Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-471

Az országgyűlés képviselőházának U71. ülése 1931 február 25-én, szerdán. 46S kiállított bizonyítványokban minden politikai pártállás feltüntetésétől tartózkodjanak ?» Elnök: Az interpelláló , képviselő urat illeti á szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Ha a belügyminiszter úrnak netalán aggálya volna a tekintetben, hogy a gödöllői járás, mint mintajárás, egyedül áll az országban, én sie­tek megnyugtatni a belügyminiszter urat, hogy nem áll egyedül, vannak még ilyen mintajárások és a magyar közigazgatásnak vannak még „olyan lápvirágai, mint amilyene­ket a gödöllői járásban látunk. Elnök: Képviselő úr, a sértő kifejezésektől tessék tartózkodni. (Esztergályos János: Vi­rág, amely a gödöllői járásban nyílik!) Csen­det kérek, Esztergályos képviselő úrnak nincs joga beszélni. Propper Sándor: Méltóztassék megengedni, hogy én is odatűzzek egy szál virágot ahhoz a tarka bokrétához, amelyet a közigazgatási kilengésekről mi itt az ország nyilvánossága előtt esztendők óta csokorba kötünk. Adva van — hogy ezt a rossz pesti kifejezésmódot hasz­náljam — egy belügyminiszteri álláspont, mely szerint a politikai^ szervezkedés semmi­féle különösebb formaságokhoz nincs kötve. Politikai pártszervezés tehát alakulhat min­denhol, ahol akadnak, akik ilyet alakítani akarnak egyszerű bejelentés ^mellett, amelyet a közigazgatás első tisztviselője köteles tudo­másulvenni az alapszabályok értelmében. Adva vannak egyes közigazgatási hatóságok, ame­lyek — tisztelettel előre is megkövetem a Há­zat — fütyülnek erre az álláspontra. Van egy harmadik adottság, a félelmetes centrális ha­talom, amely olyan nagyszerűen tad megnyi­latkozni mindenféle kérdésben kifelé és lefelé, amely azonban — úgy látszik — a saját terüle­tén, a saját maga közegeivel szemben nem tud a maga álláspontjának érvényt szerezni. A konkrét eset .Nyírszöllósön történt A nyír­szöllősi szociáldemokrata munkások^ pártszerve­zetet alakítottak a belügyminiszteri álláspontnak és ennek alapján a mi pártunk részéről kibocsá­tott útmutatásoknak megfelelően, a szabolcsvár­megyei alispán azonban véghatározatban közölte, hogy nem veszi tudomásul a pártszervezet meg­alakulását. Január 29,-étől — az előtt kelt az al­ispáni Végzés — a nyirszöllősi csendőrség azután megszállotta a falut, megszállva tartja hosszabb idő óta, kihallgatásokat tartanak a pártszervezet összes tagjaival. (Scitovszky Béla belügyminisz­ter : Kz nincs bent az interpelláció kérdéseiben!) Benne van. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nincs! Én tudok olvasni!) Én beleszövöm most a munkásüldözések tárgyába. (Scitovszky Béla belügyminiszter : Az más ; tehát most szövőtan­folyamot méltóztatik rendezni. — Derültség.) Mél­tóztassék megnézni, az én kezembe is itt van : «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a nyir­szöllősi főjegyző bizonyítványai tárgyában.» (Sci­tovszky Béla belügyminiszter: Tehát a nyirszöl­lősi főjegyző bizonyítványai tárgyában!) Én az interpellációmat a könyvbe úgy jegyeztem be, hogy a nyirszöllősi munkásüldözések tárgyában (Scitovszky Béla belügyminiszter : De itten a kiállított munkásbizonyítványokról van szó, ebben a kérdésben interpellál a képviselő úr. Ez is benne lesz, méltóztassanak nyugod­tan megvárni. (Zaj.) Mondom, a pártszervezet megalakult. A fő­jegyző úr a pártszervezet tagjainak névsorát követelte és azt mondta, hogyha nem kapja meg, akkor becsukják az embereket. A nyomo­zás túlbuzgóságában odáig mentek, hogy még éjjel az ágyból is elhurcolták a pártszervezet tagjait és megfenyegették őket, hogyha Össze mernek jönni, felrobbantják a helyiséget — szószerint így mondták — és nagy bajok lesz­nek. Amikor megkérdezték a csendőröktől, hogy miért zaklatják őket, akkor kijelentették ; hogy erre felsőbb utasításuk van. Kijelentet­ték, hogy amíg nem lesz meg az engedély, ad­dig nem engedik meg a szervezkedést, és meg­fogják akadályozni szereplésüket. T. Ház ! Azzal azonban, hogy a politikai szer­vezkedést így lehetetlenné teszik és a oártszervezet tagjait molesztálják, gazdasági represszáliák is járnak. Ez van interpellációmban és ez interpel­lációm tulajdonképpeni gerince. Ezek a gazdasági represszáliák abban állnak, hogy azoknak a mun­kásoknak, akik munkát óhajtanak vállalni, akik dolgozni szeretnének, hogy családjukat eltarthas­sák, ha feltételezik vagy tudják róluk, hogy a pártszervezet tagjai, lehetetlenné teszik a munka­vállalást s lehetetlenné teszik azt, hogy dolgoz­hassanak- Jól értsük meg, arról van szó, hogy azokat a szegény embereket, akik dolgozni akar­nak, akik nem főszolgabírák, főispánok vagy alispánok akarnak lenni és semmiféle megyei városban vagy más helyütt közfunkciót nem akarnak vállalni, ellenkezőleg csak mint egyszerű kubikos munkások akarnak d Igozni, hogy csa­ládjuknak kenyeret adhassanak, a nyirszöllősi főjegyző nem engedi munkához jutni. (Péntek Pál : Népbiztosok akarnak lenni. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. - Esztergályos János : Önök teszik őket népbiztosokká, ezzel a magatartá­sukkal !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mind a két oldalon. Propper Sándor: T. Ház! Skultéty főjegyző úr az ő birodalmában lehetetlenné teszi a munkavállalást olyan munkások számára, akik­ről azt* gyanítja, hogy szociáldemokraták vagy pláne a szociáldemokrata pártszervezet tagjai. Az történt ugyanis Nyíregyházán, hogy a sós­tói strandot akarták megépíteni. Természete^ sen ide földmunkások kellenek s erre a mun­kára jelentkeztek' a nyirszöllősi munkások is. Amidőn Nyíregyházán munkára jelentkeztek, azzal a gondolattal mentek természetesen oda, hogy ahhoz, hogy felvegyék őket, nem kell más, mint erős^ munkáskar, munkabírás és szerszám. Igen ám, de Szabolcs vármegyében — úgylátszik, hogy ez a járás is minta járássá lép elő — nemcsak addig van, hogy dolgozni akar valaki, hanem úgylátszik, az illetőnek kü­lön feltételeket is kell teljesítenie, hogy pél­dául pártállás szempontjából a hatóságoknak, kedves-e és ha szociáldemokrata vagy pláne, ha a szooiáldemokrata pártszervezet tagja, akkor már a sóstói strandfürdő földmunkála­taiban nem vehet részt, mert talán ott is ve­szélyezteti a közrendet vagy, nem tudom én, a társadalmi berendezkedést. Tény azonban az, hoffy Skultéty főjegyző úr és a nyíregyházi főmérnök úr példás együttmunkálkodása lehe­tetlenné teszi ezeknek a szegény földmíves em­bereknek a földmunkavállalást. (Mattá Árpád: Az önök szakszervezeti titkárai pedig a gyá­rakba mennek és nem engednek mást, mint szakszervezeti embert dolgozni! — Simon And­rás: Hja, az más! — Györki Imre: öreg úr, nem ért ön ehhez! — Esztergályos János: Nem ért a szolgabírói észjáráshoz! — Farkas Ist­ván (Mattá Árpád felé): Magát is beeresztenék, ha tudna dolgozni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Propper Sándor: Nem tudom, Mattá Árpád képviselő úr hányszor jelentkezett már valahol munkára"? Nem úgy fest, mintha valaha mun­kára jelentkezett volna valahoL Aligha tudna

Next

/
Oldalképek
Tartalom