Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-451

Àz országgyűlés képviselőházának J/.51. iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyidejűleg elintézést nyert a Magyar­országi Műnká»egyesületek Szövetségének és a Keresztény Szocialista Magántisztviselők Országos Szövetségének kérvénye is. Ezek után előterjesztést teszek legköze­lebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a most letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések módosításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az^ interpellációkra. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr szóbeli válasza Beck Lajos kép­viselő úrnak folyó hó 10-én előterjesztett in­terpellációjára. A miniszter úr óhajt szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: T. Ház! Beck Lajos nagyrabe­csült barátom az állami színházaknál a gazdál­kodásban elérhető megtakarítások ügyében a «ajtóban megjelent közlésekkel kapcsolatban egy interpellációt intézett hozzám. Mielőtt a dolog érdemére áttérnék, szeretném kiemelni azt, hogy a kultuszminisztérium alá tartozó nagy intézmények mindegyikének vezetői megjelentek a kultuszminisztériumban és ott úgy az illetékes ügyosztály, mint pedig a költségvetési ügyosz­tály főnökével együtt átbeszélték azokat az el­veket, amelyek szerint bizonyos megtakarításo­kat elérni remélünk. Olyan akcióról volt tehát •szó, amely nem szorítkozik kizárólag az állami színházakra, hanem amely kiterjedt a kultusz­minisztérium fennhatósága alatt álló összes in­tézményekre. Hiszen az természetes, hogy mikor az állam szinte heroikus erőfeszítéseket tesz a végből, hogy egyfelől bevételeit némileg emelje, másfelől kiadásait csökkentse, minden resszort­miniszternek kötelessége az, hogy az alá tartozó nagy intézmények vezetőivel a megtakarítási dolgokat átbeszélje. Ez történt az állami szín­házaknál is. Ezen a megbeszélésen nem is vett más részt, mint a költségvetési és a művészeti osztály fő­nöke és a M. Kir. Operaház s a Nemzeti 'Színház főigazgatója. Ilyen körülmények között, mint­hogy ezek hivatalnokok között folyt tanácskozá­sok voltak, autentikus hírek ki sem szivároghat­tak, mert nem tételezhetem fel egyik alkalma­zottról sem azt, hogy amit ott a miniszter velük bizalmasan átbeszél, azt kifecsegik olyan alak­ban, amint azután a dolgok a lapokban meg­jelentek. Tehát itt tulajdonképpen felelőtlenül terjesztett hírekről volt szó, amelyek szerenoiére nem is okoztak nagyobb bajt, minthogy a lapok egy része nekem esett. De az ember minisztersé­gének tizedik évében (Éljenzés jobbfelöl. — Kabók Lajos: Megint jubileum lesz! — Farkas­falvi Farkas Géza: Ez méltó jubileum lenne, olyan alkotások után!) ilyenek iránt már külö­nös érzékenységgel nem viseltetik. Igen t. Ház! Ilyen körülmények között cso­dáltam, hogy amikor nyilatkozatot tettem a la­pokban^ arról, hogy semmi más nem történt, mint előkészületek a dolgok átvizsgálására, ak­kor itt sajtókatmpányszerű akció folyt és pedig nemcsak az ellenzéki, hanem csodálatos módon még a kormánypárti lapokbari is, amit őszintén megmondva, elég sajátságosnak tartok. Ennek az akciónak keresztülvitelével a költ­ségvetési osztály főnökét, Mészáros helyettes I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXH. ülése 1930 december 17-én, szerdán. 41 S államtitkár urat híztam meg és pedig megbíz­tam őt ezzel azért, mert hiszen az állami szín­házak nemcsak művészeti intézetek. Minden egyes állami színház egy nagy üzem is, ahol a szorosan vett művészeti kiadásokon, nevezete­sen a művészeknek fizetésén kívül, «gyéb alkal­mazottaknak igen számottevő járandóságai van­nak és amellett igen jelentékeny dologi kiadá­sok is, amelyekkei lehet takarékosan bánni és lehet egy kicsit bővebben is költekezni. Ilyen körülmények között nekem kötelességem volt az, hogy az állami színházak üzemét megvizsgáltas­sam a gazdaságosság szempontjából is. Azt hi­szem, ezért nemcsak, hogy támadásban nem sza; had, hogy engem részesítsenek, (Farkasfalvi Farkas Géza: Ügy van! Ügy van!) hanem az ilyen időszakiban,^ amikor a takarékosság paran­csoló szükségesség, ez olyan dolog, amely elől kitérni sem lehet. De tovább megyek. Ha nem lennénk ilyen súlyos helyzetben, amilyenben vagyunk, akkor is meg^ kellene ezt tenni, mert a miniszternek kötelessége, hogy az alatta álló intézményeket ne csak hivatalos, bürokratikus szemmel nézze, hanem időnként szakértőkkel részletes vizsgálatot is folytasson náluk. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Az a körülmény, hogy Mészáros helyettes államtitkár urat bíztam meg. az állami szín­iházak átvizsgálásával, ma Fábián Béla igen t. képviselő úrnak alkalmat adott arra, hogy a kultuszminisztériumnak ezt a tisztviselőjét megtámadja. Végtelenül sajnálom, hogy ő ezt a támadását állítólagos visszaélések leleple­zésével kapcsolatosan tette, ami nagyon köny­nyen azt a látszatot keltheti, — remélem, hogy az igen t. képviselő úrnak nem volt ez az in­tenciója — minthogyha Mészáros Károly he­lyettes államtitkár úrnak is hasonló dolgokat lobbanthatna a szemére. (Farkas Elemér: Nem lojális eljárás!) Mészáros Károly a magyar bürokrácia egyik büszkesége. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Egyike a legjobb, legmunkásabb és legönzetlenebb tiszt­viselőknek, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) aki két ügyosztályt vezet: a költségvetési ügyosztályt és az alapítványi ügyosztályt, amelyek a kultuszminisztérium­nak talán két legfontosabb ügyosztálya; min­denesetre a legnagyobb .anyagi horderővel bíró ügyeket ott intézik. Azért bíztam ezeket az ügyosztályokat a nevezett államtitkár úrra, mert óriási a munkabírása, nagy a tudása, nagy a munkaszeretete és abszolút integer a jelleme. [Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez a fontos! Ma ez a legfontosabb! Abszolúte tiszta0 Szóvá tétetett ezzel kapcsolatban a «dug­segély» kifejezés. En a «dugsegély» kifejezés ellen a leghatározottabban tiltakozom. Mióta az állam anyagi helyzete nehezebbé vált, a kultuszminisztériumban lineáris jutalmak nem voltak; nem voltak ebben a költségvetési esz­tendőben és nem voltak már a tavalyi nyár elején sem, mint az régebben lenni szokott, mert az állam anyagi helyzete ezt már nem engedte meg. Korábban, amikor linearis segé­lyek voltak, ezeket nyilt sisakkal csináltam meg és azokért én vagyok felelős, az a minisz­ter, aki a segélyeket adta, de semmiesetre sem azok a tisztviselők, akik kapták. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől.) En ezért teljes mértékben állom a felelősséget, (Helyesles jobbfelől.) mert addig, amíg az állam anyagi helyzete megengedte, hogy a tisztviselőkről jobban gondoskodjunk, ezt meg kellett tennie egy, minisztériumát olyan erősen megdolgoz­tató miniszternek, mint én vagyok. Most nem )

Next

/
Oldalképek
Tartalom