a fogyasztóközönséggel szemben tanúsít, mejr fogjuk alkotni magunknak. (Moz­gás jobbfelől) T. Képviselőház! Beszédem befejezéséül még csak azt mondom, hogy egy üveg sörnek, amelyben négy deci van, körülbelül 48 fillér a beszerzési ára, egy liter üveges sör tehát a vendéglősnek 110 fillérbe kerül. Ez a beszerzési ár. Egy liter bor harmadrésznyi árért megkap­ható. Világos tehát, hogy a sörfogyasztás csök­kenésének részben ez a nagy árdágítás az oka, azonkívül, hogy az emberek pénze is fogy és a bor meg olcsó. Ha tehát igaz az, hogy az ország vendéglőinek több mint egyharmada a sör­gyárak markában van és a vendéglők beren­dezései is rendszerint valamelyik sörgyáré, sőt azt is elő szokták írni, hogy a vendéglős hon­nan vegye a húst és a fűszert, hoy a menjen közszükségleti cikkeinek beszerzéséért, azután a háztulajdonossal megegyezvén a sörgyár, be is kebelezi a maga egyeduralmi jogát a bérlő vendéglős terhére és így a vendéglős a saját üzletében sok helyen nem más. mint kiszolgáló itcés, mert teljesen a sörkartell fojtogató rabi­gája alatt van és mindezt a fogyasztó'lözönség is megsínyli, akkor ez olyan kérdés, amely nem lehet elszigetelt szakkérdés, hanem ebbe a kér­désbe végre a kormánynak is bele kell nyúlnia és gyökeresen foglalkoznia kell ezzel a kér­déssel. Interpellációm bejegyzése ntán annak rész­leges eredményeként a Fővárosi Serfőzdék Egyesülete vagyis a sörkartell, mert ez a hiva­talos neve, tárgyalt a Szállodások és Vendég­lősök Ipartestületének elnökségével és megálla­podott abban, hogy a sör szállítási ára nem változik, csak a palacksör árát egy fillérrel le­felé kerekítették, ezenkívül adnak 1 a kimérőnek 1% esepegősör-megtérítést, 1% kasszaskontót készpénzfizetésnél és 1% jégpénzt. Az a kimérő, aki a tavalyi sörforsalmat meghaladó sörfor­galmat ér el, a többlet után 10% prémiumot kap. Ez csak szemfényvesztés, mert hiszen a sör­fogyasztás éppen az árdrágítás és a pénzfogyás miatt természetesen kisebb, ezt tehát senki sem fogrja megkapni. A hordós-sör elejénél és há­tuljánál előál 1 ó körülbelül négy korsó veszte­séget sem hajlandó a kartell az italmérőknek megtéríteni. • ' ' \ '• Mármost az a lényeges, ami a pestkörnyéki italmérőkre és vendéglősökre vonatkozik A Vendéglősök és Kocsmárosok Országos Egye­sülete és a sörkarteP közt a héten az a meg­állapodás jött létre, hosry a budapestkörnyéki vendéglősök e hó 15-étŐl kezdve olyan árban kapják 1 a sört, mint a fővárosi vendéariősök, vaa-yis nem kell külön, mint eddig, a házhoz­szállításért 4 pengő fuvart fizetni hektó 1 Herén­ként, ezenkívül kapnak 1% esepegősör-megtérí­tést és hektoliterenként 50 kg jeget. A palack­sör árát 4 fillérrel mérséklik. A 4 pengő szál­lítási engedmény azonban csak a 12 fokos sörre vonatkozik. A sörraktárosokkal kívánnak a vi­dék többi részére nézve tárgyalni a sörkartell tagjai. Állítólag céliuk ott is az volna, hogy a sör kknérési ára poharanként 4 fillérrel olcsóbb legyen. Levonva mindebből a következtetést, ez, azt jelenti, hogy interpellációm bejegyzésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom