Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-468

Az országgyűlés képviselőházának 4ö8. ülése 1931. évi február hó 19-én, csütörtökön, Almás y László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak: Petrovácz Gyula, Bud János kereskedelemügyi miniszter, Kéthly Anna, Buday Dezső. — A legközelebbi tilos idejének ós napirendjének megállapítása. —• Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Zsituay Tibor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gubicza Ferenc jegyző úr, a javaslatok mellett felszólal ókat jegyzi Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Gratz Gusztáv képviselő úr levelét, amelyben külföldi útjának tartamára háromheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom a t. Háznak, hogy a kért szabad ságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatóm a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslatot módosításokkal fogadta el. Javaslom, hogy a törvényjavaslatnak a Felsőház által megváltoztatott részeit a Ház nyomassa ki, osztassa szét és azokat előzetes tárgyalás ós jelentéstétel céljából a törvényjavaslatot annakidején együttesen tárgyalt közgazdasági és közlekedésügyi, pénzügyi, valamint földművelésügyi bizottságnak adja ki. (Helyeslés.) A Ház a módosításokat kinyomatja, szétosztatja és azokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a közgazdasági és közlekedésügyi, pénzügyi, valamint földmívelésügyi bizottságnak adja ki. Napirendünk szerint következik a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat (írom. 1106, 1107) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Petrovácz Gyula képviselő úr, aki beszédének elmond legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. A képviselő urat illeti a szói Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! 'Halljuk!) Hogy én a kartelljavaslat vitáKÉPVISELÖHÁZI NAPLQ. XXÏÏII. jának ilyen előrehaladott állapotában s az érdeklődésnek ilyen megcsappant állapotában is felszólalok, (Felkiáltások jobbfelől: Vagyunk elegen! — F. Szabó Géza: Egész szépen érdeklődünk! — Peyer Károly: Vannak hatan; máskor csak ketten vannak! — F. Szabó Géza: Ott négyen vannak! — Peyer Károly: Az arány jobb!) annak indokolása az, hogy szeretném a mélyen t. Ház figyelmét egy pillanatra a magyar építőipar válságára ráfordítani, (Helyeslés jobbfelől.) mint a magyar általános gazdasági válság egy igen jelentős tényezőjére, s ebben a válságban,, mint kórokozóra, két kartellszerű alakulat működésére, amelyek közül az egyiknek megrendszabályozását ez a törvényjavaslat nem tervezi, és ez a bankkartell, a pénzintézeti kartell, s a másikra, amelynek törvényes korlátok közé szorítására törekszik ez a javaslat, s ez az építőanya gkartell. Ez a két kartellalakulat az építőipari válság összetevői között a két legnagyobb jelentőségű és ez az a két alakulat, amelyeknek ellensúlyozására nem tud a kormányzat elégséges eszközöket rendelkezésre állítani s a kormányzat minden jóakarata és minden törekvése, hogy az építőipari válságon segítsen, ennek a két kartellnek működésén szenved hajótörést. T. Képviselőház! Az építőipar válsága az ipari munkanélküliség egyik legjelentékenyebb tényezője. (Ügy van! jobbfelől.) Nemcsak az építőipar és a vele összefüggésben lévő más iparok munkástömegeinek munkanélküliségére célzok és ebben a pillanatban, bár számszerűleg ez a munkanélküliek legnagyobb f kontingense, hanem célzok az építőiparral távolabbi, illetőleg más irányú összefüggésben lévő munkanélküliségre, amelyek között elsősorba helyezem a tervező építészek munkanélküliségét, ,akiknek irodáiban ilyenkor, februárban— márciusban, szoktak megszületni a jövő tervei, a jövő építkezés reménységei, akiknek irodáiban azonban ma pihennek a ceruzák és semmi néven nevezendő kilátás nincs arra, hogy a jövő évi építkezésekre még csak vázlatok készítésére is megbízást kaphatnának. Ezzel öszefügg az, hogy ez építőipari tervezőirodák alkalmazottainak legnagyobb része el van bocsátva és szaporítja :

a reménytelen munkanil0%