Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-451
Az országgyűlés képviselőházának U51 bályökkal folyton ellenkezésbe jön. Tessék csendben maradni! Propper Sándor: T. Képviselőház! Nem lehet más hangon, mint a felháborodás hangján beszélni erről a szerintem egészen vakmerő kísérletről, amellyel most valóban a legszegényebbeket, a legföldhözragadottabbakat akarják megadóztatni, más tehetősebb osztályok javára. Azt mondja a miniszter úr: ez világjelenség, — s ezzel az egészen könnyed gesztussal el akarja hárítani maga felől a felelősséget. Kétségtelen, hogy az egész világ gazdasági helyzete megromlott, rossz, de méltóztassék figyelembe venni azt, hogy a magyar nemzeti öszszeamlás minden ódiumát ^erre áthárítani nem lehet, esak egy bizonyos részt és ia világgazdasági helyzet rosszasága mellett is lehetne olyan helyi és speciális intézkedéseket létrehozni. amelyekkel a helyzetet enyhíteni lehetne. A magyar gazdasági válság túlnyomó nagy része feltétlenül a rendszer bűne. Az én szerény felfogásom szerint a baj egyik legfőbb oka a fogyasztás válsága, a szociális gondoskodás hiánya és a kapitalizmus esztelensége ; amely a magyar kormányzat dédelgető támogatása miatt nőhetett ilyen nagyra, mint amilyen ma. Meg kell állapítanom, amiről már többízben beszéltem ebben a Házban, hogy . a különböző jövedelmi kategóriák között óriási diszparitás van. Az urak teljesen elvesztették a mértéket felfelé is, lefelé is. Felfelé a jövedelemhalmozásnak nincs mértéke és nincs határa. Olyan mammut jövedelmek, amelyek ebben a piciny országban a gazdasági összeomlás ellenére konstatálhatok, talán sehol a világon nincsenek. (Éri Márton: Nono!) Merem állítani, hogy piszlicsár kis részvénytársaságok vezérigazgatói és vezérei több fizetést kapnak, mint az angol miniszterelnök. Vannak olyan számok, amelyek egyszerűen felháborítók. Milliós jövedelmek vannak ma ebben a kicsiny országban, így felfelé teljesen elveszett a mérték, és mintha Guizot élne ma itt és mintha 70—80 esztendővel kevesebbet írnának a naptárba, itt is kiadták a jelszót : enrichesséz vous ! fiaim, csak gazdagodjatok! Másrészt koldusbotra juttatták ennek az országnak legértékesebb, legtermékenyebb társadalmát, a dolgozó társadalmat. Mert amennyire felfelé nincs mérték, amennyire felfelé minden törekvés abban merül ki, hogy minél több jövedelmet Ihalmozzanak és harácsoljanak össze, azonképpen lefelé is elveszett a mérték, amit bizonyít ez a javaslat is, amely 30 pengőt lát olyan nívónak, amelyet duplán meg lehet adóztatni. Nem vágyok rosszmájú ember és a miniszter úr ellen, mint személy ellen, nincs kifogásom, de kívánom a ; miniszter úrnak, hogy néhány hétig vagy néhány hónapig családostul heti 30 pengőből vagy havi 120 pengőből kelljen megélnie és azután jöhessen csak vissza a miniszteri székbe. Leteszem a főesküt, hogy akkor többé ilyen javaslattal a Ház elé jönni nem fog. T. Képviselőház, heti 30 pengő, havi 120 pengő az a nívó, amelyre a pénzügyi kormány rávetheti magát, amelyre azt mondja, hogy erre egy száz percentes adótöbblet kiróható? Méltóztassék csak számolni, hiszen a pénzügyminisztérium a számok minisztériuma, vannak ott fölösen számtudó, kalkulálni tudó emberek. Hát számítsák ki, hogy egy több tagból álló család, amelynek házbért kell fizetnie* amelynek á jövő generációt fel kell nevelnie, a gyerekeket kell ruháznia, a téli fűtésről, ruháról kell gondoskodnia, amelynek a családfenntartás .ülése 1930 december 17-én, szerdák. 369 minden gondját .kell viselnie, tüd-e az az államháztartás javára a maga 30 pengőjéből még egy részt adni. Lehet, hogy azt fogja mondani a miniszter úr zárószavában: „Kérem, csupán 20 fillérről van szó 30 pengőig." Van idő, van eset, amikor 20 fillér a halált vagy az életet jelenti. Tegnap lett öngyilkos egy fővárosi ügyvéd, mert nem tudta kifizetni telefonszámláját. Ez csak 13 pengőről szólt és úgy-e, ha bedobjuk a köztudatba: Istenem, 13 pengő, mit jelent ez pénzügyminiszteri szemmel? Mikrobatikus mennyiséget. És mégis egy értékes ember a gyilkos fegyverhez nyúlt és öngyilkos lett, mert nem tudja kifizetni ekkora telefonszámláját. (Esztergályos János: És mennyi van ilyen!) Az a 20 fillér hiányozhat a háztartásból, azzal kevesebb lesz a fogyasztás. Miniszter úr, tessék egyszer kiszállni a perifériákban, a külvárosokban levő boltokba. Nem tudom, tudja-e, mi van ott. Méltóztassék megnézni, hogy ma hova jutottunk agrár Magyarországon. Élelmiszerhegyek hevernek eladatlanul. Egy deka kávét vesznek a tisztviselő, polgári és munkáscsaládok. Öt kiló fát vásárolnak egyszerre az üzletben. Öt dekaszámra vesznek csak zsírt, mert nem tudnak többet megvásárolni. Tíz dekánként viszik a lisztet és találtunk vidéken olyan helyet, ahol vannak gazdasorban lévő emberek, akiknek nincs öt fillérjük, hogy a miniszter úr Kreugar-jának igényét kielégítsék, egy skatulya, gyufáért és a szomszédba mennek át egy pici darabka parazsat kölcsönkérni, azt hozzák a szomszéd házból és azzal gyújtják meg a tüzet. • T. Képviselőház! Ez a gazdáikra 3« az államháztartás csődjét jelenti, ha valóban igaz az, amit a miniszter lír indokodéban mond, hogy más megadóztatható réteg— ita'áT nincs ebben &z ország-ban, más adóforrá c roSx nincs, máshonnan már nem lehet adé+ kisajtolni, mint a heti 30 pengőkből és a i^vi 120 pengőkből. Ez már a véa*ső csőd bejelentése, mert ezzel aztán államháztartást, annak egyensúlyát fenntartani nem lehet. Ha ia miniszter úr ezt komolyan mondja, akkor borzasztóan komoly dolgot niűve't ennek a javaslatnak beterjesztésével és borzasztó fel^lőswécret vállal mia^ára, amikor kiröppenti a viláo-bf). horry Maeyarorszátron rns? rires itrrs megadóztatható réteg. ÍWefcerJe ^ndor oén^üs-ymin'sz^er: Nincs benne! A képviselő úr olvasta?) Kétszer olvastam el. Szívesen rendelkezésére bocsátóra »7 indokolást aláhúzásokkal és megieffvzése 1r1 ^y az értelme mégis csak ez >az indokolásnak Mé" 1 ^ csak az értelme dönti el a dolgokat és nr^ fi betűi« Az értelme az, hogv más megadózt"+*~í forrás nincs, mint a heti öt dollár! A heti öt dollár, aami Amerikában egv elsőrangú szakmirnkáönak háromórai bére. T. Képviselőház, akkor elérkeztünk a vés: kezdetéhez, akkor nem ilyen fércjavaslatokkal kell idejönni, nem krajcárokat kell megspórolni.... Elnök: Kérem a kénviselő urat, tartózkodjék a sértő kifejezésektől! Propper Sándor: ... akkor sokkal me=zszebbmenően, sokkal mélyrehatóbban kell belenyúlni a kérdésekbe, és valóban mes: kell keresni a segítség módiát. Nem lehet a fbrfizetésű munkások jó helyzetéről beszélni, ilyenek különben sincsenek az államiak kivételével. Méltóztassék talán annyi fáradságra rászánni magát a mélyen tisztelt pénzügyminiszter úrnak és megnézni, hogy Ford és Sir Alfréd Mond, ez a két nagykapitalista érdeket képviselő angol és
