Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-462

204 Az országgyűlés képviselőházának 462 adatköréhe utalni, nem lehet a statikai álla­pot mellett helyesen működő, egy változatlan tényállás mellett helyesen működő bíróság fel­adatkörébe utalni a kérdések komplexumát, nem lehet kizárólag bírói feladattá tenni a kartellek megrendszabályozását, hanem első­sorban a gazdaságpolitika felelős tényezőinek kell megadni a módot arra, hogy megelőzzék a visszaéléseket, hogy elejét vegyék helyes beavatkozással minden visszaélésnek. Ezért tartom helyesnek, tíogy elsősorban a gazdasági politikáért felelős tényezők legyenek azok, akik itt a vámpolitika helyes kezelésével, he­lyes adópolitikával, a tarifarendszerrel, a köz­* szállításokkal a jövedelemeloszlást helyesen befolyásolják. (Sándor Pál: Miért nem csi­nálják meg? Megcsinálhatják, megvan a ha­talmuk hozzá!) T. képviselőtársam, azért szük­séges éppen ez a kartelltörvényjavaslat és szükségesek ennek rendelkezései, hogy' a jövő­ben meg legyen az eszközük a gazdasági poli­tikáért felelős tényezőknek arra, hogy e tör­vény értelmében itt beavatkozhassanak. Most nem beszélek a múltról. Azt szeretem hinni és és azt remélem, hogy a jövőben a visszaélések­kel szemben, magának a visszaélőnek érdeké­ben is intézkedés történik. Méltóztassék meg­engedni azonban, hogy annak a szerény véle­ményemnek adjak kifejezést, hogy egy még ma is eminenter agrárállamban nagyon, de nagyon nélkülözött az, hogy ebben a törtvény­javaslatban a fő termelési ág élén álló fele­lős tényezőnek, a földmívelésügyi miniszter úrnak, úgyszólván semmi, de semmi ingeren­ciája és szerepe nincsen. Igaz ugyan, hogy a gazdasági miniszter előterjesztéseket tesz és a minisztérium dönt, a minisztérium azonban csak akor dönt, ha a közgazdasági miniszter előterjesztéseket tesz. Ëppen a leginkább érdekelt termelési ág élén álló földmívelésügyi miniszternek nincs meg tehát az ingerenciája. Es egy bizonyos el­lenmondást is látok abban, hogy vannak olyan súlyos szankciók a törvény értelmében, ame­lyeknek alkalmazását már nem a végrehajtó hatalom hatáskörébe utalja, nem annak helyes feladatának látja a törvényjavaslat, hanem a kartelibíróság hatáskörébe tartozónak tartja; hogy azonban a kartellbiróság abba a hely­zetbe jöhessen, hogy elbírálhassa a legsúlyo­sabb visszaéléseket és ezeket a szankciókat al­kalmazza, ez megint ugyanattól a közgazdasági tényezőtől függ. Lényegileg tehát nincs kartell­biróság és az nem jut abba a helyzetbe, hogy ítéletet mondhasson, (Sándor Pál: Ügy van!) mert ugyanannak a közgazdasági miniszternek adja a kezébe a törvényjavaslat és ugyanattól teszi függővé, hogy a kartelibíróság egy üggyel kapcsolatban ítéletet mondhasson, akinek fel­adatkörébe utalta az enyhébb eseteket. De rá kívánok mutatni egy fenyegető zűr­zavarra is. A javaslat 12. < §-a azt mondja ugyanis, hogy a kartelibíróság kvázi a jogegy­séget biztosító bíróság, s annak határozatai kö­telezőek a rendes bíróságra is, kötelezőek a vá­lasztott bíróságra is. Természetesen a kartell­tagok, a kívül álló vállalatok és a jogaikban, jogos magánérdekeikben sértett harmadik sze­mélyek régi joguk birtokában maradva a ren­des bírósághoz fordulhatnak, de a 12. § értei­méiben, ha azt a kérdést kellene a rendes bíró­ságnak eldöntenie,^ hogy valamely kartellszerzŐ­dés, valamely határozat érvényben marad-e, ér­vényes-e, akkor át kell tennie az ügyet hivatal­ból a rendes bíróságnak, felfüggesztve a maga eljárását, a közgazdasági miniszterhez, s ő dönt ülése 1931 