Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-441

82 Az országgyűlés képviselőházának khl nyáinkat, erdeinket, vizeinket, és megmaradt kiesi erdőterületeink és bányáink védelmére kíván ez a törvényjavaslat módot és lehetőséget nyújtani és ha a megfelelő módokkal és lehetőségekkel ezt a törvényjavaslatot élő valósággá fogjuk tudni tenni, akkor megvan a remény arra, hogy majdan azoknak a nemzeteknek sorába fogunk felemelkedni, amelyek az önellátás gondolatát a lehetőség határain belül teljes mértékben fogják megvalósítani. A törvényjavaslat másrészt elvi szempontból az e téren már meglévő telepeknek egységesítését, egy nevezőre való hozását, egy mesgyére való irányítását óhajtja megvalósítani. Nevezetesen óhajtja az e téren tapasztalt rendszertelenséget kiegyenlíteni, egyes vidékeken a villamosáram gyártásának, árusításának ismerete nélkül megkötött, legtöbb esetben egyoldalú szerződéseket módosítani és egységesíteni, a hiányos és rossz, drága üzemeket megszüntetni, vagy a mostani kor igényeinek megfelelően leendő átalakításukról gondoskodni, szóval közgazdasági életre jó hatással bíró, a mindenkori teherbíró képességnek megfelelő irányítása mellett a befektetett tőke és a kamat, valamint az ezen túlmenő tisztességes jövedelem biztosítása mellett a lehető legolcsóbb áramot szolgáltatni és ilyen alapon működő telepeket létesíteni, gondoskodni arról, ihogy ilyen értelemben a legelőnyösebben, megfelelő hatósági ellenőrzés, felügyelet mellett építtessenek ki e téren a szükséges telepek és így láttassák el az ország villamosáram igénye. Mindezeken túlmenően célkitűzésévé tette a javaslat, hogy a perifériákat, községeket villamosítani, elektrifikálni fogja és nekem főképpen ebből a szempontból tetszik ez a törvényjavaslat. Ezek volnának lényeges alkotóelemei, célkitűzései a javaslatnak. Ha áttekintjük, átgondoljuk feladatainak fontosságát, nemzetgazdasági szempontból elkerülhetetlen szükségét, úgy megállapíthatjuk, mi a kívánságok kvintesszenciája, sűrített kivonata. E téren más nemzetek, felismerve nemzeti szempontból a villamoserő szükségességét és hasznavehetőségét, bennünket már évekkel és évtizedekkel megelőztek. Valamennyi kultúrnemzet megtette ezt és ennek megfelelő törvényt alkotott, hogy annak keretein belül hasznosítsa a villamos áramot. A többiek közül csak két államot említek meg arra nézve, hogy milyen mértékben tartják szükségesnek ezek az államok, hogy az állam felügyeletet gyakoroljon e fontos gazdasági tényező irányítása feleti Anglia, a szabadkereskedelem ideális hazája kifejezetten ebből a célból bizottságot alakított, amely csak a parlamentnek felelős ténykedéseiért és csak ennek a bizottságnak útmutatása, felügyelete alatt engedte meg, hogy a meglévő telepek tovább működhessenek és az újabb alapításokat szintén csak ennek irányítása mellett engedi működni. Csehország az alapításnak csak 40%-os magántőkét enged beinstruálni, 60%-kai maga támogatja ezeket a vállalkozásokat, üzletrész jegyzéssel, szubvencióval, hogy markában tartsa az irányítást, nehogy csak a tőke egyoldalú érdekének megfelelően lehessen ezeket az energiákat felhasználni, hanem kifejezetten a nép előnyére és javára olcsó áramot szolgáltassanak. Ha ismerjük azokat az aránytalanságokat, egyenetlenségeket, amelyek mindig csak a tőke érdekét szolgálják, akkor azt látjuk, hogy mindig az az erosebb, amelyik a számításokat jobban ismeri, s a szerződés az ő előnyére szolgál. ülése 1930 november 