Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-451

388 Az országgyűlés képviselőházának 451. ülése 1980 december 17-én, szerdán. amely 30 milliót hozott? Nem méltóztatnak tudni, hogy hasonló összegek jutottak — hiszen én feltártam ezt a t. Ház előtt, — a kisipar részére; mégis Kun Béla képviselő úr ma azt mondta, hogy a kisiparnak ebből nem jutott semmi. Hiszen 30 millió áll rendelkezésre. liehet, hogy némely vonatkozásban túlszigorúak a rendelkezések, de ha rámutat ezekre és megmagyarázza, hogy azért biztosítva van az a hitel, készséggel fogjuk a feltételeket megreformálni, de ne tessék azt mondani, hogy ezen a téren nem történt semmi. Felhozták sokan — joggal — azt, hogy a kisbirtok veszedelemben van, mégpedig két vonatkozásban. Az egyik az, hogy, amikor itt a mezőgazdasági viszonyok igen kedvezőeknek látszottak, a kisbirtok adósságokba ment bele s hogy ezek az adósságok ma túlságosan nyomják. Mások felhozták, hogy itt az ország egyes részein uzsorának minősíthető visszaélések folynak és nem tudom, hányadik helyen apró összegekkel szereplő vagy maguknak^ adósságokat megszerző emberek végrehajtásokat kérnek tömegesen a kisgazdák ellen s hogy a kormánynak nincs módja., tehetsége vagy akarata, hogy ezeken -segítsen. Bocsánatot kérek, ez nem új gondolat. Két esztendeje nagyon sok időt fordítok arra, hogy látva azt, hogy hosszúlejáratú kölcsönt nem lehet szerezni, átmenetileg egy középhosszú kölcsönt szerezzek. Az úgynevezett koncentrációra irányuló tárgyalások mind ezt a célt szolgálták. Nem rajtam múlt, hogy ezek eredménynyel nem jártak, de amikor láttam, hogy nem járnak eredménnyel, azonnal más irányban indult meg a működésünk és jelenthetem az igen t. Háznak, hogy két rátában sikerült összesen 5 millió dollár kölcsönt szereznem erre a célra, hogy ezeknek a romlással fenyegetett kisgazdáknak állapotán átmeneti kölcsönnel segíteni lehessen és hogy azokat, akik hibájukon kívül jutottak a bajba, ezzel az átmeneti kölcsönnel újra lábra lehessen állítani, összevetve azzal, ami a gyufapénzből megmaradt erre a célra, azt hiszem, ez egy hatalmas nagy iakeiónak lehet a kiinduló pontja, (Helyeslés a jobboldalon.) tovább megyek: eredményes akciónak lehet az előfeltétele. (Helyeslés a jobboldalon.) Es ezt a kölcsönt sikerült úgy megszerezni, hogy két évre feltétlenül biztosítva, összesen minden költséggel együtt mintegy 7%-os teherrel jár, vagyis nem sokkal drágább, mint ahogy ma rövidlejáratú kölcsönt az államok tudnak maguknak szerezni. Bejelentem a t. Háznak addig is, amíg módom_lesz arra, hogy más úton is bejelentsem, hogy a kapott felhatalmazás alapján állami garanciával szereztem a kölcsönt, mert olyan nagy és fontos nemzeti érdeknek tartom azt, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) hogy a mostani válságos viszonyoknak, amelyek feltétlenül múló természetűek, ne essék áldozatni ez a birtokososztály, se a kicsiny, se a közép, se a nagybirtokos. (Taps a jobboldalon.) Ezt az összeget elsősorban a kisbirtokosok részére szereztem és arra törekszem, hogy ugyanilyet szerezzek a közéü- és nagybirtoknak i« azért, hoey ezen a válságon keresztül segítsük. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Igazak tehát azok a vádak, hogy a kormány ezen a téren semmit sem tesz? Felemelt fővel állok ezekkel ia< vádakkal szemben. Többet értünk el ezen a téren, mint amennyit nem próféták, de méa: bizakodók is néhány évvel ezelőtt is egyáltalában remélhettek." hogy elérni fogunk. Ne legyünk uraim kishitűek, azért, mert gazdasági ibajok vannak, hiszen ezek a gazdasáe-i bajok nem a mi talajunkból nőttek ki, nem a mi helyzetünk következményeiként jelentkeznek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Világjelenségek hullámai jutottak el ide hozzánk is. Bennünket azért érnek ezek súlyosabban, mert itt egy megcsonkított országot értek, (Ügy van! a jobboldalon.) és eazdasági életének átszervezése közben érték. Olyan országot értek, amely még nem ocsúdhatott fel azokból a rettenetes, megsemmisítőnek szánt csapásokból, amelyeket reánk, mint vesztesekre róttak. Ha ezek a bajok nálunk jelentkeznek — és elismerem, hogy sok vonatkozásban súlyosan jelentkeznek — ez nem ok azért a kétségbeesésre. Ez csak arra lehet ok, hogy itt őszintén kérjem az egész Házat, természetesen a túloldalt is, Propper Sándor: A túloldal nem"a Ház?) hogy amit egyes szónokok szívesek voltak felhozni, hogy összeműködés legyen abban, hogy ezt a nelhéz időt átéljük, ezt igazságérzettel, kölcsönös jóakarattal méltóztassanak támogatni és ne kicsinyes, átmeneti politikai érdekek szempontjából méltóztassék ezt a kérdést tekinteni. (Helyeslés a jobboldalon. — Propper Sándor: Ezt teszi az

r önök propagandabizottsága?) Ez a választás átmeneti dolog, amely lehet fontos egyesek szempontjából, vagy pártok szempontjából, de az ország érdeke azt kívánja, hogy ezek a kérdések ne éleztessenek ki. (Propper Sándor: Mit csinál a propagandabizottságí? — Szabó Sándor: Hol van a propagandabizottság!?) Higyjék el, nagyon sajnálom, hogy hamarabb nem segíthettem ezekben a kérdésekben hitel útján, mert voltak olyanok, akik a túlsötéten festett bajokat komolyabban vették, mint ahogyan az indokolt volt és visszahúzódtak mint pénzadók .és mint kölcsönnyujtók. Öva intem különösen a t. túloldalt, hogy még akkor is, ha olyan nagy visszaélést méltóztatnak tapasztalni, mint amilyent felhoztak s amely engem is felháborít úgy, mint ahogyan felháborítja az igen t. képviselő urakat, abból ne méltóztassék azt a konzekvenciát levonni, hogy mi moratóriummal vagy nem tudom micsoda, a mi törvénykönyvünkben nem ismert úton és módon orvosoljuk a bajoklat. Tartózkodjanak ettől, mert ennek a szónak a kiejtése, ennek a szónak a kidobása a világba, mérhetetlenül sokat árt. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) En ilyenre sohasem volnék kapható, (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) mert ilyen intézkedésekkel nem a hitel megerősítője, hanem annak sírásója volnék. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Tudja a kormány is azt, hogy ezzel a javaslattal nem fogja teljesen orvoslni a bajokat, nem is ez ennek a törvényjavaslatnak a célja, mert ezzel ia törvényjavaslattal csak azt tervezzük, hogy átmeneti intézkedéseket tegyünk. Ezért kértem én ezt az áldozatot is csak átmenetileg (Propper Sándor: A legszegényebbektől, a legnyomorultabbaktól!) erre és a következő költségvetési évre és nem továbbra, mert remélem azt, hogy az állami bevételek ezen idő alatt ismét normálisan fognak befolyni, és mert azf is remélem, hogy azokkal a közgazdiasági bajokkal, amelyek ma az államháztartás bevételeinek nagymérvű csökkenését idézik elő, szintén meg fogunk birkózni. De, t. Ház, ha méltóztatnak nézni a jelenségeket, amelyek itt a közgazdasági életet jellemzik, akkor ne méltóztassanak a napi események után ítélni, hanem méltóztassanak egy kicsit hosszabb időre tekinteni, és akkor azt fogiák látni, hogy annak ellenére, hogy a légutóbbi időben betéteinknek bizonyos csökkenése jelent-