Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-466
Àz országgyűlés képviselőházának 466. Országos Szövetsége diktatórius úton r a kormány passzivitása mellett rájuk oktrojál. T. Képviselőház! Hasonló a helyzet a benzinkartellnél. (Gaal Gaston: Kétszáz munkást foglalkoztat!) Aki figyelemmel kíséri, látja, hogy valahány nyilvános versenytárgyalás megjelenik a lapokban, valahányszor egy versenytárgyalás eredményét olvassuk, érdekes, az összes ajánlattevő cégek a fillérig egyező ajánlatot tesznek. A cégek különböznek csak, az elnevezés különbözik csak, a benzinnek literje vagy kilogrammja mindegyiknél ugyanannyi, a versenytárgyalásokra zárt sorokban, zárt falanxban vonulnak fel, és szabadon emelik az árakat, kibabrálnak mindenkivel, a magyar királyi postával éppenúgy, mint a nagykőrösi bérkocsi vállalat által fenntartott autóbusszal. A imagyar királyi posta pedig legutóbbi versenytárgyalásánál kapott olyan számjegyeket a benzinkartellben tömörült vállalatoktól, hogy midenkinék a haja az égnek állt, — és egyforma számokat Nincs orvosság, mert egyöntetűen, zárt sorokban vonulnak fel. (Gaal Gaston: Dehogy ninics orvosság!) Ha akceptálja a pályázatokat a versenytárgyalást kiíró vállalat, vagy ezúttal a posta elfogadja ezeket a benzinárakat, akkor mit csináljon az Ő költségvetésével, hová állítsa be ezt^ a t többletet1 Megint csak ott vagyunk az áthárításnál. Nem háríthatja át ezt a terhet, (Gaal Gaston : Adóban áthárítja!) mert nem r emelheti tarifáját, menetjegyeinek árát például egy teherautóvállalat, (Felkiáltások a baloldalon: Engedélyt kellene kérni!) szó sincs róla s amúgyis engedélyt kellene kérni erre* azt pedig nem kapja meg. Következésképpen mi történik 1 ? A benzinkartell diktál és ezzel néhány száz vállalat költségvetése felborul. Ez az út a tönkremenéshez, ez az út az exisztenciák pusztulásához, ez az út az egész magyar közlekedés tönkremeneteléhez. 3 itt azután nem lehet iparvédelemre hivatkozni, mert még az iparnak olyan lelkes védője, mint előttem szólott Görgey István képviselő úr sem vonulhat fel a benzinkérdésben (Gaal Gaston: Önzetlenül lelkes!) és nem mondhatja, hogy az ipart védi, amikor tűri ezeknek a kartelijét. Hiszen nekem megvannak az adataim, hogy ezek a benzinnel^ foglalkozó, érdekelt vállalatok mennyi munkást foglalkoztatnak. Itt vannak az adatok 1929 október elsejétől. Ezek a vállalatok összesen foglalkoztatnak 25 (művezetőt, 41 előmunkást, 160 szakmunkást, 170 betanított munkást, 288 tanulatlan munkást, öszszesen tehát egész Magyarországon az. összes ilyen vállalatok foglalkoztatnak 684 munkást, míg a közlekedési vállalatok, amelyeket tönkre fog tenni a benzinkartell előbb-utóbb, tízszer annyi munkást foglalkoztatnak, mint ők. Itt tehát nem lehet hivatkozni iparvédelemre, nem lehet hivatkozni munkások foglalkoztatására, munkaadásra, a munkanélküliség problémájának megoldására. (Kabók Lajos: Milyen béreket fizetnek! Az is érdemes a nyilvánosság figyelmére!) Itt csak az a tényleges helyzet, hogy a kormány érthetetlen jóindulata érvényesül irányukban és a kormánynak egy érthetetlen passzivitása kíséri a magyar közlekedési vállalatok vegetálását, pedig itt is megvan a lehetőség a kormánybeavatkozásra, hiszen a törvényjavaslatban, amelyet most szavazunk meg, például említve van a vámkedvezmények vagy egyéb kedvezmények megvonása. Milyen könnyű volna ezekkel a benzinvállalatokkal kibabrálni és őket megtanítani a közérdek szolgálatára. Hiszen* nagyon kevesen tudják, de már egyszer itt a Ház előtt is ülése 1Ù3Ï február 12-én, csütörtökön. 