Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-455

2 Az országgyűlés képviselőházának 4 naptárilag

1 megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ennélfogva Endre Zsigmond képviselő úr bejelentése ügyében az ítélő-bizottság kisorsolását folyó évi január hó 23-ára tűzöm ki. A kisorsolás a napirend letárgyalása után, illetve a napirend letárgyalására .szánt idő utolsó fél órájában fog megtörténni, a kisorsolás niegejtése után pedig a kisorsolt ítélőbizottság az ügyet nyomban tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és tárgyalás napjáról a Ház irodája úgy az érdekelt képviselő urat, mint a 40-es név jegyzékben foglalt képviselő urakat a házszabályoknak ímegfelélő módon értesíteni fogja. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Pécs sz. kir. város közönségének kétrendbeli feliratát az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások rendezésének állami támogatása, illetve a mezőgazdaság és kisipar terheinek könnyítésére szánt kölcsön felhasználása tárgyában. A. Ház a feliratokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizottságnak. Bejelenteni a t. Háznak, hogy újabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez: Borsod, Gömör, Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék tiszti főügyészétől és a debreceni kir. főügyészségtől Reisinger Ferenc képviselő iir egy-egyrendbeli, a belügyminisztériumnak az 1929 : XXX. te. 87. %-•&, alapján szervezett fegyelmi bírósága elnökétől Kiskos István képviselő úr egyrendbeli, és a budapesti kir. főügyészségtől Haller István képviselő úr egyrendbeli és Farkas • István képviselő úr tízrendbeli mentelmi ügyében. A megkereséseket â házszabályok 103. §-ának 1. bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Bemutatom a t. Háznak a házszabályok 166. §-a értelmében függőben lévő interpellációk és Indítványok jegyzékét. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Pakots József képviselő úr a Csehszlovákiában és Romániában végrehajtott népszámlálás, Peyer Károly képviselő úr pedig a munkanélküliség tárgyában napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő uraknak megadtam. Elsősorban Pakots József képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mint a pusztulás végzetszerű árnya fekszik^ rajtunk, népünkön, országunkon, egész gazdasági, kulturális és szociális életünkön Trianon. Az a világtörténelmi bűncselekmény, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) amelyet Európa művelt nemzeteinek kormányai az ezeréves magyar nemzet ellen elkövettek, frivol felmagasztalása volt a középkori rablólovag-rendszer szellemének és merőben ellentétben állott a nyugati civilizáció jjogot, igazságot, emberiességét hirdető eszméivel. (Ügy van! Ügy van!) T. Képviselőház! Midőn most alkalmat veszek magamnak arra, hogy egy szomorú ügygyei kapcsolatban ezt a kérdést érintsem, szinte szuggesztív erő Ösztönöz arra, hogy merő sikoltása legyek a nemzeti léleknek, hogy Európa népei felé odakiáltsam, odasírjam, odazokogjam mindazt a szenvedést és fájdalmat, amely él a nemzeti lélekben Trianon óta a szenvedések hosszé esztendei alatt. De nem 55. ülése 1931 január 14-én, szerdán. teszem, mert gyenge volna a szavam, hogy kifejezésre juttassam és megpendítsem ezeket a szörnyű szenvedéseket. Szorosan igazodom a részletkérdéshez, amely alkalmat ad nekem a felszólalásra. Csehszlovákiában és Romániában — az utódállamokban — népszámlálási műveletet hajtották végre a közelmúlt napokban, éppen úgy, .ahogyan most minálunk is népszámlálási aktus folyik le. A népszámlálási aktus igen fontos nemzeti és emberiségi fejlődéstani tudományág-, amelynek fontos, jelentős adatai szociális, kulturális, néprajzi és gazdasági szempontból anyagot jelentenek a nemzetek, országok társadalmának és az egész emberiségnek (Ügy van! úgy van!), tehát lényeges és fontos, hogy ez az adatgyűjtés a leglelkiismeretesebben, a statisztikai tudomány komoly eszközeivel történjék. És mit látunk? Csehszlovákiában és Romániában, teljesen ellentétben e tudományos feltételekkel, a visszaélések egész sorozata követtetett el. A csehszlovák kisebbségi sajtó, de az ottani sajtó egyáltalán a külföldi orgánumok és a magyar sajtó, heteken át röpítették szerte azokat a híreket, amelyek a sérelmekről és visszaélésekről szólottak. A külföldi sajtó hatása alatt az angol parlamentben már két interpelláció hangzott el a felvidéki kisebbségi sérelmek dolgában a népszámlálási aktussal kapcsolatosan. A felvidéki magyar párt peticióval fordult a Nemzetek Szövetségének Tanácsához. Mindezek a panaszok azt mutatják, t hogy Csehszlovákiában a nemzeti állam fikciójának igazolására, az ottani csehszlovák nemzeti jelleg^ biztosítására meghamisították: a népszámlálási adatokat, ezzel mintegy dokumentálni akarták Európa felé, hogy az a szörnyalkotás, az a torzalakulat, amely csehszlovák. állam néven a nagyhatalmak jóvoltából létrejött, csakugyan nem fikció, hanem egy tényleges államjogi és alkotmányjogi szempontból természetes alakulás. T. Képviselőház! Mik a panaszok? Arra vonatkozólag, hogy a csehszlovák államban a népszánllálóbiztosok a legkülönbözőbb ' eszközökkel — erőszakkal és más mesterkedésekkel — befolyásolták az ott összeírt nemzetiségi kisebbségeket arra, hogy magukat csehszlovák nemzetiségűeknek vallják. Erre nekik bőségesen alkalmat adott az a cseh belügyminiszteri rendelet, amely 1930 júniusában jelent meg és amelynek. egyes szakaszai raffinait módon segítik elő azt, hogy a népszámlálóbiztosok azt a célt, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó összeírott egyének lehetőleg csehszlovák nemzetiségűeknek minősíttessenek, elérjék. Nem új keletű ez a mesterkedés. Már 1921-ben, az akkori népszámlálás alkalmával minden erőszakot és kísérletet megtettek arra, hogy a nemzetiségi kisebbségeket — a magyarokat, németeket és lengyeleket — a maguk arányszámában lehetőleg megesorbítsák és kifelé egy hazug, teljesen hamis statisztikát mutassanak. Az 1921-es népszámlálás... Elnök: Nem kívánom a képviselő urat megállapításaiban korlátozni, azonban figyelmeztetnem kell, hogy kifejezéseit akként válogassa meg, hogy azok a Ház méltóságával és tárgyalási szabályaival Összeütközésbe ne jöjjenek. Pakots József: Igen t. Ház! Szavaimat igazolom azokkal az adatokkal, amelyek már közismertek az 1921-es népszámlálás révén. A nemzeti hovatartozandóság megállapításakor a biztosok olyan magyar embereket és olyan magya-