Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-462

222 Az országgyűlés képviselőházának 462. ülése 1931 február 5-én, csütörtökön. tesznek. De ismételnem kell azt, hogy ez a szem­pont lehet döntő városi területen, lehet döntő városi kül- és belterületen, ahol a lakosságnak másfajta elhelyezkedése van, mint tanyán, de a tanyai iskolák elhelyezésénél egészen más szem­pontok döntők. És az életet szerintem nem lehet papiroson intézni, mert még a legpontosabb térkép alapján is lehet hibákat elkövetni, csak az a baj, hogy ebben az esetben a hiba nem az elkövetőn fogja megbosszulni magát, hanem azon a sok apró kis gyermeken, akiknek egészsége és testi épsége sínyli meg, ha az iskolát a településtől ilyen nagy távolságra ^helyezik el, azonkívül ter­mészetesen a tanulási készsége is, mert a kifáradt» télen fagyban, nyáron a napsütésben odabandukoló kis gyermek felfogóképessége is megfelelőkéopen csökken. Sürgősen kellett ezt az interpellációt előter­jesztenem és a t. Ház türelmét soronkívül igénybe­vennem azért, mert az erre kijelölt, és szerin­tünk alkalmatlan területen már megkezdődött az építőanyag kihordása, már pedig ha az, amiben reménykedünk, hogy ez a döntés meg lesz változ­tatva, megtörténik, akkor esetleg egy felesleges költséget tudunk megakadályozni. De sürgős a kérdés azért is, mert új területnek megszerzése új határozatokat, új vételt jelent, amit sürgősen kell elintézni, hogy az iskola azért az őszi iskola­nyitásig kész legyen. Hozzá kell tennem még, hogy az új iskola, illetőleg az érdekeltek által kívánt iskolaterület ugyanabból a nagybirtokból volna kihasítható, mint a mostani, annak a nagy­birtoknak azonban egy olyan sarkából, amelyet maga az érdekelt nagybirtok is szívesebben bo­csát a városnak rendelkezésére, csak erre a kultusz­miniszter úr megfelelő döntése meglegyen. Elnök : Á házszabályok 134. §-ának 2. bekez dése alapján a kultuszminiszter úr helyett az államtitkár úr fog felelni. Petri Pál államtitkár : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel egészen röviden válaszoljak. T. képviselőtársam interpellációjában két kér­dést méltóztatott hozzánk intézni. Az egyik az, hogy hajlandó-e a miniszter úr a vaj háti iskola építésének megkezdése előtt az érdekelt szülőket meghallgatni. Válaszom az, hogy igen. Ez egészen természetes. Mindig bárkit hajlandók vagyunk meghallgatni és ha egy más terület alkalmasabb volna az iskola felépítésére, természetesen kész­séggel térünk át arra a területre, mert semmi­féle személyes, szubjektív szempont nem vezet senkit egyik vagy másik terület megválasztásá­ban. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék ezután megengedni, hogy pár szóval az ügy előzményeit ismertessem. A mi egész tanyai iskolaépítési akciónkat megelőzte egy országos statisztikai adatfelvétel, amelynél a tankötelesek létszámmegoszlása szerint körül­belül^ tényleg úgy, mint méltóztatott mondani, térképpel és léniával meghatároztatott, hogy körülbelül melyik vidéken volna az illető iskola felállítható Ezután leírtunk az illető városi, vagy vármegyei törvényhatósághoz, ahol egy külön bizottság a mi adataink alapján kiment a hely­színre, ott megvizsgálta a helyet és megállapí­totta, hogy most a helyi viszonyok ismerete alap­ján hol kell az iskolát megszervezni, felállítani. így történt ez Hódmezővásárhelyen is. Hód­mezővásárhelyen a mi iskolaépítési akciónk során már eddig is felépítettünk a belterületen nyolc iskolát és négy lakást, külterületen pedig négy iskolát és két lakást. Most még építünk a kül­területen négy tantermet és három lakást, ezen­kívül még körülbelül tíz