Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-463
Az országgyűlés képviselőházának 4-63. ülése 1931 február 6-án, pénteken. 229 tézkedések m .szükségesek:, 'amelyeket — hiszem, bízom benne — a kormány meg is fog tenni. Az államnak azt a kötelességét, hogy közvetlenül, az eddigi eszközökkel is beavatkozzék a gazdasági életbe, nem fogja eliminálni ez a törvény, mert kétségtelen, hogy a gazdasági életben minden hatósági beavatkozásnál hatásosabb magának a versenynek feltámasztása. Itt utalok a kormánynak egy nagyon egészséges akciójára, amelyet éveken át magam követelteim. Abból indultam ki, hogy néztem a falu népét, a földmívelő népet, vájjon milyen kartellek körül, illetőleg milyen iparcikkekkel való ellátása körül vannak a legnagyobb panaszok és hol van a legnagyobb szükség arra, hogy a földmívelő népen segítsünk.^ Azt találtam, hogy a gazdasági anyagok és eszközök szolgáltatásán kívül főleg a ruházati cikkek azok, (Ügy van! jobbfelől.) amelyek a faluban nagyon drágák és amelyek a falu népét a panaszok hallatására késztetik. (Ügy van! jobbfelől.) Annakidején több ízben kértem a népjóléti miniszter urat, hogy ültesse le a gyáripa- . rosokat, a gazdasági érdekeltségeket és beszéljen velük, hajlandók-e a falu népe részére békebeli ^minőségben, olcsó árban gyártani megfelelő szöveteket és azután a többi érdekeltség hajlandó-e ezt a szövetet polgári haszon mellett juttatni a falunak. A múlt nyáron végre a kereskedelemügyi miniszter úr kezébevette a dolgot és a magyar gyáripar, amely eléggé fejlett már arra, hogy épp olyan kitűnő minőségű szöveteket állítson elő, mint a külföldi ipar, kétségtelenül olcsó áron állította elő ezeket a szöveteket, amelyek a falu szamára használhatók és a falu népe 6 pengőtől 9 pengőig kapja méterenként ezt a Hangya-szÖvet'kezetek útján. "Es ez a szövetkezeti akció, amelynél magam is súlyt helyeztem arra, hogy semmiféle állami anyagi támogatás ne történjék, hogy semmi állami beavatkozásra, anyagi támogatásra szükség nincsen, minden állami támogatás nélkül a legszebb sikereket mutatja fel. Szükségesnek tartom ezt leszögezni azért, mert a sajtóban olyan hírek hangzottak; el, hogy a szövetakció nem sikerült, hogy a falu népe nem veszi igénybe a szövetet, mert nem adják hitelbe és így inkább odamegy, ahol hitelbe kap drágább szövetet. (Br. Podmaniczky Endre: Nem áll!) A falu népe nem azért panaszkodik^ hogy nem kap hitelbe ruházatot, hanem azért" panaszkodik, mert a szövet, a ruha nagyon drága és állítottam, hogy -amely pillanatban a szövetet, a ruhát olcsóbban kapja, abban a pillanatban meg is lesz elégedve. Ez be is következett. December elején indult meg a Hangyánál a szövetakció^ és december eleje óta a mai napig, amint utána néztem, több mint^ 100.000 méter szövet ment ki a falvakba, tehát nem 50.000 és nem is kevesebb, hanem 100.000 méter és a további sikerek is előreláthatok, amennyiben a falu népe ^észéről a legnagyobb érdeklődés van eziránt az akció iránt. Nem helyezek súlyt arra, hogy ezt az akciót csak a szövetkezetek folytassák. Szívesen látom a kiskereskedelmet is, hogy kapcsolódjék be ebbe az akcióba és vigye a maga szöveteit u falura, hogy a falu, a falusi kisiparos és a falusi fogyasztó jusson hozzá megfelelő olcsó és jóminoségű szövethez. Súlyt helyezek arra minden ilyen akciónál, hogy ki ne kapcsoltassák belőle egyik termelési ág