Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-457
Az országgyűlés képviselőházának 45 mélyes kérdésben a szót megadom, de a házszabályok szerint az elnök joga megállapítani, hogy mikor történjék meg a személyes kérdés előadása. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A miniszter úr kíván szólani. Ernszt Sándor népjóléti és munakügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Miután rendkívül fontosnak tartom, hogy minél előbb befejeztessék ez az ügy, méltóztassanak megengedni,^ hogy a magam részéről egy-két megjegyzést tegyek. Nagyon fontos annak ia megállapítása, hogy ki intézte a minisztériumban ezeket az ügyeket és ki felelős ezekért az ügyekért. Amint az előadottakból méltóztatnak látni, legnagyobbrészt az én boldogült elődöm, Vass József személyesen intézte ezeket a dolgokat és Dréhr államtitkár úr csak másodsorban intézte ezeket ,a dolgokat Elsősorban tehát Vass József intézte, személyesen levelezett, személyesen járt künn a pénzügyminiszter úrral és a minisztertanácsban is Ő képviselte ezeket az ügyeket, természetes tehát, hogv elsősorban övé a felelősség. Amikor azt méltóztatik mondani, hogy azok, akik a minisztériumban ezeket a dolgokat intézték, loptak, akkor természetesen ez az állítás elsősorban Vass Józsefre vonatkoznék. Azt gondolom azonban, hogv senki sem akarja azt mondani, hogy Vass József lopott volna. (Peyer Károly: Nem!) Mármost ami a vásárlást és a töblbi ténykörülményeket illeti, Vass Józsefnek és az ő szakértőinek megvolt a maguk véleménye és megvan a véleménye azoknak is, akik utólag később kritizálták ezeket a meggyőződéseket és véleményeket. Ebben a tekintetben a t. Ház aligha fog tudni teljes biztonsággal véleményt alkotni magának, inert két különböző vélemény az, amely itt egymással szembenáU. Elsősorban két kérdés az % amely fontos ránk nézye^ s ez a gyors^ elintézésnek és a törvényszerűségnek a kérdése. Ami a gyors elintézést illeti, Vass József azon volt, hogy lehetőleg a legrövidebb határidőn belül építtesse fel ezeket a lakásokat. Az akkori körülmények, egyrészről az akkori lakásviszonyok, másrészről ia munkahiány viszonyai nagyon is érthetővé teszik Vass Józsefnek ezt az energikus és rendkívül célratörő munkáját. S amidőn ő valamit kézbevett, azt keresztül is akarta vinni, keresztül is akarta hajtani a lehető legrövidebb idő alatt. Ezt az^ építkezést még a nyári időben akarta megvalósítani, amikor építkezni lehet és három hónapon belül akarta lakhatóvá tenni iaz épületeket. Mindenfelől különvéleményeket kért, hogy vájjon ez tényleg lehetséges-e. A másik kérdés az, hogy a törvényszerűség szempontjából hogyan áll maga az egész építkezés, mert a törvény azt rendeli, hogy azokból az ö s szegekből^ amelyek az aggkori biztosításra vonatkozó pénztárba folynak be, pereentualiter ennyi és ennyi fordítandó az építkezésre. Amidőn a törvény készült és a percenteket meghatározták volt és amidőn erről szó volt, nagyon természetes, hogy ez azért történt, mert az intenció az volt, hogy a biztosítási ágazatból bizonyos összegeket feltétlenül olyan értékekben kell elhelyezni, amelyek a lehetőség szerint stabilisak és nem fognak elpusztulni. Láttuk, hogy az utóbbi esztendőkben Európában az állami biztosítási intézeteknek kimondhatatlan nagy tőkéi mentek teljesen és tökéletesen veszendőbe, és mai világviszonyok között nincs kizárva az, hogy ilyen idők Európában visszatérhetnek. Ezért azok, akik a tör- j 7. ülése 1931 január 27*en, kedden. 43 vényt alkották, arra törekedtek, hogy stabilis értékekben helyezzék el ezeket a pénzeket. Akkor még nem állt rendelkezésre az *az összeg és akkor még nem volt meg mindaz az előírt feltétel, amelyet a törvény az építkezésre vonatkozólag stipulai. Vass József ezt bizonyos személyes felelősséggel tette, de ami ezt a felelősséget illeti, ezt kénytelen vagyok én magam is személyesen elvállalni, amint Vass József is vállalta. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Nem akarok az egyes részletkérdésekbe belemenni, hogy például a kufoatúra jó-e vagy nem jó? A legelső szakemberek azt mondják, hogy jó, mások azt mondják, hogy nem jó. Két nagy tételre hivatkozott Peyer képviselőtársam. Az egyik az, hogy a megépített lakások ezidőszerint három percentet jövedelmeznek, tholott úgy van kigondolva, hogy^ négy percentet kell jöyedelmezniök. Méltóztassék végig venni iaz építkezéseket mind, úgy a privát építkezéseket, mint az állami építkezéseket és a városi épületeket, vagyis a középítkezéseket. Mindenki, aki maga, építkezett, tanúságot fog róla tenni, hogy időközben mennyivel emelték fel az árakat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ami a rentabilitást illeti, nemcsak moist, ebben a pillanatban van ez így, hanem már régebben is így volt. Méltóztassanak csak évtizedekre visszamenni a rentabilitásra vonatkozólag, méltóztassanak a magyar államvasutiak rentabilitását és építkezését nézni. Méltóztassanak végignézni az állami építkezéseket ia legrégibb időkből, például a Wekerle-telep építését, és méltóztassanak annak rentabilitását tekinteni. Mire fognak rájönni 1 Arra, hogy abszolúte nincs meg az ia rentabilitás, amelyre annakidején számítottak. Ha most később a munkásbiztosító intézetben az autonóm igazgatás azt mondja, hogy: én kénytelen vagyok kétmilliót leírni, — ez magában véve mint argumentum nem hozható fel ebben az esetben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Van azonban itt még egy lényeges körülmény. A legutóbbi költségvetés tárgyalása alkalmával ott ültem az előadói székben, Vass József, az én boldogult miniszteri elődöm pedig itt ült ezen a helyen. Vass József odafordult \& képviselő urakhoz, odafordult a szociáldemokratapárthoz — méltóztassanak megnézni a naplót — és azt mondotta, hogy: ha a Ház nincs velem megelégedve, de tovább megyek, ha a Háznak egy töredéke, egy pártja nincs velem megelégedve, ha a szociáldemokratapárt nincs velem megelégedve, — kifejezetten felhívta tehát a szociáldemokratapártot — én rögtön levonom a konzekvenciákat és elmegyek erről a helyről. (Taps a jobboldalon és a középen. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Tévedés! ilyet nem mondott!) Méltóztassék megnézni a naplót! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter: Ennél nagyobb, messzebbmenő lojalitást még semminemű parlamentben miniszter nem tanúsított. Azok az események és dolgok, amelyekről itt szó van, abban az időben kellett, hogy ismeretesek legyenek. Lehetetlenség, hogy ezek n,e lettek volna ismeretesek. Sat. Ház tagjai közül senki sem kelt fel, a t. szociáldemokratapárt sem kelt fel és nçm mondotta el kifogásait. (Farkas István: Még most sincs befejezve a vizsgálat! — Folytonos zaj a jobbés a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek.