27-én, csütörtökön. Éppen azért szükséges, hogy itt az állam valamilyen formában ennek a törvénynek adottságai, égisze alatt beavatkozzék és ezeket a fennálló ellentéteket kiegyenlítse. Ebből é szempontból főképpen a falu népe szorul támogatásra, mert az ilyen szerződések megalkotásánál neki nincsenek szakférfiai, nincsenek olyan emberei, akik ismerik az ilyen szerződéskötés módozatait, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) leheletszerű árnyalatait, és itt majd egy konkrét szerződésből rá fog mutatni arra, hogy milyen hátrányos egy-egy ilyen szerződés a falu népére akkor, amikor ott nincs szakférfiú, és milyen előnyös a városra nézve, amikor emberei, az ő villanygyári igazgatója útján magának nagy előnyöket tud biztosítani a falu népe rovására. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ennek igazolásául legyen szabad ismertetnem egy igen nagyarányú, egy egész vármegye területére vonatkozó szerződést, hogy az abban foglaltak a városra nézve milyen előnyös kilowattonként! áramot szolgáltatnak és milyen hátrányosak a falu népére nézve. A szerződést Heves vármegye kötötte a Salgótarjánig Bányarészvénytársasággal. A szerződés feltételei a következők: Magánvillamosítás kilowattonként 80 fillér, azon túlmenőleg, ha valamely fogyasztó két lámpát vezet be a lakásba, havonként 60 filléres alapdíjat fizet, ha hármat vagy négyet és ezen túlmenőleg többet vezet be, akkor minden lángért külön havi 20 fillér alapdíjat fizet. A közvilágítás, a közterek és utcák világítása kilowattonként 60 fillér, a kisipari 50 fillér, a nagyipari fogyasztásra és a malmok fogyasztására külön megállapodás van, amely szerint még 30 fillérnél is olcsóbb az energia. Ezzel szemben a város, amely ezekhez^ a tárgyalásokhoz odaküldötte az ő szakférfiát, annak ellenére, hogy a házilag kezelt villanygyár eddig fejlesztett áramának kilowattonként! előállítási költsége csak 19"6 fillérbe kerül, most a városra nézve olyan nagyon előnyös szerződést tudott kötni, hogy csak 12'8 fillér a kilowattja annak az áramnak, amelyet ettől a vállalattól ugyanebből a szerződésből kifolyólag nyerhet a város javára. Hét fillérrel olcsóbban tudja tehát a villamos áramot biztosítani az az intézmény, az a város, amelynek van szakférfia, és az itt nyert előnyök ellenértékét áthárítják a tájékozatlan falu népére és az viseli 50—60 éven át ennek az áthárításnak a nyűgét és következményeit Annak bizonyítására, hogy ezek a szerződések a falu népére nézve mennyire hátrányosak, három szerződést leszek bátor még felolvasni. Itt van az egyik példa: Tiszaszőlős község körül tíz község létre akart /hozni egy ilyen telepet. A szerződés feltételei a következők voltak: Minden községnek le kellett jegyezni 63 darab üzletrészt, ami 6300 pengő értéknek felelt meg, a tíz községnek 24.000 dolláros egyetemleges felelősségi nyilatkozatot kellett aláírni, a kilowattonkénti világítás díja egy pengő, a szavatosság vállalása 10.000 kilowatt a község részéről s amennyiben ezt nem érné el, amennyiben kevesebbet fogyasztana, ezt a különbözetet is köteles megfizetni. Ugyancsak itt van az újpesti szerződés, amely szerint ott a magánfogyasztás céljára kilowattonként 867 fillérért adnak villamos energiát, a kisipari erőműre 53'5 fillérért, és a mérnöki ellenőrzési díj havonként 1 pengő 22 fillér. Tehát itt is kísért az alapdíj, de itt más a neve, nem alapdíj, hanem ellenőrzési díj és főképpen az alapdíjak és az előre be nem vallott külön felszámíthatóságok körül vannak