objektumra van szük­ség. E most épülő iskolák már benne voltak a piogrammunkban, s hogy ezek épen most épül­hettek fel, annak a t. képviselőtársam által emlí­tett az a körülmény az oka, hogy Hódmezővásár­helyen különösen súlyos volt a munkanélküliség, és így különösen fontos volt, hogy hamarosan adjunk^ valami munkát a lakosságnak. (Helyeslés .jobbfelől.) Három helyen épült iskola. Vatikán­ban, Vásárhelyen, Kutason és Vajháton, ezek közül két helyen, ahol fellebbezés nem történt, az iskolaépítés már meg is kezdődött, s éppen a leg­nehezebb téli hónapok alatt a lakosság munkát kapott, Vatikánban egy tanterem, egy tanítói lakás, Vásárhelyen, Kutason két tanterem, egy tanítói lakás tető alatt van és csak ennek a har­madik iskolának, a vaj háti iskolának építése szen­vedett halasztást, ennek építése azért nem volt megkezdhető, mert fellebbeztek. Itt van nálam a térkép, amelyet mindenki megtekinthet, arravonatkozólag. hogy az iskolák a hód mező vásárhely—szegedi műút mentén voltak tervezve, Vajhátra vonatkozólag eredetileg a jelen­legi tervtől eltérőleg körülbelül másfél kilométerre Szeged irányában tervezték ezt az iskolát azért, hogy az ú. n. sövényházi 14 tanköteles gyermek könnyebben bejárhasson az intézetbe. Azóta azonban tapasztaltuk a helyszíni ada­tok alapján, amelyeket a város állapított meg és nem a mi kiküldöttünk, hogy ez a telek, amely már megvolt, nem egészen megfelelő egyrészt azért, mert a műúttól 100 méternyire befelé van, másrészt pedig ez csak 29 tankötelesnek teljesen megfelelő, 22-nek előnyösebb, mint a többinek, ezek közül ennek a 14 sövényházi gyermeknek. A másik telek azonban, amely ettől körülbelül másfél kilométernyire van Hódmezővásárhely irányában, 44 tankötelesnek teljesen megfelelő és ezek közül 37-nél előnyösebb az első megoldásnál, mágpedig azért, mert e körül szétszórva nagyobb számú tanköteles beiskolázható. A harmadik hely, amelyet egy hódmezővá­sárhelyi bizottsági tag javasolt, aki fellebbezett, ettől még egy kilométernyire van, még közelebb Hódmezővásárhely irányában, tagadhatatlanul fejlődő területen, a nagykopáDCSi vasútállomás­nál egy csatorna és egy műút keresztezésénél. Ez a harmadik terv azonban csak hat tanköte­lesnél jobb, mint a másik megoldás, és általában 16-nak jó, de az egész sövényházi érdekeltség nagyon nehezen használhatná, mert sokkal hosz­szabb utat kellene megtenniök. Nem lehet minden gyermek közvetlen köze­lébe iskolát építeni, itt bizonyos kompromisszu­mokat kell tenni, A minisztériumot ennek a második tervnek appro hálására, a város javasla­tának elfogadására az vezette, hogy ez 44 tankö­telesnek megfelelő, míg a harmadik terv, amely­ről most szó van, csak 16-nak, a legelső pedig 29 nek. Ilyen körülmények között természetesen a gyermekek létszáma alapján kell határozni, hogy hánynak teljesen megfelelő. Mindennek ellenére hajlandó vagyok az ügyet újból vizsgálat tárgyává tenni és éppen most intéz­kedtem, hogy a jövő hét első felében egy kikül­döttünk a helyszínére menjen, akkor természetesen készséggel meghallgatja az érdekeltek véleményét, az érdekelt szülők javaslatát. Nekünk azonban természetesen azt a javaslatot kell elfogadnunk, amely a legtöbb érdekeltnek kívánságát elégíti ki. (Úgy van! jobbfelől.) Méltóztassék a kultusz­miniszter úr nevében adott válaszomat ludomásul venni. Mi a legjobb tudásunk szerint határoztuk meg ezt a területet, de a helyszínére ismételten kiküldtünk valakit és amennyiben más megoldás látszanék célszerűbbnek, akkor készséggel fogunk ahhoz hozzájárulni. (Helyeslés a jobboldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom