Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-461

Az országgyűlés képviselőházának ^6 zÖnséggel; mert nem tagadom, hogy vannak esetek, amikor a legnagyobb szigorral kell el­járni, sőt kötelességükké is van téve, hogy adott esetben a legnagyobb és kérlelhetetlen szigorral járjanak el, mert ma olyan időket élünk. De ahol a méltányosságot kell követni,' ahol a szívnek is szerep jut, ott mutassa meg a hatóság, hogy atyai szeretettel viseltetik azokkal szemben, akiknek érdekében ő azon a helyen van, ahova választatott vagy pedig kinevezés útján állíttatott. Ebben a tekintet­ben igen kevés panaszt hallottam, legalább is újabban, hogy a járási hatóságok ne teljes odaadással állanának a maguk közönsége ér­dekeinek védelmére és ne olyan bánásmódot tanúsítanának, amelyet a közönség* joggal el­várhat. De mindenütt ott, ahol ezt az eljárást a magam részéről nem tapasztalom, a legkér­lelhetetlenebb 'szigorúsággal járok el, mert nem tévesztem szem elől, hogy magam is vármegyei tisztviselő voltam s tudom, hogy mit lehet jó szívvel, igazságos eréllyel elérni, mert csak ézael a két eljárási móddal tud a hatóság ma­gának bizalmat szerezni és csak az a hatóság érdemli meg a tiszteletet, amely bizalmat tud maga / iránt kelteni. (Élénk helyeslés.) Ez az én elvi álláspontom és erre törekszem szóval is, rendeleteimben is, de büntetéseimben is, hogy elérhessem azt, hogy közigazgatásunk teljes mértékben ezeknek az elveknek rendelje magát alá és ezen elvek .szolgálatában teljesítse a maga kötelességét. (Elénk helyeslés.) Hogy vannak ettől eltérések, azt nem tagadom, mert hiszen emberek vagyunk és különböző a ter­mészetünk. Az egyiknek az idegzete más, mint a másiké, az egyik hamarabb ragadtatja el magát, mint a másik, ott is azonban mindig megvan az az elismerés és beismerés, hogy adott esetben tévedtek, így tehát nem rossz­hiszeműségről, nem rossz szándékról van .szó, hanem emberi tévedésről, emberi botlásról. Eze­ket a másik oldalon ás meg kell bocsátani, mert nem kisebbet botlanak, és nem kisebbet hi­báznak, de talán bűnt is követnek el a másik oldalon. Ezekkel szemben nem lehet mindig méltá­nyossággal eljárni, bármilyen nehezére is esik a hatóságoknak a súlyos kötelességteljesítés velük szemben. Velük szemben is a legnagyobb eréllyel kell némelykor fellépni. (Kabók Lajos: .Csak mindig velük szemben!) A másik oldal­ról is, — mondottam volt — hogy büntetéseim­ben is ezeket a nézőpontokat 'tartom szem előtt. Teljesen egyenlő mértékkel mérünk és a mai idők különösen figyelmeztetnek mindnyájun­kat arra, (Krisztián Imre: Bujtogatják a né­pet! — Malasits Géza: Nem kell nagyobb bujto­gató, mint ön!) hogy ne igyekezzünk a munka­nélküliség felhasználásával az emberek lelkü­letét még jobban felizgatni, felpiszkálni, hanem arra törekedjen hatóság, közönség, szervezet, — még ha szakszervezet is — hogy a békessé­get és a harmóniát ezekben a nehéz időkben a lakosság és hatóság között fenn lehessen tar­tani. f Csak ezeket kívántam t. képviselőtársam napirend előtti felszólalására megjegyezni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A népjóléti és munkaügyi miniszter úr kíván szólni! Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi mi­niszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) En nagyon természetesen nem azt tartom szociálpolitiká­mak, hogy a rendőrség kénytelen a kardhoz nyúlni, azonban olyan államokban* ahol szo­ciáldemokrata kormányok vannak, a valóság­. ülése 1931 február k-én, szerdán. 