321 foglalkozni kell ezzel, hogy ezek a vállalatok nem is benzint hoznak be. Ha megnézem a benzinbehozatalt, az elenyészően csekély, hanem, ha megnézem a műolaj behozatalát, ott van a tömeg, és az a benzinmennyiség, amelyet felhasználunk közlekedési célokra, nem mint benzin jön be a határon, hanem bejön, mint műolaj, a műolajnak nevezett keveréknek egy része, ez pedig csak kormánypasszivitás mellett lehetséges, mert a műolaj vámmentes, a benzin pedig erősen meg van vámolva, tehát a Magyarország közlekedési vállalatai által használt benzinnek óriási hányada vámmentesen jön be kormánypasszivitás mellett egyszerűen, mint a műolajnak nevezett keveréknek egy része; ezidőszerint a műolajnak körülbelül 30%-nyi része benzin. A műolajat a benzinnel odaát a határon túl keverik össze azért, hogy a vámhatáron vámmentesen jöjjön be és ideát, belül az országban választják megint igen egyszerű művelettel szét és adják el azután részint mint benzint, részint mint olajat, részint mint petróleumot. Mi sem volna könnyebb, mint ennek az állapotnak véget vetni, akkor rögtön nem volnának olyan nagy legények a benzinérdekeltségek és rögtön nem merészelnék táncoltatni a magyar közlekedési vállalatok százait. Ehhez azonban erős kormányelhatározás kell és amikor ebben a törvényjavaslatban felhatalmazást kér ä kormány egy ilyen beavatkozásra, futólépésben szaladnék azt megszavazni, ha nem lenne az a szomorú tapasztalatom, mint ami volt az előbb említett biztosítási kérdésben is, hogy ahol megvan a beavatkozási jog, ott sem él vele a kormány, ahol törvényen alapuló beavatkozási joga volt nyolc év óta, ott sem avatkozik be. Miért reméljem én azt, hogy ennek a törvénynak kapcsán megszavazott újabb beavatkozási joggal majd a kormány erélyesebben fog élni? A nyereségek, amelyeket a benzinvállalatok zsebrevágnak, egyszerűen horribilisek. Itt csúf játék folyik abban a tekintetben is, hogy szesszel keverik a benzint'és akkor azután mint motalko jelenik meg a piacon s amikor a motalko^ árát szabályozzák, egyszer a szeszérdekeltségek érdekeire hivatkoznak, máskor a benzinérdekeltségek érdekeire. Tény az, hogy hol a szeszérdekeltség kiszolgálása, hol a benzinérdekeltség kiszolgálása okából a motalko árát újra és újra szabályozzák, amiből kifolyólag a közlekedési vállalatok költségvetése minden egyes alkalommal felborul és így pusztulnak el ezek fokról-fokra Magyarország területén akkor, amikor más országok területén a közlekedési vállalatok szubvenciót élveznek s a kormány által nyújtható mindenféle támogatásnak részesei, itt pedig szenvedő alanyok és mostohagyermekek, mert hiszen ilyen hatalmassá gokkal állnak szemben. ( T. r Képviselőház! Más vonatkozásokban más képviselőtársaim ezt a törvényjavaslatot már hatalmasan széjjelszedték és boncolgatták. En befejezem beszédemet és visszatérek oda, ahonnan kiindultam. Nem szavazom meg a törvényjavaslatot, mert hiányos, mert nincs kiterjesztve a Biztosító Magánvállalatok Országos Szövetségében tömörült biztosító magánvállalatokra, és nem szavazom meg a törvényjavaslatot abból az okból, mert a törvényjavaslat egész konstrukciója az, hogy minden a végrehajtástól függ. Mivel pedig ilyen kormanybeavatkozási alkalmakról nekem az elmúlt esztendőkben igen szomorú tapasztalataim keletkeztek, nem bízom abban, hogy a most megszavazandó felhatalmazással a kormány
