Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-461
182 Az országgyűlés képviselőházának tally al kivetett *lxo%-os kezelési költséget — törvényes alap hiányában — megszüntetni és az eddig befizetett kezelési költséget javukra Íratni?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Straus« István: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk! bal felől.) A jegyző úr által felolvasott interpellációmnak első pontja & földhöz juttatottak helyzetének megértő orvoslására irányúi. Kell, hogy a t. Ház a nemzet összeségének érdekéből az orvoslás elodázhatatlan szükségességét magáévá tegye. Ebbeli véleményemet külön tanulmányomra, a földhöz juttatottakkal és a kisbirtokosokkal állandó érintkezésemben szerzett tapasztalatokra alapítom. Megállapításom szerint a földhöz juttatottak az ország mezőgazdasági válságában vezető helyre kerültek. Lázas szervezkedés folyik a kisgazdatársadalomban és ennek a szervezkedésnek a nyerge a földhöz juttatottak legsivárabb helyzete. Felo, hogy ez a szervezkedés az országot nagyobb megrázkódtatásnak teszi ki a nélkül, hogy a földhöz juttatottak és a kisgazdák bajain segítene. Nem lehet a célja senkinek ebben a Házban, hogy az elkeseredésben felszítsa az igényeket a kielégíthetetlenség végső határáig. Azért én, igen t. Ház, interpellációmban mellőzni kívánom a földreform születési hibáinak és hiányainak részletes boncolgatását, mert ezzel nem vinném előbbre a még remélhető, a még lehető orvoslásukat, amelyeket a családtagokkal' együtt közel kétmillió lélek vár. Nagy hiba volt a földbirtokreform végrehajtásánál, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság munkája elé sok irányból nehézségeket gördítettek s ezekkel a nehzségekke] tempójában lassították a bíróság munkáját. Azért nem szabad az Országos Földbirtokrendező Bíróság terhére írni a lassúságot, mert ez a magas bíróság nagy egészben a nagy nemzeti munkát törhetetlen szorgalommal és a törvények becsületes végrehajtásával végezte. Hiba volt az is, hogy a földbirtokreform végrehajtásába több hatóságot kapcsoltak be, amelyeknél az akták intézése a földhöz juttatottak számára kálváriát jelentett. Tulajdonképpen a mindenkori földmívelésügyi minisztereknek kellett volna a földbirtokreform útját törniök és e tekintetben a földmívelésügyi miniszterek tették a legkevesebbet. S, amikor nagynehezen a földbirtokrendező bíróság egészben véve befejezte a földbirtokreformot, akkor a juttatott földek telekkönyvi rendezése, illetőleg beazonosítása, a kiosztást műszaki munkarészek késedelmessége miatt, kátyúba került. Sőt még a házhelyekre nézve sincs 200—250 községben a telekkönyvi rendezés befejezve. Nagy elkeseredést szült a házhelyesek közt az. hogy némely községben a házhelyek ára a* elő szereteti ár, a pretium affectionis magasságában állapíttatott meg^. Ezt az elkeseredést csak elmélyíti, hogy a kislakások építésére alakult szövetkezet igen-igen szűk keretekben ad kölcsönt a házhelyek beépítésére, amit a házhelyesek annak tulajdonítanak, hogy a kormány hibájából a Földhitelbanknál kétmillió betétje elúszott a szövetkezetnek. Igen t. Ház! Amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozom és csak érintem a hibákat, az 1848-as időkre gondolok. Az 1848-as időkben az ország népének egy nagy tömege nem akart csatlakozni a politikai nemzethez, amint tudjuk, Kossuth Lajos felszólítására sem. A nemzet akkori vezérei öntudatra ébredtek és a néprétegek hangulata alatt elhatározták, hogy 4-61. ülése 1931 február 4-én, szerdán. a jobbágyság intézményében folytatott gazdasági politikával szakítanak. Az 1848 : IX. tcikkel meg is szüntették a jobbágyság intézményét. Megszüntették úgy, hogy a jobbágysági kötelezettséget pénzértékre váltották át és a pénzérték megtérítését a földesurakkal szemben a nemzet közbecsületének védpajzsa alá helyezték olyan módon, hogy a földbirtokosoknak a jobbágysági kötelezettségeik ellenértékét a közállomány, mint a 48-iki törvény kifejezi, vagyis az államkincstár tartozik megfizetni. T. Ház! Legnagyobb hibája a földbirtokreformnak az, hogy ezt a szép példát nem követtük, sőt az 1848. évi példától nagyon is eltértünk, mert a földbirtokreformot tárgyaló törvényeinkben foglalt rendelkezések legnagyobb része retrográd irányú, annak ellenére, hogy a tövényeknek kezdeményezője, előkészítője — s ezt nagyon hangsúlyozom — a kisbirtokosok társadalmából kikerült földmívelésügyi miniszter volt. Mégis a mi földbirtokreformunknak legnagyobb hibája a pénzügyi végrehajtás késedelmessége, mert ez hínárba rántotta az egész reformot. Elismerem, hogy az 1928 : XLI. te. alapján kidolgozott vételárkölesöntörlesztési tervben szereplő fizetési részletek elviselhetők' voltak a földhöz juttatottakra nézve. Tudom azt is nagyon jól, hogy a kormány az 1928. évi törvény szerkesztése alkalmával a kölcsöntörlesztés fundációját 22 pengős búzaártényező alapján építette fel akkor, amikor a húza ára a vagyonváltság szempontjából 33 pengőben volt megállapítva. A 1 kormányt a megállapításnak az az elgondolása vezette, hogy ha ingadozik is a búza ára, megmarad a 30 pengős színvonalon. Az ezen alapon kiszámított törlesztési fundáció azonban a búza árának felőrlődése folytán jórészt devalválódott. . Igen t. Ház! Nekem az a véleményem, hogy erről a kérdésről sem ezen, sem a túlsó oldalon ne szónokoljunk. Vizsgáljuk meg egyszer a számok tükrével a földhöz juttatottak helyzetét. En erre törekszem a t. Ház kegyes engedelmével. (Halljuk!) Számításom alapjául az 1931évre 10 aranykorona átlagos és 25 aranykorona maximális kataszteri tiszta jövedelmű hold földet veszek, a földárkölcsön törlesztéssel és az összes adóteherrel, mert adók nélkül a maga valóságában nem ítélhető meg a földhöz juttatottak helyzete. Tíz aranykorona átlagos kataszteri tiszta jövedelmű hold föld után a törlesztés egy évre 32*40 pengő, 25 aranykorona maximális kataszteri tiszta jövedelmű hold fold után 85 pengő. Ez a törlesztés az adókkal együtt, a kataszteri tiszta jövedelemhez képest 38'80 pensrő, illetőleg 97 pengő. Ezek a terhek az 1928 : XLI. te. alapjául szolgáló kormányjavaslat képviselőházi tárgyalásának idejében 33 pengős búzaár mellett jelentettek 1'2 métermázsa, illetőleg 2*9 métermázsa búzát. Ugyanezek a terhek a imái 14 pengős búzaár mellett jelentenek 2*80 métermázsa, illetőleg 6*9 métermázsa búzát, ami két és félszeresét jelenti az 1928. évben törlesztési fundációul vett búzamennyiségnek. Ha most számbaveszem még az 1930. évről maradt törlesztés kétharmad részét és az 1929. évi egynegyedrész hátralékot, a földhöz juttatottak az 1931. évben adókkal együtt fizetni tartoznak, a kormány által adott kedvezmény mellett 10 aranykorona átlagos kataszteri tiszta jövedelmű hold fold után 68 50 pengőt. 25 aranykorona maximális kataszteri tiszta jövedelmű hold föld után 171*25 pengőt. Ez az összteher a mai 14 pengős búzaár mellett jelent 4*9, illetőleg 12*2 métermázsa búzát, ami több mint négyszerese taz 1928. évi törvényben