sem. (Helyeslés jobbfelől.) Különösen nem szabad kikapcsolni a falusi kisiparosságot. (Helyeslés^ jobbfelől.) A falusi kisiparosságnak is szüksége van kenyérre s ezért szerencsés a szövetkezeti szövetakció, mert bekapcsolja a falusi kisiparosokat is. De, t. Ház, a -társadalom, védekezésének szüksége^ a kartellek kinövéseivel szemben szintén fennmarad. A társadalomnak magának is védekeznie kell. Azt mondhatja nekem valaki, hogy könnyű ezt a tanácsot adni, de tessék megpróbálni a gazdatársadalmat kartellekbe összehozni, a gazdatársadalmat úgy megszervezni, hogy egyenlő erejű, egyenrangú tárgyalófél legyen a kartellekkel szemben. Ha valaki, úgy én, jól ismerem a gazdatársadalom természetrajzát s tudom azt, hogy nagyon^ nehéz a gazdákat összehozni és szolidaritásra bírni. Azonban éppen az elmúlt hónapokban, sőt a múlt év folyamán már megindult a közép- és nagybirtokosok. sorában egészséges mozgalom azzal a céllal, hogy a gazdák összefogva együttesen rendeljenek bizonyos cikkeket a nagykereskedelemtől és a gyáripartól. A felsővidéki birtokosság Borsod megyében. Abaujban fogott össze először Bethlen Pál gróf vezetése alatt. • Egy gazdakar telit állítottak össze és iparkodtak közös megállapodást létesíteni bizonyos mezőgazdasági szükségleti cikkek megrendelésénél. Nem mondom, hogy ez az akció feltétlenül sikerre vezet-e, de nem szeretnék vele szemben defetista sem lenni, hanem inkább ellenkezőleg, bíztatom a gazdaközönséget arra, hogy a szolidaritásnak erre az útjára lépjen és ha minden gazda, aki oda belép, szolidáris marad, úgy ennek az akciónak feltétlenül sikerre kell vezetnie. T. Ház! A társadalom védekezésén kívül egy másik módja és eszköze van a kartellekkel szemben a nagy tömegek-védekezésének, tudniillik az, amiről itt a Házban már többen beszéltek és amit poentíroznak a kartellprobléma körül és a kartellekkel szemben való védekezésnél a külföldön is sokfelé, A kapitalizmusnak mai formájában való fennmaradása lehetetlen. Az a kapitalizmus, amely a világháború előtt a kartellekben nőtte ki magát, — és ezekben a nagyipar és a nagykereskedelem egyaránt bent van— fenn nem maradhat. A kapitalizmusnak meg kell tisztulnia, hogy a magántulajdon elve alapján való ^társadalmi rendet fenn tudja tartani. A magántulajdon szükséges az emberi haladáshoz, a gazdasági élet előbbreviteléhez, de a magántulajdon nem lehet annyira korlátlan, hop-y a kisebbeknek elnyomásával végződjék. (Ügy va.n! a jobb- és a baloldalon.) T. Ház! A kapitalizmusnak ebben a megtisztulási folyamatában van szerepe az önsegély elvének, a tiszta szövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezetek szerepe az, hogy tömegeket fogjanak át, a kisembereknek, a fogyasztóknak, kistermelőknek nagy tömegeit, százezreit, millióit karolják át, hogy annyira megerősödjenek, hogy egyenlő tárgyalófelek legyenek a kartellekkel szemben. Erre azt mondhatná valaki: igen, de a szövetkezeteknek nincs meg az az ereje sem tőkében, sem szolidaritásban, hogy ennek a hivatásnak megfelelhesse .nek. En jól tudom, bogy amint a gazdasági életnek sok vonatkozását, úgy a szövetkezeti mozgalmat is sok próbára tette a, világháború s a világháborút követő érték- és erkölcspusztulás, a cél azonban azért fennmaradt: a szövetkezeti mozgalomnak az önsegély elve alapján ki kell magát fejlesztenie a magántulajdon polgári rendje érdekében. Es amint én