163 ban ott sem lehet elkerülni akárhányszor az ilyen rendszabályokat, (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Ótt adnak segélyeket! — Zaj. -r Elnök csenget.) Látjuk, hogy például Német­országban jelenleg folyton és folyton folyik a vér annyi helyen nap-nap után, pedig nem le­het mondani, hogy a demokrácia nem lenne a maga jogában Németországban és mégsem le­het ezt elkerülni. Olyan jelenségek vannak, ame­lyek valóban rendkívül nagy megfontolásra intenek mindenkit, aki az állam érdekében ä rendet kivan ja és a rendet akarja. Ami a csongrádi esetet illeti, ugyanazon a napon, amidőn ezek a csongrádi események történtek, nálam volt a csongrádi főispán, aki elhozta az ő jelentését. Azt jelentette, hogy decemberben mérsékeltebb volt a nyomor, nem volt olyan nagy, mint ahogyan azt gondolták és amilyenre számítottak, januárban azonban nagyobb lett a nyomor, nagyobb az ínség és több segítségre lett szükség. Beszámolt azután mindenről, hogy milyen források állanak ren­delkezésére; beszámolt arról, hogy törvényes úton, az adók útján mennyit tudott behajtani erre a célra; beszámolt arról, amit a város és a város közönsége tett és arról, hogy miként állanak jelenleg. Jelentette, hogy körülbelül ötszáz ember veszi igénybe az ínségakciót. Hangsúlyozta, abszolúte nincs laizon a nézeten, hogy indokolt volna, hogy abban az órában lent Csongrádon nagy 'tüntetések vannak. Ö a bajoknak okát nagyrészt dóban találja, hogy az alacsony búzaárak miatt a munkások egy része kénytelen volt korábban, még ősszel el­adni a keresményét. (Jánossy Gábor: Felették a téli kenyeret!) Csongrád környékén Hódmezővásárhelyen most télen is folyamatban van a munka. Há­rom elemi iskolát építenek és folyamatban van a vasúti rakhely bővítése is. Magában Csongrá­don 200.000 pengő kiadással épülni fog a járás­bíróság. Szegeden folyamatban van a város utcáinak feltöltése 500.000 pengőért, a Fehértó halastóvá való átalakítása 200.000 pengőért. Ezek mind olyan munkák, amelyeknél a csongrádi munkások nagyrésze érdekelve van és érdekelve lehet. Egészen bizonyos azonban, hogy Szegeden, Csongrádon és Dorözsmán bi­zonyos emberek működnek folyton és állan­dóan... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Br. Podma­niczky Endre: Izgatnak!) Nem a szociálde­mokraták azok. (Malasits Géza: Régi dolog! A boszorkányégetés óta!) Nem, kérem, szükség van arra, hogy az ország tájékozva legyen min­denről, hogy megtaláljuk az összefüggést, ha valami történik. (Ügy van! jobbfelől.) Ami a mindszenti esetét illeti, Mindszenten gyűjtés történik s Mindszenten főként a Palla­vicini uradalom vett részt abban, hogy enyhítse az Ínséget, (Malasits Géza: Két kiló krumplit egy hétre!) A tisztviselők önmagukat adóztat­ták meg; nem hiszem, hogy ezek a tisztviselők lehetnének azok, akik azt mondták, hogy dögöl­jenek meg a munkanélküliek. A tisztviselők jelentik nekem, hogy Szegvá­ron és Mindszenten lesz szükség a legnagyobb tevékenységre, mert itt van jelen a legtöbb föld­munkás, ezek a gócpontjai a földmunkásoknak s ezeken a helyeken nagyobb akciót kell az Ín­ségesek .számára kifejteni. Ezt még azelőtt fej­ték, mielőtt t. képviselőtársam interpellációját ismerték volna. Nem hiszem, hogy ezekben az emberekben ne lenne szociális érzék. Mindszenten a takarékpénztár is nagyob'b­szerű felruházást csinál. A 48-asi Kör, továbbá Walter Mária és Hegyesy Veronika százakra

Next

/
Oldalképek
Tartalom