Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-479

196 Az országgyűlés képviselőházának leti reformmal, akár a központi szervvel egy csapásra megváltozik majd a magyar kézmű­vestársadalomnak nehéz helyzete. Kétségtelen azonban, hogy a megerősödött és & mai admi­nisztratív munka helyett gazdasági tevékeny­ségre átalakított ipartestületek az iparosság­nak hatékony segítői lehetnek és hogy az olyan központi szerv, amelyik célirányosan kidolgozott átfogó programm alapján irá­nyítja az iparosmozgalmakat, az iparosság számára munkaalkalmakat kutat fel és szerez, a racionális kisipari termelést propagálja, (He­lyeslés jobbfelől.) s a kisiparosság arra alkal­mas részét exportálható tömegcikkek készíté­sére képezi ki, illetve a ma külföldről be­Özönlő, de itthon is előállítható iparcikkek elő­állítására buzdítja és ösztökéli, kézműves­ipari katasztert állít fel, az iparostovább­képzŐ, (Helyeslés jobbfelől'.) magasabb kultú­rát fejlesztő, sőt humanitárius intézménye­ket létesít, elviselhetőbbé teszi a mai súlyos helyzetet is és egy jövő egészséges fejlődésnek és megerősödésnek veti meg alapját. Aki ina a magyar kisiparossággal együtt él és figyeli annak életviszonyait, annak a figyelmét nem kerülhette el az : a sajnálatos tény, hogy a gazdasági leromlás nyomában ennek a soraiban ás terjeszkedni kezdenek a szélsőséges tévtanok, s az ilyen megfigyelő­nek egyben aggódnia kell az ilyen jelenségek láttára. A magyar nemzet jövője és újból naggyá léte a nemzeti és polgári gondolko­zású kisexisztenciák minél nagyobb számára van alapítva, (Jánossy Gábor: Ügy van!) s ha az ilyen kisexisztenciák elproletarizálód­nak, ebből országos veszedelem támadhat. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Képviselőház! Ez az aggodalom késztet arra is, hogy felhívjam a figyelmet az ipar­testületi székházakat terhelő és nemcsak sok ipartestületet, de a székházadósságokért jót­állást vállalt derék iparosokot is összeomlás­sal fenyegető súlyos tartozásokra. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Az Ipartestületek Országos Szövetségétől nyert megbízható adatok szerint mintegy 104 ipartestület került az elviselhe­tetlen bankterhek és a felmondott bankkölcsö­nök következtében katasztrofális helyzetbe, holott nem egészen két és félmillió pengő adósságról van itt szó, amelyre hitel nyúj­tandó. Ezek az ipartestületi székházak valósá­gos váracskái a nemzeti érzésnek és a pol­gári gondolkodásnak, (Ügy van! a jobbolda­lon.) de ezenkívül minden egyes székház még kultúrát is hoz : magával, mert az iparosság különféle intézményei: társaskör, olvasókör, dalkörök, ifjúsági egyesületek, tanoncotthonok, műkedvelő társulatok, egy szóval kultúrintéz­mények találhatóik bennük. Ha ezek a szék­házak dobra kerülnek, nemcsak ezek a kultu­rális és nemzeti gócpontok fognak megsemmi­sülni, hanem a, hitelekért iótállt érdemes ipa­rosok százai és százai jutnak majd koldus­botra és engedik át helyüket olyan elemeknek, amelyek a romlást és a kétségbeesést kihasz­nálva, pozíciójukat a nemzeti gondolat ellen való izgatásra fogják felhasználni. (Jánossy Gábor: Ezt minden eszközzel meg kell akadá­lyozni!) XJgy értesültem, hogy az ipartestületi szék­házak és az adósságok kérdését a kormány is nagy horderejűnek tartja és ezért foglalkozik a megsegítés gondolatával." Amennyiben, amint láthatjuk, ez a megsegítés valóban fontos és sürgős, ez úton is kérem a kormányt, találjon megfelelő módot az ipartestületi székházakat \ y 9. ülése 1931 március 11-én, szerdán. terhelő tartozások mefelélő konvertálására. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen fontos és életbevágó érdeke^ még a kis­iparosságnak a hitelkérdés megoldása, amely eddig a rendelkezésre állott összegek csekély­sége miatt, részben pedig a hitel megszerzésének körülményes nehézségei miatt igazán nagyon sok s jogos elégületlenséget váltott ki a kisipa­rostársadalomban. Nagyon sok, utánjárást, felesleges költséget okozott a hitelre szorult szegény kisiparosoknak, mert a hitel engedé­lyezésével csak egy központi szerv, az Iparosok Országos Központi Hitelszövetkezete foglalko­zott és ez folyósította sok alakszerűséghez, formasághoz kötve ennek a hitelnek engedélye­zését. E nehézségek elkerülése céljából célra­vezetőnek találnám a kisipari hitel folyósítá­sára a központi hitelszövetkezeten kívül egy erre a célra megszervezett vidéki szövetkezet megalakítását is. (Jánossy Gábor: Ügy van! Decentralizálni!) A vidéki szövetkezetek min­den vármegyei székhelyen, vagy pedig a keres­kedelmi és iparkamarák wékhelvén létesíttet­nének, állíttatnának fel (Helyeslés.) és mert ennek a szövetkezetnek tagjai a vidéki és a helyi viszonyúikkal teljesen ismerősök, ismerik a személyeket, ismerik azok erkölcsi és anyagi megbízhat óságát és ismerik a körzetükben élő Összes iparosokat, ennek következtében a szük­séges iratokat, okmányokat könnyebben besze­rezhetik és így megszűnik a sok utánjárás, igazgatási költség és a hitel gyorsan folyósít­ható lesz. (Ügy van! a jobboldalon.) Megkíméli ez a szegény kisiparost a költséges utazástól és a hitel megszerzésével járó sok egyéb felesle­ges kiadástól, zaklatástól és kellemetlenségtől. Ezért tisztelettel kérem a kormányt, hogy a kisipar támogatására szolgáló hitelösszeget olykép emelje fel. hogy minden arra valóban rászoruló és érdemes kisiparos részesülhessen a kisipari hitel előnyeiben és^ minden ilyen ^r^emes inaros olcsó t kamatozású és hosszú­lejáratú kölcsönt (kapjon. Minthogy a kormány napirenden levő javaslata, nemkülönben a most bizottsági tár­gyalás alatt levő, a földbirtok tehermentesíté­séről szóló javaslata bennem azt a meggyőző­dést érlelte meg, hogy a kormányzatnak min­den törekvése, minden ténykedése odairányul, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok köze­pette a kisembereknek, a kisexisztenciáknak adjon segélyt, ezt a törvényiavaslatot általá­nosságban. a részletes tárgvalás alapjául elfo­gadom (Heht es 1 és a jobboldalon.) FlnÖk: Szólásra 'következik? Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem beszédem holnapra való halasztását. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. ' Minthogy a f napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációk meg­hallgatására kell áttérnünk, a vitát megszakí­tom és előterjesztést teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaso­lom a t.-Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napi­rendiére tűzessék ki a mai napirendünkön sze­replő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatoimat elfogadni 1 ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképpen ki­mondom. . Most pedig áttérünk az interpellációkra. Sorrend -szerint első Patav Gyula képviselő úr­nak a pénzügyminiszter úrhoz intézett írásbeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom