Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

6â Àz országgyűlés képviselőházának J^lfO. ülése, 1930. november 26-án, szerdán. interpellációra adott válaszát tudomásul' venni igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Reischl Richárd képviselő úr interpellációja a földimívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolva­sását. Perlaki György jegyző (olvassa): «Inter­pelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnalk arról, hogy a zalavármegyei Alsópáhok község hatá­rában fekvő és a veszprémi püspökség tulaj­donát képező 1091 katasztrális holdnyi birto­kára özvegy Kemény Andor né val kötött bérleti szerződésből kifolyólag a község igényjogosult­jai állítólag késedelemmel beérkezett fellebbe­zésük elutasításával tönvényadta joguktól el­estek? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ez ügyben ki­adott rendeletét revízió alá venni 1 ?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reischl Richárd': T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) Ritkán szoktam a t. Ház elé jönni interpellációval, mert szívesebben elintézem azt az illető miniszter urakkal és néhány év óta már nem volt alkalmam ilyenmódon felszólalni. Az a dolog azonban, amiben fel akarok szó­lalni, nagyon is közérdekű dolog és rávilágít arra, hogy ma is vannak ebben az országban tisztviselők, akik nem teljesítik törvényben előírt kötelességüket. Interpellációmat azért hozom ide a Ház elé, hogy lássam a miniszter úr nyilatkozatából, vájjon hajlandó-e ú minisz­ter úr az ilyen tisztviselőt, aki megfeledkezik törvényben előírt kötelességéről, fegyelmi e\­járás alá vonni. Zala vármegyében, Alsópáhok községben a veszprémi püspökség tulajdonát képező 1091 katasztrális hold birtokot bérbeadták. A bérleti szerződés, amint az a törvényben elő van írva, bemutatandó a vármegyei albizottságnak, amelynek jóváhagyásáról végeredményben a földmívelésügyi miniszter úr dönt, mégpedig tartozik éppen a gazdálkodás folytathatásának lehetősége miatt 30 napon belül dönteni. Na­gyon helyes a törvénynek ez az intézkedése. mert lehetetlenné teszi, 'hogy bizonytalanságban éljen az a bérlő és bizonytalanságban éljen az a tulajdonos, mi történik az ő birtokával. Megtörtént itt az a sajnálatos eset, hogy bár ezt a szerződést öt nap múlva bemutatták a mezőgazdasági albizottságnak s az nyolc nap múlva a községhez leérkezett tudomásvétel vé­gett, a jegyző idejében összehívta a községi képviselőtestületet és a képviselőtestület a le­érkezés napjától számított 13 napon helül nyi­latkozott arról, hogy a község igenis reflektál nem az egész bérletre, de a törvény szerint őt megillető 15%-nyi területre, amely ez esetben 167 katasztrális holdat tesz ki, a község mégis elüttetett a jogától. Méltóztassék elgondolni, milyen hordereje van ilyen dolognak olyan szegény községben, ahol 370 család kezében mindössze 1240 kata­sztrális hold van, tehát egy kisgazda családnak átlag három hold az összes termőterülete. 228 igénylő jelentkezett. A községi jegyzőt, aki ismerte a törvényt és jól tudta azt, hogy ilyen szerződések ellen a gazdasági felügyelő vagy pedig a vármegyei tisztiügyész hivatalból kö­teles fellebbezést bejelenteni, félrevezette a gaz­dasági felügyelő leirata, amelyben az állott, hogy e szerződés ellen a fellebbezést a földmí­velésügyi miniszterhez címezve (hozzá küldjék meg. Miután ma a rendeleteknek egész tára van érvényben s az illető jegyző a felsőbb hatósá­goktól kapta ezt a rendelkezést, természetes, hogy fellebbezését ezen az úton küldötte be. Megtörtént azonban az az eset, hogy annak el­lenére, hogy a vármegyei tisztiügyész egy fo­lyosón lakik a vármegyei gazdasági bizottság előadójával, a gazdasági felügyelővel, még a mai napig sem vett hivatalos tudomást erről a dologról, nem hogy fellebbezhetett volna. Mi törtérit most? A gazdasági albizottság­nál— hogy kinek mulasztásából, nem tudom — 42 napig fektették el ezt a földmívelésügyi mi­niszterhez címzett fellebbezést. Miután pedig a földmívelésügyi miniszter úrhoz elkésve érke­zett a fellebbezés, a törvény rideg paragrafusai szerint a földmívelésügyi miniszter úr akként határozott, hogy elutasította a községet ezzel a kívánsággal. Kérdezem a mélyen t. Háztól, azért hoz­tuk-e a földreformtörvényt, a földreformnovel­lát, hogy a kisgazdákon segítsünk, mikor egy alantas közeg ilyen mulasztása egy községet 12 esztendeig elüt attól, hogy az ottani kisgazdák egyenként legalább félhold földhöz jussanak, amivel megélhetésüket a mai nyomorult gazda­sági viszonyok között megjavíthatták volna. Azért hozom ide a kérdést, mert a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr azt mondotta, hogy res judicata után ő ezt " tárgyalás -; alá nem veheti, mert a törvény világosan intézke­dik, hogy 30 napon belül határozni kell. Ha tehát a közbenső tisztviselő ilyen mulasztást követ el, lehet-e azt kívánni, hogy 225 kisgazda­család e miatt jussától 12 esztendőre elüttes­sék? Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ezt a dolgot szigorú vizsgálat tárgyává tenni. Ha itt jóhiszemű tévedés tör­tént, amit nehezen tudok feltételezni, akkor ez a gazdasági felügyelő legalább is fegyelmit ér­demel, ha pedig rosszhiszemű tévedés történt, akkor ez a gazdasági felügyelő nem érdemli meg, hogy a magyar állam kenyerét egye és azt a hivatalától meg kell fosztani. Éppen a mai korban — amikor az elégedetlenség amúgy is igen nagy a falun és mi annak éjjenére, hogy nem tartozunk a kormánypárthoz, becsületes szándékkal ositítjuk a népet és azt mondjuk neki, hogy jobb világ lesz., meghallgatják a ti könyörgő szavatokat és segíteni fognak rajta­tok — fordul elő ilyen eset, amelytől a kisgaz­dák azt látják, hogy velük senkisem törődik, sőt törvényadta joguktól is megfosztják őket. Éppen azért azt az interpellációt terjesztem a földmívelésügyi miniszter úr elé, legyen szí­ves válaszolni, hajlandó-e ezt a dolgot revízió tárgyává tenni és a kisgazdákon segíteni? Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr ki ván válaszolni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! A veszprémi püspökség az Alsópáhok község határában fekvő 1091 katasztrális hol­das birtokát október hó l-étől kezdŐdőleg 12 évre haszonbérbe adta özvegy Kemény Andorné született Szűcs Vilma sármelléki lakosnak. A szerződő felek ezt a haszonbérleti szerződést a földreform alaptörvény 49. §-a alapján a vár­megyei közigazgatási bizottság gazdasági al­bizottságához be is mutatták s a vármegyei albizottság ebben a tárgyban olyan határoza­tot hozott, miszerint a megkötött szerződést jó­váhagyólag tudomásul veszi. Az> albizottság jóváhagyó határozatát nem indokolta, erre különben törvény nem is kötelezi -—feltételez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom