Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-468
Az országgyűlés képviselőházának 468. ülése 1931 február 19-én, csütörtökön, 355 jogokat annyiszor hangoztatják és hangsúlyozzák, ne feledkezzenek el arról, hogy csak a mindjén téren való szabadság az, amely a szabadság fogalmát kimeríti. (Kabók Lajos: Hát a szakszervezeti járulék levonása hivatalbó 1 , az is a szabadságjogok közé tartozik*? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Várnai Dániel: Magyarázza meg, mit gondol tulajdonképpen?) Amikor majd a munkaszabadság törvényének tárgyalására térünk, akkor erről is beszélünk (Várnai Dániel: Nem meri kimondani! — Zaj a szélsöb^loldalon. — Elnök csenget.) Azt akarjuk, i Képviselőház, hogy ne legyen kényszerítve valaki a munkáját abbahagyni azért, mert nem szakszervezeti tag, és hogy kaphasson munkát az is, aki nem szakszervezeti tas*. (Ügy van! a ^óbboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Peidl Gyula: Egyesülési szabadság! — Rothenstein Mór: Mikor lesz vége a Beszkárjobbágyságnak?) Az egyesülési szabadság mellé be kell vezetni a nem egyesülési szabadságot is, vagyis, hogy én ne legyek köteles egyesülni olyanokkal, akikkel nem akarok egyesülni. (Igaz! — Ügy van! a jobboldalon — Zaj a szélsőbaloldalon.) A t. urak úgy állítják be az egyesületi szabadságot, hogy az csak az egyesületekre vonatkozik. Nem! Az vonatkozik az egyénre is. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Miért vonják le hivatalból a szakszervezeti tagdíjat?) Ha én nem akarok szakszervezeti tag lenni, akkor ne is legyek kényszeríthető arra, hogy szakszervezeti tag legyek. (Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő urak, a törvényhozás így nem tanácskozhat, ha a képviselő urak folyton közbeszólnak. (Rothenstein Mór: Ezt nem lehet nyugodtan hallgatni. — Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Idegcsillapítót!) Petrovácz Gyula: A gyengébbek védelme mindig az államhatalom feladatai közé tartozott, (Sándor Pál: Volna!) ennek következtében a gyengébbek védelméről kell ebben a törvényjavaslatban gondoskodni; (Peidl Gyula: Kellene!) kell gondoskodni arról, hogy a nagyobb hjala-k fel ne falják a kisebb halakat. (Ügy van! balfelöl.) Kell gondoskodni arról, hogy a gyengébbek maguk mögött érezzék az államhatalom védőuajzsát. (Peidl Gyula: Frázis! — Zaj.) En azt hiszem, hogy ebben a törvényjavaslatban a legértékesebb rendelkezés a bemutatási kötelezettség, mert hiszen ha a bemutatási kötelezettséget komolyan vesszük, akkor már maga az a tény, hogy minden kartellszerződést egy indifferens hatóságnak be kell mutatni, fék lesz azoknak a megállapodásoknak írá c >bafoglalásánál, amely megállapodások a jövőben egyedül kötelezők. Ha keresztülvisszük azt, hogy minden egyéb megállapodás tárgytalan és semmis; ha keresztülvisszük azt, hogy minden egyéb megállapodás kötése büntető szankciókkal láttatik el, akkor ez a bemutatási kötelezettség elégséges lesz arra, hogy a kartell túlzott mohóságát fékentartsa, illetőleg szabályozza. En nagyon értékesnek tartom azokat a közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a kormány a kezébe kap. s ezek a közigazgatási rendelkezések szerintem még hatékonyabbak is, mint a bírói rendelkezések. Mert ha a mélyen t. kereskedelmi miniszter úr a cemp^tkartell letörésére például három hónapra felfüggesztené á eementvámot, — s erre jogot ad neki a törvény — ez a három hónap elegendő lenne arra, Tiogy a 6 oengŐ 10 filléres cementárat 4 