február 5-én, csütörtökön. azután, ha a kartell megsemmisítéséről vagy egy határozat megsemmisítéséről lehet szó, hogy a közérdekű ikeresetet megindítsa-e vagy nem. (Ángyán Béla: Csak a 7. § 1. bekezdése alapján!) Legjobban eldönti közöttünk ezt a vi­tát, t. képviselőtársam, maga a kartellj avaslat. Nem tévedés ez, t. államtitkár úr. Azt (mondja ugyanis a 12. $ (olvassa): «Ha a rendes bíróság­nak vagy a választott bíróságnak az előtte fo­lyamatban levő per elintézése végett azt a kér­dést kellene eldöntenie, hogy a megállapodás vagy a f határozat vagy az alakulat működése a 7. § 1. bekezdése alá esik, az eljárást fel kell függesztenie.» (Ángyán Béla: Ez a döntő!) — méltóztassék megengedni, t. képviselőtársam, hogy kifejthessem aggályaimat és nagyon meg­tisztel t. képviselőtársam, ha felvilágosit és eloszlatja aggályaimat — és a m. kir. közgazda­sági miniszterhez kell fordulnia, hogy közér­dekű per megindítása iránt intézkedjék, annak megállapítása végett, hogy a megállapodás vagy a határozat, vagy az alakulat iműködése a 7. § 1. bekezdése alá esik. Erre a perre megfe­lelően, kell alkalmazni azokat a szabályokat, amelyeket a törvény a közérdekű perekre meg­állapít. Ha a m. kir. közgazdasági miniszter arról értesíti a rendes bíróságot, vagy a válasz­tott bíróságot, ihogy a közérdekű pert nem kí­vánja megindíttatni vagy az e végett hozzá in­tézett kérelem tárgyában 30 nap alatt határoza­táról nem értesíti a ímegEereső (bíróságot, az eljárást folytatni kell.» Mit jelent tehát az, és mi következik belőle akkor, ha a rendes bíróság úgy látja, (hogy a kartellszerződést, vagy egy határozatot, vagy azok megváltoztatását hatályon kívül kell helyezni, és átteszi a közgazdasági miniszter úrhoz az ügyet, felfüggesztve saját eljárását és a közgazdasági miniszter vagy nem tartja megindíthatónak a közérdekű keresetet, vagy pedig egyáltalán 30 napon belül nem nyilat­kozik? Folytatni kell a rendes bíróságnak a maga eljárását, ha pedig folytatja az eljárást, akkor az eddigi jogs^afbályok szerint is, de — ezen törvény nein tilalmazván — ezután is ki­mondhatja azt is, hogy a kartellszerződés megállapodás, vagy határozat érvénytelen. Ámde, ez a külön alkotott kartellbíróság­nak is feladata, sőt annak eminenter feladata, éppen erre a célra lesz kartellbiróság, és ha én figyelemmel vagyok arra és feltételezem azt, talán némi joggal, hogy a kartellbiróság szerepe minálunk is ugyanaz lesz, mint Né­metországban volt, ahol az első hat esztendő lefolyása alatt egyetlenegy ügyiben sem jutott odáig, hogy döntsön, ellenben a rendes bíró­ságok száz- és ezerszámra döntötték el az ügyeket, akkor azt hiszem, megfordított jog­gyakorlat és helyzet fog kialakulni, hogy nem a kartellbiróság lesz az, amely elvi jelentő­ségű határozataival irányt mutat a rendes bíróságnak és a választott bíróságnak, hanem megfordítva, a rendes bíróság lesz az, amelyik a maga judikatúrá jávai, joggyakorlatával iránytadó, iránytszalbó tényező lesz. De a párhuzamos eljárások Németország­ban is összeütközésékre, hatásköri összeütkö­zésekre és jogbizonytalanságra vezettek. Attól tartok, hogy ez minálunk is bekövetkezik a rendes bíróságok és a 'kartellbíróságok parallel eljárása folytán. Nem intézkedik a törvény erre az esetre; nem tudom, mi az álláspont, hogy kimondhatja-e a rendes bíróság azt, ami a kartellbiróság hatáskörébe tartozik, hogy a kartellszerződés, vagy megállapodás, vagy azok megváltoztatása érvénytelen? Azt hi­szem, igen, mert ez a törvényjavaslat, az ed-

Next

/
Oldalképek
Tartalom