Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-452
Az országgyűlés képviselőházának k52. ü az objektivitás ellen — s azt szeretném, ha a választójogi kérdéseket, a választási eredményeket minden érzelem, minden szenvedély nélkül tárgyalhatnék (Jánossy Gábor: Ez a helyes!) és csak azt néznők, hogy a választási jcg terén olyan reformokat hozzunk létre, amelyek jobban biztosítják az ország ügyeinek vezetését, & törvényhozást, a kormányzat ellenőrzését, mint ahogyan ez a múltban megtörtént. Ezt a szerény célt óhajtotta felszólalásom szolgálni. Mindenesetre egyet nyugodtan mondhatok, azt, hogy nagyon jó lenne, ha a kormány részéről most történnék olyan nyilatkozat, hogy a kormány is látja, hogy az a választási törvény, amely most van, ia maga merevségében nem maradhat meg- hogy itt újabb változtatásokra van szükség. Mert nemcsak az összeírás terén kell spórolni (Gál Jenő: A választói jogosultság terén! Az az első, azt kell megváltoztatni, a sok cikornyát lefaragni! — Br. Podmaniczky Endre: A plakátokkal is smórolni kellene!) hanem egyszer már tényleg lássuk a kerületi beosztásról szóló újabb törvényt, (tfgy van! Úgy van! balfelől.) Ha ezekre a kérdésekre kaprának véleményt azok, iakik ezek iránt a kérdések iránt érdeklődnek, — s azt hiszem, ezek sokkal többen vannak az országban, mint ahogyan a túloldalon gondolják — akkor a kormány ezzel csak megnyugtathatná a kedélyeket. Míg ellenben, ha azt tapasztaljuk, hogy a választási törvény egy nebántsvirág, amelyhez nem szabad hozzányúlni, amelyről még beszélni^ sem igen szabad, »amelyen nagyobb változtatások nem fognak történni és hogy a jövőre nézve minden marad úgy, mint ahogyan a múltban történt, ez azt foffja eredményezni, hogy azok, akik választójogukat veszélyeztetve érzik, szervezkedni fognak s ez a szervezkedés sokszor maid túl fogia haladni azokat a méreteket, amelyek egy nyugodt államban kívánatosak. Azt hiszem, hoery .a jövő nyugalma szemponti ából felt étiem ül üdvös volna, ha a választójog terén is komoly reformokat látnánk. (Úgy van! Ügy van! bal felől.) Nem akarok határozati javaslatot beterjeszteni. A magam részéről nem fogadhatom el a szociáldemokrata pártnak a laí«tromos szavazásra vonatkozó indítványát. Nem fogadhatom el azért, mert véleményem szerint vMéken ez nem eredményezné azt, hos:v a mainál jobb elemek kerüljenek be a Képviselőházba. Lényegesnek tartom vidéken azt, hogy a vájasztóközönség és a képviselő bizonyos személyi ismeretségbe, kapcsolatba kerüljön. (Helyeslés .a r jobboldalon. — Zaj. — Pronper Sándor: Remélem, hogy a titkosságnak híve! — Jánossy Gábor: Idegen növény nálunk a lajstromos szavazás!) Azit azonban ne ; m tartanám helytelennek, ha kísérlet történnék esetleg parallel egy országos lajstrommal is, ÚP'vhogv a kerületek mefffe^ő hányadában talán tizedrészében, országos lista alapján is választanának, mert hiszen kétségtelen, hogy vannak olyan egyének, akiknek helyük volna a törvényhozásban és akik a válaszitási rendszer mai nehéz labirintusban talán nem hajlandók képviselőséget vállalni úgy, hogy faluzzanak 90—100 községben. Csak említem, hogy ...erről lehetne beszélni, de végeredményben nem ez a fontos. A fontos az, hogy a képvi a elő és kerülete között meglegyen az összeköttetés. (Jánossv Gábor: Ügy van! "Ügy van!) A szocialisták különvéleménye révén ^ez nem érvényesülne úgy. mint az egyes választási rendszer mellett. Elismerem, hogy némi igazságtalanság van az egyes választási rendszerKEPVISELŐHAZI NAPLÓ. XXXII. lése 1930 december 18-án, csütörtökön. 431 ben minden olyan pártra nézve, amely nagyobb területen rendelkezik ugyan megfelelő támogatóval, de külön az egyes kerületekben érvényesülni nem tud. Ez azonban olyan kérdés, amelyről órákig lehetne vitatkozni — a proporcionális választójog sitb. — és én nem akarok ennyire belemélyedni a kérdésbe, mert akkor esetleg eltérnék a tárgytól. Ami azt illeti, hogy tízezer választóra adjunk egy képviselőt, ezt a leghatározottabban visszautasítom. Ez sok. (Helyeslés a jobboldalon. — Szabóky JenŐ: Húszezerre!) Elvileg leghelyesebb volna talán az, ha felére csökkentenők a képviselők számát. (Ügy van! a jobboldalon. — Pakots József: Úgysem jár be több, mint egyharmada!) • Nem akarom a Ház türelmét tovább igénybe venni. Abban a reményben vagyok, hogy talán módunkban lesz a választójogi törvénnyel úgy foglalkozni, ahogyan ez a komoly anyag megérdemli, és nemcsak incidentaliter és az elnökség részéről a házszabályok jóakaratú kezelésével tétetik lehetővé, hogy kissé bővebben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Farkas Tibor: Ezért kijelentem, hogy tisztán ezek a szempontok vezetnek akkor, amikor ezt a javaslatot elfogadom. Sajnálnám, ha csalódnék azokban az eredményekben, amelyek elkövetkeznek, sajnálnám^ ha ezek nem igazolnák azt, hogy ezt a választójogi 'törvényt lehet magasabb, lehet országos és elfogulatlan szempontból bírálni. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélgőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak tartalma az, hogy összevon két aktust egybe. Az 1925. évi választójogi törvény szerint kellene külön összeírást tartani, ezzel összeesik imost népszámlálásról szóló törvény rendelkezésének végrehajtása, és a miniszter úr azt mondja törvényjavaslatában, hogy takarékossági és tehnikai szempontból egyesítsük ezt a két aktust egy aktussá. Erről van szó röviden ebben a törvényjavaslatban. (Jánossy Gábor: Ügy van, helyes!) En csak egyet kérek a mélyen t. miniszter úrtól, hogy az ügy rovására ne essék ennek a két aktusnak összevonása és miután rövid időről van szó, ez a rövid idő ne legyen ok és alkalom arra, hogy bármilyen választópolgár megrövidüljön a maga jogaiban. Nem tudom tudniillik, hogy két hét alatt el fogják-e tudni végezni ezek a népszámlálási biztosok mindkét aktusnak az anyagát. Ha hosszabb idő állana a két aktusnál rendelkezésükre, mindenesetre jobban meg tudnának felelni kötelességeiknek. Nagyon kérem a mélyen t. belügyminiszter urat, hogy a végrehajtási utasításban mindenesetre meltoztasjrek gondoskodni arról, hogy ennek az Összevont aktusnak következtében a magyar választópolgár a jogától el ne essék, mert ez a lényege ennek a kérdésnek. T. Képviselőház! A*; előttem szólott Farkas Tibor t. képviselőtársam és az azelőtt. szólott Propper Sándor t. képviselőtársam, de különben is a különvélemény az egész választójogi problémát felszínre hozta. A választójogi problémában a legelső kérdés az, hogy mikor szándékozik a mélyen t. ^belügyminiszter úr és a. magyar kormány az új választójogi törvénnyel a törvényhozás elé jönni-Azt hiszem, ez aktuális kérdés, mert hiszen egy év múlva lejár ennek a Képviselőháznak a mandátuma. A köz60
