Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-478

Az országgyűlés képviselőházának 478. ülése 1931 március 10-én, kedden. 165 mérlegünk javulásánál, másrészt pedig gazdasági téren. A 4. fejezet a közszállításokról és a hazai beszerzések kötelezettségéről szól. Ez a ténykedés komoly iparfejlesztésnek tekinthető, ha nem osak írott törvény marad, hanem tényleg átkerül a való életbe. A 18. § a) pontjában olvashatók a következő (olvassa): «Hazai beszerzésre kötelezettek az állam, törvényhatóságok, községek, az általuk fenntartott vagy támogatott intézetek és intézmények^ vállalatok és üzemek», — továbbá az előbb említettek részvételével létesült intézsmények és vállalatok — «valamint a közforgalomra berendezett hazai közlekedési vállalatok» stb. Nem ellenzem ezt a rendelkezést, mert hazai iparvállalataink sok munkaalkalomhoz jutnának és sok külföldi behozataltól lehetne mentesülni, ha a törvényjavaslatba foglalt ez az intézkedés a való életbe is bekerülne, hogy azonban ez a való életbe bekerül-e vagy sem, az e pillanatban még problematikus. Ismerve a kormány tevékenységét, teljes joggal lehet feltételezni, hogy ez csak írott törvény lesz, amellyel igazi iparfejlesztést szolgálni nem lehet, mert csak a vállalatok tulajdonosai részesülnek segítségben, támogatásban, míg az ipar fontos tényezőinek, a munkásoknak minden megsegítését elmellőzik. Ismételten hangsúlyozom, hogy a 18. §-ban foglalt rendelkezésnek nem szabad írott malasztnak maradni s hogy ezt hangsúlyozom, erre súlyos okaim* vannak. A közelmúlt hónapokban volt kénytelen az egyik üzem működését beszüntetni. Ez az üzem úgyszólván egyetlen volt a vasipari szerszámgyártás terén. A Vulkán szerszámgépgyárat azért kellett megszüntetni, mert az állam és a városi közületek szükségleteiket ^külföldről szerezték be, ezt a vállalatot^ mellőzték, ennek következménye az üzem bezárása volt, aimi már ezideig is mintegy másfélmillió pengővel rontja külkereskedelmi mérlegünket, mert-a gyár megszűnése óta ennyire értékelhető a külföldről behozott azoknak a gépeknek értéke, amelyek ebben a gyárban előállíthatók lettek volna. Gazdasági szempontból is súlyos 350 munkásnak és tisztviselőnek _ keresettől való megfosztása, akik családtagjaikkal együtt kikapcsolódnak a közgazdasági életből, mert fogyasztóképtelenekké váltak és a dolgozók eltartására szorulnak. Említhetek egy másik példát is. Vajúdás előtt áll a Wörner-gépgyár, amely a gyorssajtó gépek gyártása terén egyedül fejtett ki tevékenységet ebben az országban, sőt bátran mondhatom, hogy a Wörner-gépgyár 1867. óta nemcsak az ország határain belül, hanem azokon túl, a külföldön is, gyorssajtó és körforgógépeivel szép eredményeket ért el. Ezt bizonyítja, hogy Ausztria legnagyobb lapját, a Neue Freie Presset is, egy évtizeden át WÖrner-féle ikerkörforgógépen nyomták. Általában, aki Európa nagyobb ipari centrumaiban megfordult, az tapasztalhatta, hogy a hatalmas német gyárak gépei mellett mindenütt ott vannak a Wörner-gépgyár gépei is. Mindennek ellenére a Wörner-gépgyár megszűnés előtt áll, mert a rendelésekben sem a hazai iparosok, sem a hazai közületek részéről nem kapja meg belülről azt a támogatást, amelyet méltán megérdemel. Ennek következtében ismét egy régi, több mint hatvanöt esztendős múltú vállalat megszűnése következik be, amelynél ugyancak áll az, hogy külkereskedelmi és közgazdasági szempontból mérhetetlen károkat von maga után, mert az elbocsátott'munkások családtagjaikkal együtt kikapcsolódnak a közgazdasági életből, a külkereskedelmi mérlegben pedig majd mutatkozni fog később az a • tehertétel, amely nyomdagépek behozatalából áll elő. Ha tehát az iparfejlesztési törvényjavaslat a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseket vesz fel, akkor ezt át kell vinni a közéletbe és a megépítésre tervbevett 150 kilowatt hatásfokú új nagv rádióállomást is hazai vállalatoknál kell megrendelni, mert biztosan tudom, hogy a magyar elektrotechnikai ipar minden kívánalomnak és a legkényesebb igényeknek is megfelel. Ha tehát iparfejlesztésről van szó, az legyen igazi, széleskörű, általános irányú iparfejlesztés. Amint elismerem, hogy az iparfejlesztés révén a munkáltatóknak különböző segítséget nyújtani szükséges, ugyanúgy ismerje el a kormány és törvényhozás is, hogy a munkásság sem maradhat jelenlegi elhagyatott állapotában. Végül az 5. $az Országos Ipartanács szervezésének módosításáról és az iparfejlesztési bizottságokról rendelkezik. Ennél a szakasznál csak annyit említhetünk meg, hogy a 27., 28., 29. §-.akban megjelölt érdekképviseletek közé kellő mérvben határozottan kell besorozni a munkásság érdekképviseletét is, mert nem működhetik az Országos Ipartanács helyesen és az ipar minden vonatkozására nem lehet figyelemmel, ha nincsenek kellő számban

t az Ipartanácsban és annak állandó bizottságában a munkások, akiket tagadhatatlanul az ipar fontos tényezőinek kell elismernünk. De ha már iparfejlesztésről van szó és ipartanácsról, akkor bátran merem mondani, hogy az iparfejlesztésnek elmaradatatlan kelléke az üzemi alkotmány és nem szabad tűrnie a törvényhatóságnak, hogy a munkáltatók üzemeikben önhatalmúlag járhassanak el, bizalimférf iákat üldözzenek, rendszabályozzanak. Az üzemi alkotmány igen fontos kelléke az iparfejlesztésnek, amit a modern külföldi államok már régen belátnak s az üzemi alkotmányt intézménye«en és^ törvényesen biztosították és a tapasztalatokból tudjuk, hogy ez az iparfejlesztésre jó hatással van, mert az ipar terén előforduló viszályokat és súrlódásokat csökkentheti, esetleg kiküszöbölheti, ami annál is inkább^ kívánatos, mert az ipari viszályok és súrlódások • nagymértékben hátráltatták az ipar fejlődését. A tárgyalás alatt levő iparfejlesztési törvényjavaslatra nézve ezek a megjegyzéseim. Megingathatatlan a meggyőződésem, hogy mindaddig, míg nem ilyen módon történik törvényalkotás az iparfejlesztésről, igazi iparfejlesztésről beszélni sem lehet és miután G törvényjavaslat nélkülözi azokat a rendelkezéseket, amelyek az általános igazi iparfejlesztésre szükségesek, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom ^.(Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni! Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T Ház! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni a kizárólag az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központ közbejöttével alakult részvénytársaságnak adható adóés illetékkedvezményekről szóló törvényjavaslatot, azzal a kéréssel, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Van szerencsém továbbá tisztelettel beterjeszteni a házadó alá eső ingatlanok illetékkiszabási alapul vehető törvényszerű legkisebb