oengő 20, 4 pengő 50 fillérre szállítsa Te az- országbán. -Ezek a-közigazgatási rendelkezések minden téren intenzíven kihasználhatók, ha a kormány él ezzel a felhatalmazással és ha á körmáiiy tényleg végrehajtja a törvénynek ezt az intencióját, amely kezébe adja a hatalmat arra, hogy itt minden kinövést lenyeshessen. De azt altételt, hogy mindkét fegyvert, amely a kartellek letörésére mint alkalmas fegyver a törvényjavaslatban kontemplálva van, a kormány kezébe tegyük, én a magam részéről nem helyeslem. Ha a kormány kezében van egy gyors, hatályos hatálom- a közigazgatási hatalom, akkor miért legyen a kormány ke/ében még a másik, a lassúbb, de megnyugtatóbb hatalom, a bírói ítélet forszirozása is? Ezt nem tudom megérteni. En ezt a másik fegyvert a fogvasztók kezébe adnám, mert hiszen a kartellel szemben a fogyattok szervezetei azok, amelyek legjobban tudják, hogy ki ellen, hogyan és mikor kell eljárni. En a közérdekű kereset megindítását egyáltalában nem a kormány kezébe, hanem a fogyasztók testületének kezébe tenném le. azokba a kezekbe, amelyek meg vannak organízálva abból a célból, hogy a fogyasztók érdekeit védeni tudják. Ügv tudom, Németországban a kartellek ellen folyó pereknek 90%-a mae-ánvádra történik és kormány vádra csak 10%-a (Sándor Pál: Ügy van!) ennek következtében, ha ott helyesnek .találták a magánfelek közérdekű keresetét, itt is csak helyes elv lehet. Igenis, a közigazgatási hatalom legyen teljesen a kormány kezében, ellenben a bírói intézkedések megindításának hatalma a fogyasztók kezébe adassék márcsak azért is, mert a kormány közigazgatási intézkedéseire mindig rá lehet fogni a politikai vexatúra vádját, de ne lehessen ezt ráfogni azokra a bírói intézkedésekre, amelyek a^ kormány kezdeményezésére történnek. A bírói intézkedések minden politikai r befolyástól függetlenek legyenek, éppen azért nagyon szeretném, ha a miniszter úr elfogadná pártunknak azt a javaslatát, amely a közérdekű kereset megindítására vonatkozólag az érdekképviseleteknek akar jogot adni. A kartellek vitairatából ' még egy paszszusra , akarok rátérni beszédem ^befejezéseképperi. Ez a vitairat ugyanis bírálja magát ezt a törvényjavaslatot is és ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan á következőket mondja (olvassa): «A javaslatot nem a gazdasági szükségesség termelte ki, hanem a leromlott gazdasági helyzet által teremtett politikai atmoszféra, — ez az első tétel (Szilágyi Lajos: Amely nem áll! — Budav Dezső: A fogyasztó nem politizál!) — melyben komoly koncepciók, termő gondolatok, messzelátó tervek helyett a gyűlölség és demagógiának jelszavai döntik el a dolgok alakulását. (Sándor Pál: En már felolvastam!) A javallat josrászi formákba öltöztetve ezt a hangulatot és az ipari termelésbe akaszkodó^ paragrafusokban érvényesíti az ipar üldöztetését. A legnagyobb mértékben iparellenes a javaslat. Iparellenes benne, hogy a gyáripari termelés minden dolgát, termelési titkait, kalkulációit, szervezeti dolgait, egész gesztióját .a nyilvánosság elé kényszeríti, Iparellenes benne az abszolutisztikus hatalom, melyet a végrehajtó hatalom számára megenged. Iparellenes benne a kodifikátornak páni rettegése, hogy az ipari terme 1 esnek egyetlen mozzanatát ellenőrizetlen, szabályozatlan ne hagyja. Iparellenes egész ellenőrzési rendszere, mely egymagában alkalmas arra, hogy megállítson üzemeket; Iparellenesek büntető szankciói, melyek a gyári pár fej-e-fölé függesztett Damokles-kardjukkái egy-
