Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-478

Az országgyűlés képviselőházának 478. ülése 1931. évi március hó 10-én, kedden, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A külügyminiszter benyújtja az 1931. február 26-án Wienben megkötött magyar-osztt'ák barátsági, békéltetőeljárási ós vála&ztottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — Az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak: Petrovácz Gyula, Kabók Lajos, Tóth Pál, Gyulay Sándor. — A pénzügyminiszter benyújtja a kizárólag az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központ közbejöttével alakult részvénytársaságnak adható adó- ós illetékkedvezményekről szóló, továbbá a házadó alá eső ingatlaaok illetékkiszabási alapul vehető törvényszerű legkisebb értékének leszállííásáról szóló törvényjavaslatokat. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Károlyi Gyula, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok „ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Fej ér vármegyei Gazdasági Egyesületnek Simon András képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérelmét az^ Oroszországból való gabonabehozatal meggátlása tárgyában. A kérelmet a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a t. Háznak a belügyminiszter úr háromrendbeli jelentését, amelyekkel az 1909 : II. te. 6. §-ának rendelkezéséhez képest három hajóstársaságnak kivándorlók szállítására adott engedélyokiratok egyik példányait megküldi. A jelentéseket az engedélyokiratokkal együtt a Ház előzetes tárgyalás- és jelentéstétel céljából kiadja a közigazgatási bizottságnak. A külügyminiszter úr kíván szólni! Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém beterjeszteni egy törvényjavaslatot az 1931. évi február hó 26-án Wienben megkötött magyar-osztrák r barátsági, békéltetőeljárási és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről. (Élénk éljenzés.) Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a külügyi bizottságnak kiadni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXIV. Elnök: A beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a külügyi bizottságnak adja ki. Most pedig napirendünk szerint következik az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Petrovácz Gyula képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. Petrovácz képviselő urat illeti a szó! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő iparfejlesztési törvényjavaslat adókedvezményekkel, illetékkedvezményekkel, tarif ális engedményekkel és kisebb részben segélyekkel és kölcsönökkel próbál a magyar iparnak mai válságos helyzetében segítségére jönni. Ilyen és hasonló törvényeink vannak már a törvénytárban; vannak olyan törvényeink, amelyek ugyanezt célozzák és hasonló eszközökkel próbálják ezt a kérdést megoldani. Ezek a törvények kezdetben nem is^ voltak hatástalanok. Eleinte az ipar fellendítésének előmozdítására valamennyien alkalmasoknak bizonyultak; ez^ azonban csak kezdetben volt. Az ipar fejlődésének további folyamán ezek a segítségek mind elégteleneknek bizonyultak és az ipar nemhogy csak nem fejlődött, hanem stagnálni kezdett és a stagnálástól már csak egy lépés a visszafejlődés. Ha keressük az okokat, amelyek felfalták azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam eddig az iparnak nyújtott, akkor ezek között az okok között meg kell állanánk a legelsőnél: a kartelleknek A kartellek fejlesztették vissza az ipart, a kartellek falták fel azokat a kedvezményeket, amelyeket az államgazdaság az iparnak kívánt juttatni. Az iparvédelem előnyei nem oszlottak él arányosan az ipar minden rétegében, azokból nem jutott semmi sem a kisiparosnak, sem a munkásnak, nem jutott a kereskedelmi és ipari alkalmazottaknak és tisztviselőknek, sőt nem 23